Alighanem a tisztelt olvasók között is van jó néhány édesapa, aki hozzám hasonlóan végtelenül egyszerű és határozott módszerrel gyógyítaná ki az efebofíliából a budapesti Krúdy Gyula Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola elhíresült pedagógiai asszisztensét… De a kezelés kívánatos módjától függetlenül fel kell tennünk néhány igencsak ordító kérdést. Legelőször is azt, hogy egy ilyen perverz miként dolgozhat hosszú ideje általános iskolás kisgyermekek közelében? Mi az a pedagóguskar jó részét átható vadliberális falkaszellem, ami meggátolja a delikvens kollégáit, főnökeit (köztük természetesen az iskola igazgatóját), hogy azonnal, a leghatározottabban járjanak el egy, a gyermekek ép fejlődését veszélyeztető figurával szemben? – írja a PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában, miután egy budapesti általános iskola pedagógiai asszisztense, nevezetesen Bite Zsolt azzal hencegett a közösségi médiában, hogy egy 15 éves gyerekkel kavar, majd kiderült, hogy az iskola vezetése tudott a munkavállaló LMBTQ-témájú videóiról, és kiderült, hogy diákokat invitált egy chatszobába, ahol szexuális megjegyzéseket is tett nekik. Az iskola vezetése pedig nem tett semmit.
A perverz asszisztens azzal is kérkedett, hogy a TASZ, az Amnesty International és a Helsinki Bizottság védelmét élvezi. Bár ezt hétfő este két TikTok-posztban igyekezett helyesbíteni, tény, hogy Bite számos LMBTQ-rendezvényen vett részt az említett Soros-szervezetek munkatársainak társaságában. Itt kell visszakanyarodni a kérdéshez: mi az a vadliberális falkaszellem, ami meggátolja ez esetben a Krúdy tanárait és főleg igazgatóját, hogy az első gyanús jelre a leghatározottabban lépjen fel? Csak nem itt üt vissza, hogy a pedagógusok a (sokszor méltányolandó) követeléseikkel ma már kizárólag politikailag motivált, külföldről irányított, minden gyanú alatt álló szervezetek ernyője alá bújva képesek előállni? Akár az összefonódottság, akár az NGO-któl való félelem az oka, de gyermekeink védelmében kikérjük magunknak ezt a tétovaságot!
A teljes írás a Magyar Nemzetben olvasható.
Fotó: Videókivágás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS