Nincs menekülési útvonala a méheknek, a méhésznek, nincs hová menni – fogalmazott a portálunknak nyilatkozó Csuja László méhész, biológus, aki szerint egyértelmű, hogy az uniós tiltást megkerülve idén hazánk területén akár kétmillió hektáron is alkalmazott neonikotinoid tartalmú növényvédő szerek tehetőek felelőssé a tömeges méhpusztulásért. Júniusra a magyar méhészek 10-20 százaléka számolt be a jelenségről, és ez a szám augusztusig csak emelkedett annak ellenére, hogy nem is minden méhész jelentette be a kárát. Az idegrendszert súlyosan károsító vegyszert tartalmazó csávázott vetőmagok alkalmazási tilalmának idei feloldása nem magyarázható a termésátlagok korábbi csökkenésével, hiszen a tilalom idején a magyar mezőgazdaság kiemelkedően jó teljesítményt mutatott.
Mint korábban megírtuk, az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) már júniusban tömeges méhpusztulásról számolt be, addigra háromszáz méhészet, azaz a magyar méhészek 10-20 százaléka jelezte a problémát (azóta legalább négyszáz méhészet tette ezt meg). Bross Péter, az OMME elnöke a méhpusztulást a napraforgótermesztéssel hozta összefüggésbe, állítása szerint ugyanis ahol nem azt vetettek, illetve éppen nem mézel a növény, ott nincs ilyen probléma. Miközben az esetekkel kapcsolatban a NÉBIH vizsgálatot kezdeményezett, a portálunknak nyilatkozó méhész, biológus szerint a méhpusztulásért egyértelműen a neonikotinoid tartalmú növényvédő szerek tehetőek felelőssé. A neonikotinoidok a növények nedvkeringésébe jutva kerülnek a méhek szervezetébe, meggyengítik az immunrendszerüket és károsítják a központi idegrendszerüket. Emlékezetes, portálunk is beszámolt arról, hogy a méhekre veszélyes vegyszer használatát az EU idén májusban tiltotta be. Megjegyzendő, hogy hazánk eddig ismeretlen (vagy nem jól kommunikált) okokból nem szavazta meg ezt a tiltó rendeletet. Ráadásul a szer használatának a korábbi évekre vonatkozó hazai tiltását feloldva az idei évre Magyarország úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt kért, amelynek következtében egyes becslések szerint akár kétmillió hektár termőföldön is alkalmazhattak neonikotinoid tartalmú növényvédő szereket. Az agrárminiszter úgy nyilatkozott, nem bizonyított a közvetlen összefüggés a tömeges méhpusztulás és a neonikotinoid csávázószerek között, ezt az OMME-vel indított kiterjedt vizsgálat hivatott tisztázni. Nagy István hozzátette, annak lezárultáig nem áll módjában megalapozott véleményt nyilvánítani e kérdésben.
Magyarországon mintegy húszezer méhész van, a méhészetek mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az éves méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult. A méhészetek alapterméke az akácméz, amely már hungarikumnak számít. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás 7-8 tonna évente.
A méhpusztulásért egyértelműen a neonikotinoidok a felelősek?
Tiakloprid, tiametoxam, imidakloprid – sorolta portálunknak az EU-ban már betiltott, neonikotinoid tartalmú szerek nevét Csuja László méhész, biológus, aki elöljáróban hozzátette, a magyarországi méhpusztulásért egyértelműen ezek a mérgek tehetőek felelőssé, minden más magyarázat csak terelési kísérlet szerinte. Mint kifejtette, az említett mérgek üvegházi használata például megengedett, ellenben tilos a csávázási jellegű felhasználásuk a repce, a napraforgó és a kukorica esetében. A probléma ott van, hogy ez a három növény mind a méhész, mind a mezőgazdász számára fontos. A repce mézelő növény, és a tavaszi virágport adja. A repce esetében az idei évben 240 ezer hektárra adtak ki a magyar hatóságok úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt, amely lehetővé tette a gazdák számára az EU-ban már betiltott neonikotinoidos mérgek alkalmazását. Ez az engedélymennyiség gyakorlatilag a repce vetésterületének száz százalékát lefedte, ennek 80 százaléka esetén alkalmazták is a szert a gazdák. Csuja László szerint a repce azért nem okozott már a tavaszi időszakban komoly károkat a méhállományban, mert ősszel került elvetésre, és a hosszú tél és a késői tavasz miatt az anyagok lebomlása már jelentősen előrehaladt.
A kukoricát és a napraforgót ellenben egyaránt tavasszal vetik el, és nyár közepére már virágoznak is, az említett vegyszerek felezési ideje viszont 148 nap, és ez is csak laboratóriumi környezetre érvényes. A biológus szerint a természetben óriási eltérések adódhatnak, és csak az előírt dózis alkalmazása mellett valósul meg a lebomlás kellő üteme. A cégek azonban a csávázásnál az előírt hatóanyagdózist a legrosszabb talajminőséghez állítják be, amelyben az anyagból a legkevesebb tud felszívódni a növénybe. Ha a vélelmezettnél jobbak a talajviszonyai a termőhelynek, az túladagolást eredményez, ami értelemszerűen veszélyezteti a méheket és tömeges méhpusztulásához vezethet. Csuja László szerint a jelenlegi hazai engedélyeztetési folyamatban az is hiba, hogy nincs a talajminőséghez igazítva a felhasználási engedély és az adagolás. Kanadában az említett három szer használatát talajvizsgálathoz kötik, a hatóság a talajvizsgálati jegyzőkönyv alapján határozza meg az alkalmazható dózist. Ezt az engedélyt minden évben meg kell újítaniuk a kanadai gazdáknak. Csuja László hozzátette, a repce mellett a NÉBIH a napraforgóra és a kukoricára is szükséghelyzeti engedélyt kért, a napraforgó esetén 600 ezer, míg a kukorica esetén 1,2 millió hektár földterületre. Ez szerinte azt jelenti, hogy az országban idén közel 2 millió hektárt is kezelhettek ezzel a három betiltott anyaggal.
A szükséghelyzet csak jogi kiskapu
Csuja László kifejtette, a szükséghelyzeti engedély – amely a szer alkalmazását az idén lehetővé tette a gazdáknak – az Unió meghatározása szerint arra vonatkozik, ha más módszer, eszköz, vegyszer nem áll rendelkezésre egy adott probléma kezelésére. Konkrét példával élve, ha megjelenik a malária Magyarországon, a közegészségügyi hatóság a rendkívüli és súlyos járványveszélyre való tekintettel kérheti a DDT bevetését, amelyet már jóval korábban betiltottak, tehát nem is alakult ki a szer elleni rezisztencia a szúnyogokban, így célzott és ellenőrzött időszaki alkalmazása nagy valószínűséggel hatásos lesz. A kukorica, a repce vagy a napraforgó esetében viszont semmilyen olyan vészhelyzet vagy szükséghelyzet nem áll fenn, amelyre az eredeti definíció vonatkozik. A biológus kiemelte, a tavalyi évben a 2 millió hektárral szemben csak 30 ezer hektárra adták ki a szükséghelyzeti engedélyt, ennek ellenére rekord kukorica-, napraforgó- és repcetermést könyvelhetett el a magyar mezőgazdaság. Tehát semmi sem indokolta az idei évben a neonikotinoidok ismételt, válsághelyzetre hivatkozva történő bevetését.
Csuja László szerint ráadásul az sem helytálló érv, hogy a hagyományos szerekkel szemben rezisztencia alakult volna ki, ezt ugyanis semmilyen kutatás nem igazolja. A méhész szerint a NÉBIH azzal indokolja a válsághelyzetet, hogy a korábbi technológiák alkalmazása esetén nagyon erős a környezeti terhelés. Csuja László ugyanakkor úgy látja, a környezeti terhelés fogalmát tévesen értelmezi a NÉBIH, mert azt vizsgálja, hány kiló anyagot kell kiszórni egy adott területre a különböző anyagokból hektáronként, holott ez nem mennyiségi kérdés. A neonikotinoidok azért veszélyesek, mert dózistól függően minden idegrendszerrel rendelkező élőlényre hatnak, a kétéltűekre, a madarakra és az emlősökre is.
A mezőgazdaság a méhgyilkos mérgek nélkül is nagyon jól teljesített!
Csuja László kiemelte, a neonikotinoidoknak van alternatívája, ezt az is bizonyítja, hogy a hároméves tilalom idején nagyon komoly termésátlagokat produkált a magyar mezőgazdaság, holott országosan be volt tiltva a neonikotinoidok használata és csak exportcélú vetőmag termesztésnél alkalmazták, pár tízezer hektáron. Tehát egyesek ugyan érvelhetnek azzal, hogy tavaly is használták ezeket a szereket és a méheknek nem okozott problémát, de ez csak azért alakulhatott így, mert azt a tízezer hektárnyi területet könnyen el tudták kerülni a méhészek. A mostani nagyságrendben történő alkalmazást viszont már nem lehet elkerülni. Kétmillió hektár esetén már nincs menekülési útvonala a méhésznek, nincs hová menni. A biológus elmondta, a mezőgazdasági üzemeltetési költségek a betiltott neonikotinoidos csávázott vetőmagokkal hektáronként akár 25 ezer forinttal is alacsonyabbak lesznek. A vegetációs időszakban ráadásul nem kell permetezni rovarok ellen. Ezért Csuja László szerint nagyon pontosan meghatározható, milyen érdekkörnek a lobbitevékenysége áll az ismételt engedélyezés mögött. Kiemelte, hogy a nagygazdáknak arra is tekintettel kellene lenniük, hogy a rovarok általi beporzás és a termésátlag növekedése, vagy például a magvak olajtartalma között bizonyított összefüggés van. A növényvédő szerek által elpusztított méhek munkájának kiesésével silányabb minőségű, alacsonyabb beltartalmú lesz a termés, azaz valójában a termelők nem nyernek a neonikotinoidok alkalmazásával semmit.
Miért máshol keresik a méhpusztulás okait?
Csuja László arról is beszélt, bár a mérgezés sok esetben olyan mértékű, hogy a méhészek jelentkezhetnének akár kártérítésre is, ezt azért nem teszik meg, mert nincsenek pontosan tisztában a lehetőségeikkel, másrészt nem akarnak konfliktust a gazdákkal, az egyesületük vezetői pedig nem akarnak konfliktust a minisztériummal. A méhész szerint mivel a minisztérium már úgyis kiadta ezeket a szükséghelyzeti engedélyeket, az Országos Méhészeti Egyesület a neonikotinoidokon kívüli okokkal igyekszik megindokolni a méhpusztulást. Igaz ugyan, hogy a szerek alkalmazásának következtében megjelenhetnek egyéb kórokozók is, de Csuja László szerint ezek jelentősége eltörpül ahhoz képest, hogy az 5 millió hektár magyarországi termőföld egyharmadát ezzel a rendkívül hosszú lebomlási idejű méhgyilkos szerrel kezelték.
Nagy István agrárminiszter azon kijelentésére, hogy nincs is tudományos bizonyíték a neonikotinoidos szerek és a méhpusztulás összefüggésére, Csuja László elmondta, a szóban forgó csávázószerekre legelőször kiadott engedélyén 2001-ben még a méhekre súlyosan veszélyes anyagként definiálták a neonikotinoidokat. Az azóta eltelt időszakban – általa manipulatívnak minősített módszerek segítségével – méhkímélő szerré minősítették át ezeket az anyagokat, holott kémiai összetételükben semmi változás nem történt. Ez szerinte azt jelenti, hogy a tudományos kutatások a szerek alkalmazásának legelején bebizonyították, ezek az anyagok dózistól függően a méhekre veszélyesek, és az időjárástól és a felszívódott mennyiségtől függően súlyos mérgezéseket tudnak okozni. Sem a hatásuk, sem az összetételük nem változott, tehát csak az anyagi érdek állhat ismételt alkalmazásuk mögött, ami ilyen súlyos problémákat okozott az idén a méhészeknek.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; vVezetőkép: MTI
anonymus anonymus
2018-08-20 at 11:12
Elnezest a gepelesi hibaert a fenti cikkben
NEONICOTONOID
ez meg hozza tartozik
https://www.pbs.org/newshour/science/neonicotinoid-pesticides-slowly-killing-bees
anonymus anonymus
2018-08-20 at 11:05
A mehek kirtasa Magyarorszagon a Nemzetkozi nagytoke erdekeit kepviseli, a GMO menteseg felduhitette a Monsatot es hasonsoru nemzetkozi gazembereket,
NOENICOTONOID RAKKELTO, a Chemical Multik mindig talatatak es fognak talalni ugynevezett “Tudos szakertoket” akik penzert az anyjuk hajabol is eleajak az ezustot
szemet korrupt csurhe a “Tudos Tarsasag” egy jo nagy resze
Elobb utobb lebuknak a tetvesek, de addigra egy orszagot tonkretettek
A legnagyobb problema a talajvizzel nagyon messzire eltavozik a Neonikotonoid, lebomlasi termekei sokkal sulyossabb mergezest okozhatnak mint az eredeti Neoticotonoid, mert a kornyezetbol reagenseket vesz fel.
Magyar Teliszalami jo pelda , senkit nem erdekelt hogy egy eleten keresztul nem fogyaszthatsz el anny szalamit hogy kancert kapjal.
Felmerult a gyanu a Nemespenesz kancert okoz a Magyar Telei Szalami gyartasa megszunt mert mindenhonnet ki-tiltottak
Emlekezzetek az Asbestos es a Dohanyzas artalmait meddig probaltak elsumakolni az ugynevezett “Szakerto Tudomanyos Szakemberk multiple University Degrevel es
Proffessor Statussal.
MO-n egyertelmuen KORRRUPCIO TORTENT, a Mezogazdasagi Miniszternel semmihez nem kell erteni, minnel butabb annal nagyobb lessz a krupli termes, Az Allamtitkarok
tok hulyek a mezogazdasagi kerdesekben, szamarat is csak akkor latnak ha tukorbe neznek.
Ha a Multikat kepviselnem AZT VESZTEGETNEM MEG AKI EZEKNET a SZERENCSETLEN BALFACANOKNAK TANACSOT AD.
Miniszter es Allamtitkar jon-megy meg kormanyvaltas se szukseges, a TANACSADO MARAD, es olcsobban megvesztegetheto mint a Miniszter vagy az Allaamtitkar.
Magyar mezogazdasagi termekek senki nem fogja megvenni a Kancer veszely miatt
AZERT ANNYI ESZINEK ILLO LENNE LENNI, EGY MEZOGAZDASAGI MINISZTERNEK, HOGYHA NYUGAT EUROPABAN, ahol a vilagon talan a LEGNEHZEBB
a KARTEKONY CHEMIKALOK BETILTASA, ha valamit betiltanak annak nagyon nyomos oka van.
MEHEK NELKUL NINCS ELET a FOLDON.
Itt Autraliaban mar az eszakai pillangok is eltuntek, evek ota nemtudunk nehany tropusi gyumolcsot termeszteni, amit ejjel poroznak be az ejszakai pillangok.
Orom unnep van ha latok egy mehecsket, ot evvel ezelott zengett a kert toluk, ejjel a szadba repultek az ejjely pillangok.
Onbeporzo novenyek negyedreszet termelik mehek nelkul, borso altalaban dizaster amiota a mehet eltuntek.
Kétes
2018-08-20 at 07:45
@szil
Csacsiság amit írsz. Mondd már meg akkor kérlek urambátyám/öcsémuram, hogy
1. Most akkor tudsz hatásvizsgálatról, avagy sem?
2. Ki és milyen eljárás során KÉRTE, majd engedélyezte a szer használatát?
3. Ha korlátozzák a szer használatát, akkor honnan varázsolják elő nagy tömegben?
+1 Amit pedig még írtál, azon pedig mosolygok!?
Kétes
2018-08-20 at 08:02
@szil
Na akkor fussunk neki +1x (ha érted!?)
Quinek jó és Quinek az érdekében született a döntés?
Mert ugye azt nem tagadod kedves urambátyám/ecsémuram, hogy a méhek pusztultak, de haláluk előtt egyik pillanatról a másikra érthetetlen módon viselkedve a földön mászva próbáltak megmaradni, amely nem genetikai elváltozásra utál! Vagy a genetikai váltás szerint hangyákká akartak válni? Gyanús vagy szil! Te egy méhgender szakot akarsz indítani középiskolás fokon!?
Ugrómókus
2018-08-19 at 20:23
Csuja úr elég sok zöldséget hord össze. Valójában a 2017-18-as repce vetések 70-80%-ban alkalmazhattak ilyen csávázást, a 2018-as napraforgó vetéseknél pedig hasonló arányban, viszont a 2018-as kukorica esetében az ilyen csávázás aránya elhanyagolható, közel nulla. Vagyis az itt emlegetett 2 mio hektár töredéke lett így csávázva. Ettől persze még lehetett szerepe a méhpusztulásban, csak miért pont most, amikor a tiltás előtt a repce 100%-ban így volt csávázva a napraforgó meg jelentős százalékban, gyakorlatilag több mint egy évtizedig?
Ki kellene ezt tisztességesen vizsgálni nem pedig hangulatkeltő vagdalkozásokban, tupírozott adatokkal, valódi eredmények nélkül össze-vissza szövegelni.
Egyébként a probléma megoldódott, az idén ősszel ugyanis egy új, most engedélyezett, más típusú és hatásmechanizmusú hatóanyagot fogunk használni.
Az idei méhpusztulást pedig konkrétan ki kellene vizsgálni, nem pedig vagdalkozni. Ha a neonikotinoidok miatt volt akkor azt leírni, ha nem akkor meg azt.
Kétes
2018-08-20 at 12:56
Első lépés, hogy az engedélyeket és a vegyszernaplót hozzák nyilvánosságra, amíg egy db fejem van. Bizonyosságot szeretnék, hogy a méhek bem a neonicotionidok miatt haltak meg. A méhek fontosak. Értem meg úgyus kdvesen hullajtanának könnyet.
Zoli
2018-08-19 at 17:42
Amenyiben a kornyekbeli orszagok kozul csak Magyarorszagon hasznaljak a tiltot vegyszert es csak Magyaroszagon pusztulnak a mehek akkor eleg egyszeru megallapitani az okot. Az mas problema hogy a Magyar allam megjatsza a hulyet es nem akar kutatst vegezni mert ugy dontott hogy felaldoza a meheszetet a novenytermesztesert.
Fogó
2018-08-20 at 08:34
Végső soron az okot a főnökök határozzák meg, mint a középkorban, a nagytekintélyű főnökurakk!! Ne gondold, hogy a te egyszerű logikádnak bedőlnek… 🙂
Böske
2018-08-19 at 16:32
A GMO mentesség nem játék, bizalmi kérdés. Egyszer elég tévesen engedélyeket kiadni az agrárlobbi nyomására, utána a keresztbeporzások miatt fújhatjuk.
A méhpusztuláshoz vezető engedélyeket is okos agrárszakemberek járták ki a minisztériumban, jól megmagyarázva, hogy miért is szükségszerű mindez.
Index cikk pedig arról, hogy valamiféle akták okozták a méhpusztulást, számomra indirekt bizonyíték az ellenkezőjére.
Böske
2018-08-19 at 16:13
Az Index megmondja, nemúgyvolt, hanem atka, agrárminiszer hallgat nagyokat.
Mint azután, miután nagy kitörési ágazatként hirdette a génszerkesztést (persze anélkül, hogy lenne génszerkesztés iparunk) amikor az Európai Bíróság megmondta, hogy a génszerkesztés is ugyanúgy GMO, mint a korábbi sarlatán “próbáljuk ki mi lesz belőle” hasraütéses génmódosítások.
Az egypártrendszerrel sajnos együtt jár, hogy a már valójában néven nem nevezhető ellenzék belülről szeretné átvenni a vezetést a megfelelő minisztériumokban.
Látó
2018-08-19 at 15:30
Csak csendesen szeretném megjegyezni,hogy amíg a felelősséget tologatják a döntéshozók,addigra a méhek kipusztulnak. Egy nem jelentéktelen tudós egyszer kijelentette:”Ha a méhek kipusztulnak a földön , 3 év múlva az emberek is eltűnnek a bolygóról. Aki ezt az engedélyt kiadta ,azt sürgősen el kellene távolítani a helyéről , mert még nagyobb bajt is okozhat.
vegyész
2018-08-19 at 14:00
Végre egy olyan vélemény amely sokrétübb vizsgálatokra alapozná a méhpusztulás igazi okának a kideritését,mert hiszen az emberiség lg-szerint szaporodik de mindenki jól és csak kiváló- ételeket ,gyümölcsöket szeretne fogyasztani!
mindeközben az output -kimenő -oldal problémáinak megoldását mástól várja
lehet hogy érdemes lenne a mikrohullámok hatását is vizsgálni az élővilágra
Kétes
2018-08-19 at 07:07
Elhiszem amit írsz, ha hatásvizgálattal bizonyítasz. De nem teszed! Az ilyen csávázoszerek használatát tiltják az EU-ban, de bizonyos kritikus helyzetben engedélyezhetik. Talán be kellene mutatni azt az EU által előírt eljárást amely után itthon engedélyezték a használatot. Még ha volt is ilyen eljárás, hol hirdették meg? A nagyon nagy gazdák lobbizhatták ki, a méhek meg pusztulnak tovább.
Nemgazda
2018-08-18 at 23:15
Valamit nem értek ebben a cikkben, de fogalmam nincs a mezogazdaságról. Azt írja, hogy:
“A repce esetében az idei évben 240 ezer hektárra adtak ki a magyar hatóságok úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt”
Utána viszont:
“Csuja László szerint a repce azért nem okozott már a tavaszi időszakban komoly károkat a méhállományban, mert ősszel került elvetésre, és a hosszú tél és a késői tavasz miatt az anyagok lebomlása már jelentősen előrehaladt.”
Namost az őszi repce vetésre idén adtak ki (utólag) az engedélyt, gondolom az őszi vetéshez tavaly kellett kiadni az engedélyt nem?
És azt sem nagyon értem, hogy sokszor hallani / látni olvasni, hogy egy adott területre ne vigyék ki a méhészek a méheket (közelünkben ki is vannak írva ilyenkor táblán) adott időszakban mert valamiféle vegyszert használnak. Amikor ilyen tömegben használják akkor nem szólnak előre a méhészeknek? Vagy nem lehetséges elkerülni?
Mondom fogalmam nincs a mezőgazdaságról, de valaki elmagyarázhatná, hoyg megy ez.
Kétes
2018-08-19 at 07:11
A választ a régi rómaiaknál keresd!
Qui bono? Qui prodest?
borz
2018-08-18 at 17:02
Egyre nő az Isten állatkertje mondják a pusztulóban levő méhecskék, de erre az állatkertre is sor fog kerülni előbb-utóbb.
Botrány, hogy a biológiai élet alá van rendelve az idiot-izmusnak.
A méhpusztulást okozhatja a Chemtrail ? Amit naponta tonnaszám permeteznek, miért is ?
Sorolni lehet a kérdéseket, miért ? Mint például erre az esetre is:
A Monsanto rákkeltő gyomirtóját kimutatták a gyerekeknek készült gabonapelyhekben is! A vizsgált 45-ből 43-ban benne van! MIÉRT is ??
Az óceánok szeméttel szennyezettek. Miért is ?
Kinek áll érdekében ?
Ez is megérne egy tanulmányt. Ennyire védtelenek vagyunk ?
Naprózsa
2018-08-18 at 14:26
A gazdáknak érdekük a növény megvédése, de úgy, hogy a beporzók meg kipusztuljanak?
Ha rovarbeporzásos a növény, ki fogja megtermékenyíteni? Mi megyünk majd ki és minden bibeszálat darabonként bekenünk?
Más kárán tanul az okos – e témában lehet értékelni az EU-t is, ezért is léptünk be, hogy ilyen esetben rákényszerítse a tagországot érettebb gondolkodásra.
Csujalaszlo
2018-08-18 at 14:11
Zsigó Róbert volt az államtitkár akkor is amikor kiadták a szükséghelyzeti engedélyeket és most neki kellene saját felelősségét megállapítani. Nem fog menni. A felelősség elmaszatolása kiválóan fog menni. Tulajdonképpen az illetékes elvtárs ki fogja mondani, hogy a méhek a felelősek. Ja, nem. Maga méhész. Miért? Mert sajt.
Bajnóczi Klára
2018-08-18 at 12:54
Nagyon-nagyon szomorú a méhek pusztitása, de sajnos felelősségre vonással már nem lehet őket feléleszteni! A büntetést azonban megérdemlik!