A gondolatháború síkjára kalauzolja az olvasókat G. Fodor Gábor most megjelent, A „késes” ember című új kötetében. A fenyegető erőt jelképező főcím mellett az egyszavas alcím (Gondolatháború) rávilágít, miről szól valójában a kiadvány. Ahogy a szerző, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója írja: „Minden a gondolattal kezdődik. Útjára indítja a dolgokat. A gondolat a semmiből születő erő.” A könyv fundamentuma és esszenciája tehát a gondolat, a gondolatiság. És mindaz, ami egy-egy gondolat köré épül.
A borítón groteszk, arctalan, kést szorongató férfialak. Ő a „késes” ember? Miért markolja azt a kést? Gyilkolni készül, vagy célja az elrettentés? Egyáltalán mire utal a már első látásra csodálkozást kiváltó, már-már megütközést keltő kötet címe? Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor segít megadni a választ a felvetődő kérdésekre, aki a könyv előszavában így fogalmaz:
„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.”
G. Fodor Gábort saját bevallása szerint régóta foglalkoztatja a gondolatháború problémája, amely „annyira nyilvánvaló, hogy van, hogy már meg se látjuk, problémává se tesszük. Vakon elmegyünk mellette, aztán csodálkozunk, hogy ha veszítünk.” A gondolatháború tehát van, velünk és bennünk él; minden, ami életünk szerves részét képezi, például a hétköznapok, a párkapcsolatok, a munkahelyi viszonyok, a politika, a sport, gondolatháborúk által formálódik.
„Azzal, hogy tudomást se veszünk róluk, megint csak veszítünk”
– hívja fel a figyelmet a szerző, aki életünket és sorsunkat alakító gondolatvilágunkat „műveletek” és „ellenműveletek” láncolatának állítja be. G. Fodor Gábor meggyőződése szerint minden gondolatháború játszma. A játszmát lehet vállalni, vagy nem vállalni, és az élet utólag fogja igazolni, mi volt a helyes, mi volt az „értelmes” megoldás. A gondolatok mellé fogalmak társulnak, és újabb gondolatok, amely gondolatláncokat alkotnak. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója mondatokba foglalta gondolatláncait. Gondolatai élesek, kritikusak, néha késpengeként hasítanak belénk. Ugyanakkor a szerző a rá jellemző módon hívja segítségül a humort, a szarkazmust, hogy oldja a feszültséget.
A Politikai virológia és Az Orbán-szabály szerzőjétől megszokhattuk bátor kiállását. Bátran választ nehéz témát, bátran érvel. Bátor, mert megírta ezt a könyvet, mert küzdeni akar, mert önként vonul be a háborúba: önként vonul a gondolatháború frontjára. De leteszi a fegyvert, ha indokolt.
amintazvagyon
2023-10-28 at 00:44
“Minden a gondolattal kezdődik”-a szándékkal,az agresszív szándékkal.Az ősagresszor
egyesült államokban született a gondolat hogy Oroszországot meg kell osztani és fel kell darabolni-tehát az amerikai-orosz háború egyértelműen amerikai agresszió eredménye!!! A „műveletek” és „ellenműveletek” az ember két antagonisztikus inkarnációjából az élőlény és a gondolkodó lényből származnak.A gondolkodó lényt a fejlődés-hódítás-birtoklási téboly vezérli,az élőlényt pedig az életösztön.Belátható hogy a gondolkodó ember birtoklási tébolya és az élőlény életösztöne kibékíthetetlen ellentétpár.Ennek megfelelően usa elit féktelen birtoklási tébolya perovokálta ki az orosz fegyveres ellenállást.
Orientál
2023-10-27 at 15:11
Viszont azokkal vigyázni kell akik árulókként minden háborús migráns genderi pénzügyi ……. eu-s diktatórikus kényszert megszavaznak aztán meg sunyi alakokként gratulálnak Orbánéknak.