Pesti Srácok

A New York Times húsvéti üzenete: mondjunk le Istenről

A New York Times húsvéti üzenete: mondjunk le Istenről

A balliberális média nemzetközi zászlóshajójának számító New York Times éppen húsvétkor közölt egy véleménycikket, amelyben arról írnak, hogy ideje lemondanunk Istenről. A felháborító időzítéssel közölt publicisztika nem az egyszerű ateista narratíva alapján szólítja fel az olvasókat erre, hanem ennél is tovább menve Istent teszi felelőssé a háborúkért és a szenvedésekért. Igen, eljutottunk arra a pontra, amikor a liberális mainstream már nem elégszik meg azzal, hogy tagadja a teremtő létezését, de kifejezetten gonosznak nevezi Istent.

„A háború idején javaslom, hogy mondjunk le Istenről” címmel a cikk azt állítja, hogy Isten felelős a „háborúért és az erőszakért”, az „elnyomásért és a szenvedésért”, és azt javasolja, hogy az emberek ne tanítsák többé a gyerekeket róla. A Breitbart idézi a szerző, Shalom Auslander – aki kiábrándult a New York-i vallásos zsidó közösségben való neveltetéséből – következő érvelését:

Ha ilyesfajta írások megjelenhetnek Amerikában, majd aztán elmarad a hatalmas felháborodás, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy Nyugaton egyre többen fordulnak el Istentől – kommentálta a hírt a 888.hu.

PestiSracok facebook image

Forrás: 888.hu; Fotó: New York Times

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.