A eszmélés, a kiábrándulás keserűsége
Fotó: Hatlaczki Balazs
Sok-sok évvel ezelőtt mesélte el egy felebarátom az alábbi szomorú történetet. A eszmélésen már túl volt, de a seb még nagyon fájt. Szerencsémre azt, hogy a másik fél miként élte át a történteket azt nem tudtam meg soha, így a tanulságot csorbítatlanul tárhatom a köz elé. Nem kell megrémülni, a sztori nem a szexről, hanem a politikáról fog végső soron szólni. Kit érdekel ma már a szex? Ma általában leginkább identitása van a fiataloknak, nem szerelme. És természetesen Magyar Péternél fogunk kilyukadni.
A felebarátom tehát azt mesélte, hogy egy gyönyörű nő került a látókörébe, aki lenyűgözte és gyakorlatilag néhány heti megfigyelés után halálosan bele is szeretett, de lehet, hogy már rögtön. Annyira, hogy rögvest össze is szedte a bátorságát és már három hét után randira is hívta. Őszinte meglepetésére a lány igent mondott, el is jött a randira, sőt a randi jól is ment. Annyira, hogy volt egy kis smacizás is a végén, és még a következő alkalmat is leegyeztették. Ott is rendben volt minden, a fiú láthatólag egyre jobban bejött a lánynak, a dolgok megállíthatatlanul robogtak a beteljesülés – és mindenki más számára is meglepetést okozva – az eszmélés felé.
Bódulat, eszmélés, a trauma feldolgozása
Felebarátom ugyanis döbbenten állapította meg, hogy hormonjai szerelmének tárgya, annak ellenére, hogy közelről is gyönyörű és még jó illata is van, egyszerre elmebeteg, bolond, ostoba és gonosz. A haver szerint volt még pár tucat más rossz tulajdonsága is a csajnak, de ő beérte ennyivel. A srác élete legdrámaibb élményének nevezte, ahogy a legjobb úton haladva egyszer csak előtüremkedett az esze, valahonnan az agya hátsó zugából és elkezdte felhívni a figyelmét az ellentmondásokra és a zavarokra. Elmondása szerint, ő igyekezett a figyelmét az összes általa ismert másodlagos nemi jellegre koncentrálni, de az a rohadt esze nem hagyta magát és rávetette magát a hormonjai által keltett érzületekre. Nincs szomorúbb szózat annál, hogy most már nem lehet. Nem akarsz ott lenni, amikor kiderül, hogy a szépség tényleg belülről fakad. Csak sajnos a rosszindulat is, de azt is lehet jól burkolni.
Az esze is csak egyetlen indokot tudott felhozni, hogy miért ne mondjon igent, azt, hogy nem aludhat egy szobában egy olyan nővel, aki az együtt töltött mintegy 17 óra (három éjszakába hajló, hazakísérős randi) alatt senkiről nem mondott még jót, csak magáról. Ha értik, hogy mire célzok, ez a tulajdonság férfiban még undorítóbb. De ha az embernek van jelleme, akkor magának tartozik annyival, hogy nem akar hajnalban kisurranni, a folyosón öltözni és soha senkinek nem elmesélni azt, hogy az elején ez mekkora hódításnak tűnt. Szóval a haver, azért képletesen verte a fejét a falba, de tulajdonképpen büszkén adta a környezete tudtára, hogy még időben visszarettent a lehetőségtől. Azért hittük el neki azt, hogy már tényleg majdnem, mert oda-vissza vannak valószínűtlen dolgok, a szóban forgó hölgy is elgondolkozhatott volna azon, hogy ha mindenkiről rosszat gondol, akkor miért vár bárkitől is jót?
Na persze végül ha lehántjuk az elsődleges és a másodlagos nemi jellegeket a történetről, akkor ugye arról van szó hogy az ellenzéki szavazók eleve rohadtul kielégítetlenek (ez még az előző gondolatmenetből maradt vissza), és és bárkivel elmennek, aki a ciklus végén (ez is) jön és sokat ígér vagy jól bódít. De közben azért sokaknak megjön az esze, magyarul a tettük elkövetése közben kijózanodnak, feleszmélnek. Egyre több csalódott tiszás bukkan fel, akik jól felmondják a kormánypropagandát Magyar Péter szerint. Szép példája ez a vágyak és a valóság küzdelmének. Az egység oldalú négyzet állagú ellenzéki szavazó megvárja a csalódást vagy a választási vereséget, vagy progresszív jövedelemadót, és a megemelt gázszámlát, hogy aztán újra a remény érzése nélkül lehessen depressziós. De akinek van esze, az hamarabb eszmél, amikor rájön, hogy a túl hosszúra nyújtott reménykedési időszak végén a szerencsétlen ellenzéki szavazó megkapja azt, amire szavazott. Azt is amiről tudott és azt is amit a politikai arája gondosan elhallgatott előle.
Szóval nagy érzelmi hullámzások vannak itt és lesznek is még. Az óellenzék elitje természetesen marad abban a tünetegyüttesben, amelyben eddig is volt, csak magát szereti és az összes érzelmeit az Orbán Viktor iránti gyűlöletben használja el. És azok az ellenzéki szavazók pedig, akik 2022-ben is visszarettentek MZP szexepiljétől, pont ugyanúgy fognak meginogni, mint akkor. Igazán nem mondhatjuk, hogy Magyar Péter nem tesz meg mindent minden ésszel rendelkező választópolgár kijózanítása érdekében.
