Erősödik a V4-ek befolyása Európában – többek között ezt állapította meg pénteken az MTI-hez eljuttatott elemzésében a Századvég. Ursula von der Leyen a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánja novembertől Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek, magyar EP-képviselőnek. Ezzel Magyarország egy kiemelt jelentőségű, az unió jövője szempontjából kulcsfontosságú területet kaphat az Európai Bizottságban, ami elismerés mind az országnak, mind a biztosjelöltnek.
Tanulmányában a Századvég kifejtette: az Európai Bizottság júliusban megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánja novembertől Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek, magyar EP-képviselőnek. Ezzel Magyarország egy kiemelt jelentőségű, az unió jövője szempontjából kulcsfontosságú területet kaphat az Európai Bizottságban, ami elismerés mind az országnak, mind Trócsányi László biztosjelöltnek. A Századvég szerint Trócsányi László biztosi pozíciójának elnyerésében és politikai kilátásainak javulásában szerepet játszhat a keleti tagállamok – különösen a visegrádi négyek – szövetségének és befolyásának erősödése. A régió pozícióját tovább javíthatja, hogy egy kelet-közép-európai, a bolgár Krisztalina Georgieva kerülhet egyetlen jelöltként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére, vagyis a régió adhatja az egyik legfontosabb globális szervezet vezetőjét. A visegrádi tagállamok szövetségét jelentősen szilárdította az elmúlt évek szoros érdekszövetsége is, erejüket pedig az, hogy mára az unió növekedésének legfőbb motorja Közép-Európa lett.
A Századvég kitért arra is, hogy a Trócsányi Lászlónak szánt bővítés- és szomszédságpolitika, valamint a migráció közötti elméleti összefüggések már évek óta világossá váltak az európai közvélemény jelentős része számára. Orbán Viktor magyar kormányfő joggal mondhatta néhány évvel ezelőtt: ha a múltban Európa nem habozott volna, és ha 2015-ben Macedónia, Montenegró és Szerbia már mind az EU-n belül lett volna, akkor az illegális migránsok útja aligha vezethetett volna Németországig – emlékeztetett a Századvég. Az elemzés szerint éppen ezért stratégiai jelentőségűnek kell tekinteni a Nyugat-Balkánt, ahol az európai jelenlét további meggyengülését nem szabad megengedni, hanem éppen ellenkezőleg: az eddigieknél erőteljesebb politikai befektetésre van szükség a keresztény gyökerű Európa és integrációs közössége, az Európai Unió jövője érdekében. A Századvég azt írta: bár vannak biztató jelei a Juncker-bizottság időszakához képest remélhető politikai hangsúlyváltásnak, az új Európai Bizottság irányválasztását illetően domináns szerepre törő nyugat-európai baloldal, a zöldek, liberálisok és szocialisták továbbra is kihívást jelentenek majd a bevándorlásellenes kormányok és jövendő biztosaik szempontjából.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS