A súgógép sem húzta ki Karácsonyt a slamasztikából, aki hibát hibára halmozott Miskolcon (videó)
Hétfőn megírtuk, hogy súgógép segítségével adta elő Karácsony Gergely Miskolcon a plágiumoktól hemzsegő beszédét. A főpolgármester reagált portálunk – vagy ahogy ő hív minket: a „lakájmédia” – beszámolójára a Facebookon. Posztjában követőinek azt ajánlotta, tekintsék meg a szóban forgó szereplésről készült videót, és döntse el mindenki maga, hogy fejből tartotta beszédét vagy sem. Megnéztük a felvételt, amelyből kiderült: a főpolgármester súgógépre és jegyzetekre is támaszkodott, ennek ellenére hibát hibára halmozott és egyetlen pontos idézet sem hagyta el a száját rövid miskolci beszéde során. Rosszul idézte a híres Edda-dal, az „Elhagyom a várost” címét és refrénjét, valamint Szemere Bertalan beszédéből is pontatlanul, eredeti kontextusától megfosztva ragadott ki egy rövid tagmondatot.
Cikkünk nyomán a köztelevízió híradója tovább elemezte Karácsonynak a borsodi megyeszékhelyen való szereplését. Felnagyították a miniszterelnöki álmokat dédelgető politikus és a súgógép esetét megörökítő fotót, így el tudták olvasni a masina képernyőjén megjelenő szöveget, amely a miskolci rockéletről szólt.
Nekem és sokaknak és másoknak is Miskolc még mindig a rock fővárosa. És ő, hát úgy tűnik, hogy nem minden rockert vitt el az UFO, tehát azért maradt még itt néhány. És azért fontos, mert a rockerek azok kemények, őszinték, jókedvűek, és igazságosak, és büszkék. Pont olyanok, mint Miskolc!
– adta elő a számára megírt szöveget Karácsony Gergely Miskolcon, úgy téve, mintha bármi köze lenne a rockzenéhez.
És amikor Miskolcról és a rockzenéről van szó, akkor persze mindig, nagyon sokaknak, megmondom őszintén, nekem is ugyanaz a dal jut eszembe, az „Itthagyom a várost”, mert ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki annyiszor hallotta ezt
– idézte pontatlanul a nagyon ismert, ősrégi Edda-szám címét és refrénjét a súgógép képernyőjét pásztázó Karácsony.
Rosszul idézte Szemere Bertalan szavait is
Miután a rockos részt a Dobrev Klára által is favorizált speciális high-tech eszköz segítségével sem sikerült baki nélkül felmondani, a főpolgármester a hagyományos segédeszközökhöz folyamodott és farzsebéből előkapta jegyzeteit, arra hivatkozva, hogy Szemere Bertalant szó szerint szeretné idézni. Ám ez a nemes célkitűzés sem sikerült.
Azért hoztam magammal ezt a papírt, mert Szemere Bertalant szeretném szó szerint idézni, aki azt mondta, Magyarország akkor lesz csak boldog, ha a külön érdekek egy közös érdekben olvadnak fel
– ragadott ki helytelenül egy tagmondatot a hiperpasszív szónok Szemere Bertalannak a Lánchíd megnyitása előtt, 1849 júniusában mondott beszédéből, amelyben a borsodi származású miniszterelnök Pest és Buda egyesítésének szükségességéről beszélt.
Miután a főváros csak úgy lesz hatalmas, ha benne egy igazgatóhatalom lesz, csak úgy lesz létében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak úgy lesz boldog, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel
– így szól az eredeti szöveg, amelyből kiderül: Karácsony stábja annyi fáradságot sem vett, hogy találjon egy olyan Szemere-beszédet, szállóigét, amely Miskolcról szól, miközben a miskolci Avasi temetőben nyugvó államférfi egykor Borsod megye alispánjaként, Miskolc országgyűlési képviselőjeként, Felső-Magyarország kormánybiztosaként is tevékenykedett, mielőtt belügyminiszter és miniszterelnök lett, és ebből fakadóan ezer szállal kötődött ehhez a térséghez.
Miskolc, a rock fővárosa
A miskolci rockéletről egy nagyon rövid, ám a baloldal által használt súgógépeken szereplő üres címszavaknál picit bővebb összefoglalóval zárjuk cikkünket: ezt ajánljuk a miskolci rockélet gyökereit nem ismerő Karácsony Gergely figyelmébe is, akinek a hétfői bejegyzése is tükrözi, hogy nemcsak a súgógép képernyőjét szokta pásztázni, hanem a PS róla szóló cikkeit is.
Reiman Zoltán helytörténész szerint nem véletlenül emlegetik Miskolcot a magyar rock fővárosaként. A kutató érdeklődésünkre kifejtette, hogy az ország első popfesztiválját a diósgyőri stadionban rendezték 1973-ban, Kurucz Attila szervezésében. „Kis Woodstock” – így nevezték, és nevezik azóta is. Azért került sor erre a nagyszabású eseményre, mert a bevételéből egy miskolci ifjúsági parkot akartak létrehozni. Ex Vér, Generál, Illés, Bergendy, P. Mobil, Mini, Neoton – hogy csak néhányat említsünk a népszerű együttesek közül, amelyek itthon érezték magukat Miskolcon. A fesztivál sikeres volt, a Gárdonyi 1974-ben megnyílt, ahol legendás zenészek sora lépett fel, köztük természetesen a miskolci Edda is. Ezekben az évtizedekben a rock fővárosává nőtt a borsodi megyeszékhely. Nem volt olyan, a hazai zenei életet meghatározó banda, amelyik ne játszott volna Miskolcon. A város eggyé vált a rockzenével... És ezt számos sláger is tükrözte: az Edda-dalokon túl például a P. Mobil zenekar a „Miskolc” című slágerrel tisztelgett az acélvárosi rockélet előtt. Az Edda frontembere mellett a város számos tehetséget adott a hazai könnyűzenének: közéjük tartozik Demjén Ferenc is, aki a Bükk lábánál elterülő Diósgyőrben született.
Kiemelt kép: minap.hu/Mocsári László (képernyőfelvétel)
