A normalitás győzelme: felmentette a Székesfehérvári Törvényszék a HVIM elnökét
A Székesfehérvári Törvényszék bírói tanácsa másodfokú ítéletében felmentette Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét közösség tagja elleni erőszak és uszítás vádja alól, amelyet többszöri eljárás-megszüntetés, elutasítás után a Háttér Társaság erőltetett végig a vádemelésig és a bíróságig. Az egészen abszurd büntetőügy tárgya, amelyet a PestiSrácok.hu több éve követ, egy meg sem történt zászlóégetésből bontakozott ki, annak a Háttér Társaságnak a feljelentésére, akik egyébként a gyűlölet-bűncselekményekről úgynevezett előélet-indikátort dolgoztak ki ajánlásként az ügyészség számára.
2019. október 23-ra rendhagyó, interaktív megemlékezést hirdetett meg a HVIM egy vidéki településen. Az esemény része lett volna a digitális plakáton feltüntetett LMBTQP-zászlóégetés, ami mellesleg meg sem valósult. A megemlékezést egy nemzeti radikális portálon hirdették, az azon való részvétel regisztrációhoz kötött volt, a helyszíne pedig magánterület.
A PestiSrácok.hu több ízben foglalkozott az üggyel, amely tökéletesen megmutatja, milyen nyomásgyakorlást alkalmaznak és milyen befolyást érnek el az igazságszolgáltatás rendszerében a Soros-hálózathoz tartozó liberális civil szervezetek. A büntetőfeljelentést a Háttér Társaság, illetve annak elnöke tette, de azt többször is elutasították a hatóságok, majd a liberális jogvédők addig tolták erőszakosan az ügyet, míg végül ugyanaz az ügyészség, amelyik korábban nem látott megvalósult bűncselekményt, mégis vádat emelt Barcsa-Turner Gábor ellen. (További előzmények ITT és ITT.)
A Székesfehérvári Járásbíróság tavaly közösség tagja elleni uszítás miatt elmarasztalta a HVIM elnökét és egy év próbára bocsátotta. Ez az ítéletet változtatta meg most másodfokon a törvényszék. Mindkét vádpontban, közösség tagja elleni erőszak és közösség tagja elleni uszítás vádja alól is bűncselekmény hiányában mentette fel a terheltet.
Tőke Zoltán tanácsvezető bíró indokolásában összevetette a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát és a gyűlölet-bűncselekmények törvényi tényállását.
A gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvény minden olyan csoportot véd, amely valami miatt akár néhány személyt a társadalom többségétől elkülönít. Van-e ebben az ügyben védendő csoport? Ez is fontos kérdése volt ennek a büntetőpernek
– hangsúlyozta a bíró. Hozzátette: itt nem pusztán egy LMBTQ-ideológia elleni megnyilvánulás történt, az LMBTQ-közösséghez tartozókkal szemben értékítéletet is megfogalmazott a szóban forgó plakát. Ugyanakkor az adott konkrét elkövetési körülmények ennek ellenére nem voltak alkalmasak arra, hogy bűncselekményt valósítsanak meg, vagy arra buzdítsanak.
Meg kellett állapítani, hogy a riadalomkeltésre való alkalmasság megáll-e, ezt csak a garázdaság fogalomrendszerében lehetett értékelni
– érvelt a tanácsvezető. Ehhez kifejezetten a csoport érintettségét kellett vizsgálni, nem a szubjektív érintettségüket.
Kirívóan közösségellenesnek akkor lehet tekinteni egy cselekményt, egy megnyilvánulást, ha valós veszély jelenik meg a társadalmi csoporttal szemben. Ez egy zártkörű, előzetes regisztrációhoz rendezvény lett volna, amit nem is kirívóan hirdettek, így a valós veszély semmiképpen sem áll meg a bírói érvelés szerint.
A közösség tagja elleni uszítás a másik bűncselekmény, ami a vád tárgyát képezte. A bíró felidézte a jogtörténetet, hogyan alakult az uszítás törvényi tényállása és a jogszabályok az elmúlt évtizedekben. Visszamutatott, hogy eredetileg az állam elleni bűncselekményekre vonatkozóan jelent meg az izgatás a büntető törvénykönyvben. Később egy kibővített jogszabály – közösség tagja elleni izgatás – már hasonló körűen védte a kisebbségeket, de korlátozta a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, ezért enyhítettek később a jogszabályon.
Az Alkotmánybíróság és a Kúria is kifejtette, hogy az uszító kijelentések az érzelmekre hatnak, és csak akkor róhatók büntetőjogi értékelés alá, ha az olyan erős, szenvedélyes indulatok felkeltésére alkalmasak, amelyek alapján emberek nagyobb tömegében gyűlölet ébresztéséhez vezetnek
– fogalmazott Tőke Zoltán.
Megállapította a bíróság, hogy konkrét uszító magatartás nem történt, a szabad véleménynyilvánításhoz való joga a vádlottnak erősebb ebben az ügyben. Megítélésük szerint ezért Barcsa-Turner Gábor nem valósított meg bűncselekményt.
Az ügyész a kihirdetett ítélet ellen fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért. Sérelmezik az indokolást, szerintük rögzíthető a kirívóan közösségellenesség. Az előző tárgyaláson a vádat képviselő ügyész azzal érvelt: azért kell súlyosan büntetni a vádlottat, mert szilárd értékítélete van, amely szerinte előítéletes. Barcsa-Turner úgy reagált: nem tudna elképzelni olyan ítéletet, hogy a véleménye megváltozzon.
Gaudi-Nagy Tamás védő szerint a felmentési okok korrekt szakmai levezetése volt hallható.
Az alapjog-összevetés sarkalatos pontja minden olyan büntetőügynek, amely véleménynyilvánításról szól
– hangsúlyozta a nemzeti jogvédő ügyvéd. Hozzátette: ebben az ügyben az azon értékek melletti véleménynyilvánítás történt meg, amelyeket az alaptörvényünk véd. Elmondta:
Csak csodálkozásomat tudom kifejezni, hogy ez az indokolás az ügyészségnek nem volt elegendő. Mi az ítéletet tudomásul vesszük és megköszönjük. Egyedüli nyitott kérdés maradt, hogy az LMBTQP mozaikszóban megjelenő P betű, amely a pedofilokat jelenti, hogyan lehetséges, hogy védendő közösség legyen. Erre a kérdésre a Székesfehérvári Törvényszék sem adott választ.
A büntetőper harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
