“A nemzeti blokknak, a Kötcsén is meghirdetett “szélesen megyünk” elvnek az a lényege, hogy egy nemzeti maximumot teremtettünk, amibe a társadalom nagy része belefér” – válaszolta Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója Huth Gergely felvezetésére, miszerint a 13 évnyi kormányzásnak az az egyik eredménye, hogy nagyon sokan lettünk, mindenki felfedezte magában a fideszest, emiatt is fontos, hogy meghatározzuk: kik is vagyunk? Az elmélyült, helyenként vitába hajló Polbeat beszélgetés a nemzeti oldal önmeghatározásáról szólt, melynek kézzel fogható, komoly kísérlete a Tihanyi jobboldal című esszégyűjtemény. A Kommentár Alapítvány gondozásában megjelent gondolatébresztő zsebkönyvet Békés Márton szerkesztette, a szerzők sorában pedig ott szerepel a műsor másik vendége, Hegedűs Zoltán történész, a Tranzit fesztiválok egyik alapítójának neve is. Ő úgy látja: a legfontosabb az ember és nem a dogma. A műsor vendégeinek sorában Stefka István is helyet foglalt, aki a százötven éves polgári-nemzeti tradíció egy másik áramlatát képviseli, hiszen az 1987-es lakiteleki találkozó óta rádióriporterként, íróként és televíziósként a népi-nemzeti jobboldal kérlelhetetlen híve és hirdetője.
Közösség, hagyomány, szabadság – ez a három vezérelv, amely a Tihanyi jobboldal című kiskáté címlapján olvasható. Tihany pedig a révbe érő Tranzit Közösség, a “gondolatexpóval” kiegészülő fesztiválok fő színhelye. A Tranziton rendszeresek az útkereső viták és gyakran megfordulnak másként gondolkodó vitapartnerek is, de az apátság elmélyült meglátogatása éppúgy hozzátartozik a fesztiválokhoz, mint az esti kvíz és a táncos buli.
A Polbeatben a Tihanyi jobboldal című kötet két szerzőjét kérdezve főként arra voltunk kíváncsiak, hogy a mai zűrzavaros és nehéz élethelyzeteket szülő világban mit tud adni az embereknek ez az évek alatt kimunkált, tradíciókból táplálkozó eszmeiség, és mindez mennyiben járulhat hozzá Magyarország erősödéséhez, biztonságához és sikeréhez?
A nemzeti oldal legfőbb ereje a sokszínűségéből is fakad, amely a kormányzó pártokon belül éppúgy megvan, mint a széles merítésű szellemi holdudvarban és a társadalmi koalíció tekintetében. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy ezt a sokszínűséget megjelenítse, egy kötetben összegyűjtse. (…) Ez a könyv utazás a nemzetben gondolkodók forrásvidékéhez, ahonnan a közösség, a hagyomány és a szabadság ered.
– áll Gyürk András bevezetőjében.
Mennyire lehet sokszínű ez a koalíció?
Huth Gergely Gyürk András gondolatait boncolgatva megkérdezte: “tényleg és őszintén elgondolkodat, hogy milyen széles és mennyire sokszínű lehet ez a koalíció”, utalva arra, hogy a győrvári gasztrofesztiválon a teljes kárpát-medencei magyarságot a keblére ölelő, markánsan nemzeti gondolkodású fideszes szervezők éppúgy beleférnek ma ebbe a koalícióba, mint a liberális-neokonzervatív szellemben építkező Matthias Corvinus Collegium? Hegedűs Zoltán így válaszolt:
Felbomlóban van a francia forradalom és a felvilágosodás után kialakult konzervatív-liberális, jobb-baloldali kettőség rendje, helyét felválja a nemzetben gondolkodók és a globalizmusban vagy nyílt társadalomban gondolkodók vitája. Ezért is van, hogy nemcsak az értelmiség, de a szavazópolgárok nagy tömegei is egész más szempontok miatt szavaznak ma a nemzeti oldalra. A következő időszak nagy kérdése mindez alapján, hogy tovább globalizálódik-e az ország, vagy meg tudjuk teremteni és tartani a szuverén, “magabíró Magyarországot”. Bethlen óta azért küzdünk, hogy az irányítás kerüljön vissza Magyarországra. Amikor kiengedtük a kezükből vagy elvették tőlünk, mindig gyengébbek lettünk, tehát az elmúlt ötszáz év fő küzdelme juthat most dűlőre.
Hegedűs Zoltán a jobboldal identitásáról szólva megjegyezte: “A közösség, hagyomány, szabadság” hármasa másként szólva az “Isten, haza, család” tradicionális hármas.
Békés Márton minderről így érvelt:
Ehhez a nemzeti blokkhoz vagy középhez, ehhez az új társadalmi és szellemi vezető erőhöz minél többeknek kell asszimilálódniuk, fontos, hogy minél több árnyalat autentikusan találja meg itt a helyét. Tehát a nemzeti blokkba a szabadelvű-nemzeti liberális éppúgy belefér mint a a népi jobboldali. (…) A vitára ugyanakkor nyitottak vagyunk, a Tihanyi jobboldal nem Mao zsebkönyve vagy a Kommunista kiáltvány, mi nem szeretjük a dogmákat.
Stefka István: csak óvatosan a kaputnyitással!
Stefka István is hozzászólt a témához:
A történelmi tapasztalat, főként 1919-től fogva azt mutatja, hogy ha elgyengülünk, fejbe vágnak bennünket. Ha jók vagyunk, eltipornak bennünket. Én nem hiszek abban, hogy azok a mérgező gyökerek, amik apáról-fiúra szállva vagy ideológiai alapon ott vannak a mai ellenzékben, majd egyszer kikopnak. Nekem az a véleményem, hogy ha tovább szélesítik a jobboldal körét, abból ki fognak hullani a valódi nemzetiek, a valódi szubverenisták, a valódi keresztények. Ha pedig kihullanak azok, akikkel építeni lehet az országot, megint elbukunk.
“Ti sosem fogtok kibukni, de 13 évnyi sikeres kormányzás után nyilvánvalóan nehéz feladat a jó arányok megtalálása” – válaszolt és zárta le a kérdéskört Békés Márton.
A jobboldal jövője iránt mélyebben érdeklődnek forró szívvel ajánljuk Vésey Kovács László a Tihanyi jobboldal című esszégyűjteményről írt recenzióját is, melynek első fele a kötet utolsó fejezetének is beillene. ITT olvasható vissza.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS