A szankciókat védené, a konzultációt gáncsolná a baloldal
Forrong a baloldal és a brüsszeli bürokrácia a magyar kormány szankciókkal kapcsolatban indított konzultációja miatt. Úgy tűnik, hogy a nemzeti kabinet parazsat gyűjtött a fejükre azzal, hogy az emberekhez fordult ebben a rendkívül fontos kérdéskörben. Brüsszel törekvése egyértelmű: folytatnák az energiaszankciók bevezetését, pedig azok eddig is igen káros hatást gyakoroltak az európai emberek mindennapi életére.
Zila János írása
A legtöbb európai országban az is kérdés, hogy lesz-e elég fosszilis energiaforrás arra, hogy a tél végéig működtetni tudják gazdaságukat, és lakosságuknak ne kelljen ellátási problémákkal szembesülnie. Eközben Magyarországon a miniszterelnök által elért kivételeknek köszönhetően lesz elég olaj, és gáztározóink is elérték az éves fogyasztás ötven százalékának megfelelő töltöttségi szintet.
Ezzel együtt a szankciók nálunk is inflációt okoznak, hiszen az energiahordozók árát az egész kontinensen az egekbe lökték. Az Európai Bizottság már az olajembargó júniusi elfogadtatása után jelezte, hogy – ígéreteiket megszegve – az orosz földgáz behozatalával kapcsolatban is tiltó javaslatot fognak tenni, erre azonban több tagállam – köztük Magyarország – ellenállása miatt nem került sor. Mostanra azt a megoldást eszelték ki, hogy az embargót ársapka névre keresztelik át, ami azonban – ahogy azt az orosz fél is világossá tette – a gyakorlatban ugyanúgy azt eredményezné, hogy Oroszországból nem érkezne több gáz.
Nemzeti konzultáció
Noha Orbán Viktornak az új javaslat kapcsán is sikerült mentességet szereznie, látszik, hogy Brüsszel mindent megtesz a szankciók kiterjesztéséért, és e téren is szövetségesként tudhatja maga mögött a magyar baloldalt. Nem véletlen, hogy a nemzeti konzultáció kiverte náluk a biztosítékot. Nyilvánvaló – és ezt a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják –, hogy a magyar emberek többsége elutasítja az inflációt nagyban erősítő szankciók bevezetését. A kérdés ezért csak az, hogy a választópolgárok kellő tömegben a kormány mellé állnak-e. Ha elég sokan válaszolnak a feltett kérdésekre, az uniós tárgyalásokon nem lehet majd lesöpörni a szankciókkal szembenálló kormányzati kiállást, hiszen az érveknek a választói akarat adhatja meg a súlyát. A másik oldal célja éppen ezért az, hogy minél többeket lebeszéljenek a véleménynyilvánításról. A szankciópárti baloldal legerősebb szereplője, Gyurcsány Ferenc és pártja egyből ki is adta a jelszót: a konzultáció szerintük dezinformáció.
Karácsony Gergely is szankciópárti
Karácsony Gergely a konzultációban való részvételre buzdító plakátok képét tette ki közösségi oldalára azzal a megjegyzéssel, hogy „szembe megyünk Európával, szembe megyünk a szövetségeseinkkel és ismét, mint sajnos már oly sokszor, a vesztes oldalra állunk”. A főpolgármester ezzel alapvető politikai hibát követ el, hiszen nyilvánvaló, hogy a választópolgárok – főként olyan helyzetben, amikor mindennapi megélhetésük kerül veszélybe – nem azt várják, hogy az ország vezetése egyik vagy másik külső szereplő oldalára álljon, hanem azt, hogy az ő érdekeiket érvényesítsék. Ez teljesen jogos, hiszen ezért választunk képviselőket. A kormány az energiaválsággal kapcsolatban is nyilvánvalóvá tette, hogy „kizárólag a nemzeti érdekeket követve alakítja ki az álláspontját, annak nincs sem ukrán, sem orosz aspektusa”. Karácsony és a magyar balliberálisok szankciókkal és nemzeti konzultációval kapcsolatos hozzáállását érdekes megvilágításba helyezi az a tény, hogy a guruló dollárok néven elhíresült kampányfinanszírozási botrányban az a Korányi Dávid játszott kulcsszerepet, akiről nemrég kiderült, hogy palagáz-lobbista.
A főpolgármester embere
Korányi – a főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadója – az Action for Democracy nevű, Márki-Zay Péter mozgalmának majd’ kétmilliárd forintot juttató, amerikai progresszívokhoz köthető NGO ügyvezető igazgatója. 2015-ben az Atlantic Council nevű Soros György által támogatott szervezet eurázsiai energiaügyekért felelős igazgatójaként amerikai szenátorokat győzködött arról, hogy juttassanak cseppfolyós gázt az európai piacra. Azt is kifejtette, hogy Európának szankciókat kéne kivetnie az orosz nyersanyagra. Úgy tűnik, szavai halló fülekre találtak az Egyesült Államok jelenlegi baloldali vezetésénél, Brüsszel pedig éppen az energiaszankciókkal nyit teret az európai piacon az egyébként méregdrága amerikai LNG-nek. A borsos árak miatt újabban már a francia elnök is szót emel. Nemrég az Action for Democracy egyik tanácsadója, Timothy Garton Ash egy interjúban azt mondta, hogy már a háború kezdetén teljes embargót kellett volna bevezetni az orosz olajra és gázra. Ez a szervezet volt tehát az, amely milliárdos nagyságrendben támogatta a nemzeti kormány leváltását célzó kampányt és „stratégiai tanácsaival” segítette véleménye kialakításában a magyar baloldalt.
A szankciókat semmilyen formában nem szabad kétségbe vonni
Azt a baloldalt, melynek egyik parlamenti frakcióvezetője és pártelnöke, Gelencsér Ferenc most éppen azon mesterkedik, hogy valahogy megakadályozza a konzultációról szóló kormányzati tájékoztatást. Gelencsér, aki számos alkalommal fejtette ki véleményét, mely szerint „a szankciók működnek”, most a Magyar Reklámszövetségnél lobbizik, mert úgy véli, hogy a szerinte „hazug konzultációs kampány” etikai elveket sért. A cél nyilvánvaló: minél kevesebben értesüljenek a véleménynyilvánítás lehetőségéről. Guy Verhofstadt sem bírta ki, hogy szó nélkül hagyja, hogy a magyar kormány az emberekhez fordul a szankciókkal kapcsolatban. A belga politikus, aki minden alkalmat megragad, hogy az Európai Parlamentben szembe menjen a nemzeti kormánnyal, ezt írta: „Botrányos: a magyar kormány azt mondja a polgárainak, hogy az EU megöli őket...miközben aktívan a terrorista Putyin pártjára áll. Meddig fogjuk ezt hagyni?” Érvelését nagyban gyengíti, hogy illusztrációként a hivatalos kormányzati plakátok helyett a Kétfarkú Kutyapárt viccnek szánt ábrázolását használta.
Fél évvel a szankciók bevezetése után már hatástanulmányok is lesznek
Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlamentben Cseh Katalinnak adott válaszában fejtette ki a konzultációval kapcsolatos nézeteit. Szerinte nem elég azt mondaniuk, hogy az emberek véleményének kikérése „hazugságokra épül”, tényekkel kell válaszolniuk, ezért jelenleg is hatástanulmányokon dolgoznak a szankciók következményeiről. Bő fél évvel a bevezetés után! Ha nem olyan ügyről lenne szó, ami mindannyiunk pénztárcáját, mindennapjait és életét érinti, talán még nevethetnénk is egy jóízűt. A helyzet azonban nagyon súlyos, a hatásokat sajnos minden európai állampolgár ismeri, noha még csak a nehézségek elejénél járunk. A tanulmányok ellenben nagyon jól jöttek volna még az intézkedések bevezetését megelőzően. Józan vezetők ezeket a cselekvés előtt szokták áttekinteni. Ha ez megtörténik, talán időben kiderülhetett volna, hogy Brüsszel lépései súlyos inflációhoz vezetnek, és nehéz helyzetbe sodorják európai polgárok tízmillióit. Úgy tűnik, most azért készítenek utólag hatástanulmányt, hogy a saját érveiket támasszák alá, szemben pl. a magyar kormánnyal. Fennáll a gyanú, hogy legfeljebb egy politikailag motivált anyag készül majd el.
Brüsszel és a baloldal tehát úgy védik a szankciókat, mintha azok tényleg véget vetnének a háborúnak. A valóságban éppen ennek az ellenkezője történik, hiszen Oroszország energiahordozók eladásából származó bevételei megsokszorozódtak. A háború elhúzódik, és egyáltalán nem látszik, hogy sikerült volna megtörni az oroszok harci kedvét, vagy csökkenteni a háborúban felhasználható erőforrásaikat. Ezt a magyar emberek is világosan látják, éppen ezért utasítják el nagy többségben Brüsszel vonatkozó lépéseit.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
