A gazdálkodók körében, akiknek a katasztrofális aszály húsbavágó károkat okozott, az terjedt, hogy az országos agrárkamara milliárdos költséggel telepített jégkármérséklő rendszerének működése idézte elő azt a bizarr helyzetet, hogy gyakorlatilag az Alföld egy széles sávjában szinte szétnyíltak a felhők két évvel ezelőtt – írja a Szeged.hu. Az ELTE kutatói közlyményben bizonyították, hogy maguk a gazdák idézték elő azt a bizarr nyarat két évvel ezelőtt, az intenzív talajműveléssel.
A portál felidézi, két évvel ezelőtt a durva aszály idején alakult ki az a hiedelem, hogy az ezüst-jodidok szétlövik a felhőket, azaz a jégkármérséklő rendszer miatt nem esik az eső. Az ELTE kutatói most közleményben cáfolták ezt, kiemelve,
az intenzív talajművelés miatt olyan vízzáró réteg keletkezett a talajban, ami a felszín közeli párás légréteg kialakulását akadályozta, ami pedig a zivatarok kialakulásának a feltétele.
Kiemelték,
a vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nehézgépes nagyüzemi művelés hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. A felső 20–30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, így csökken annak esélye, hogy a maradék elpárolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban lévő légrétegekben lévő nedvesség így nem jut le a talajra.
Forrás: szeged.hu; fotó: MTI
Tikki
2024-02-12 at 22:56
sok sikert a kutatóknak ha a “magyar mezőgazdászt” bármiről is meg akarják győzni a saját kárán sem tanul csak hajtogatja a magáét. Kb Széchenyi esete a gőzhajó alkatrészeire vigyázó csősszel..
A talajműveléssel kapcsolatban egyébként már vagy 10 éve kísérleteznek a kevéssé agresszív megoldásokkal illetve vizsgálják mi lenne a célravezető.
…
@Királytigris
Nem, semmi köze a dolognak az öntözéshez.
Sajnos a cikk szerzője pont a lényeget hagyta (vagy nem eléggé hangsúlyozta) ki ezért nem érthetted (de a link benne van).
A probléma Az Az adott évben felhők voltak dögivel. de csak száraz vihar lett eső egy csepp sem az oka hogy a csapadék kialakulásához szükséges körülmények (talaj menti páratartalom – ugye a párolgás hőt von el tehát hűt) nem alakulhatott ki a fenti okok miatt.
…
@Logikus
nem tudom milyen mesze van tőletek a “szomszéd falu” de ha a szokásos 10-15km távolság ami az átlagos és jelentősen nem tér el a terület (pl nincs valami ‘vizválasztó’ köztetek (pl hegy) esetleg egy jó nagy tó stb ekkora spot egy esőfelhő szempontjából kb ugyanaz teljesen esetleges hol a széle.
Amúgy nézd meg a visszamenőleges meteorológiai adatokat az elmúlt évtizedekre mind a két településen valszeg a tietek mindig szárazabb volt és nincs semmi látnivaló esetleg nézz utána mennyi ‘betont'(házat stb) építettek be az utolsó évtizedekben.
@a gödi
neked is ugyanazt mondom mint az elsőnek a dolog nem az öntözővízről szól (amugy a tárolókból még hamarabb elpárolog mint a talaj felső rétegeiből).
——
Matu
2024-02-12 at 17:27
Logikus2024-02-12 at 14:48
De ha jött a jégeső, az is csak a szomszédban volt, nem?
A jégkár-mentesítő nem kiszárítja a felhőket, csak a nagy jégszemek kialakulását akadályozza meg, leesik az, csak kis szemekben, vagy eső formájában.
khm
2024-02-12 at 17:06
Ja?
Szétlőtték a felhőket?
A talajgenerátoros módszerrel,ez teljesen lehetetlen. Az csupán egy “füstölő”. És a földről füstölög. 🙂
khm
2024-02-12 at 17:04
Ugyanaz a tévhit,mint amikor Bács megyében működött a rakétás jégeső elhárítás.
(csak halkan jegyzem meg,hogy az akkori biztosító (ÁB) fizetett akkor is jégkárt,amikor felhő sem volt Magyarország,de még Európa felett sem. Biztosítási csalást sikerült felderíteni)
Szóval sokan nem kedvelték,hiszen áthúzta a számításukat.
a gödi
2024-02-12 at 16:57
Azért az eszem megáll!!! Miközben évek óta söprik le az asztalról a víz megtartásának fontosságát, amibe beletartozna néhány ezer hektár, amúgy vacak minőségű szántóföld visszaadása a vizeknek, az ártéri gazdálkodás visszaállítása a legalább az arra még alkalmas területeken, most jönnek az okosok és feltalálják a csőre a lyukat! Ezek a “tudományos” szakértők még néhány éve a víz levezetésének fontosságát hangsúlyozták. A Tisza holtágainak visszaállítása elemi érdek lenne! Plusz több tízezer hektár mesterséges tó létrehozása! A győri egyetemen már évtizedek óta kutatják az Árpád-kori, ill. Turul nemzetség alatti szent királyaink korában lévő fantasztikus és összetett csatornarendszert. Több ezer kilométer !!! mesterséges csatornáról beszélünk, ami világszenzáció. De hát van egy nagy baj: azelőtt csak az ősi Mezopotámiában csináltak ilyet a perzsa népirtásig, ami nem tegnap volt, de nem is ezer évvel ezelőtt…Se előtte se utána sehol a világban.
Naprózsa
2024-02-12 at 15:05
Kedves Királytigris!
Egyetértünk. Úgy viselkednek a modern “tudósok” mint akik egy szót se tanultak a történelemből. Ez itt egy medence ahova összefolynak a vizek, viszont kontinentális az éghajlat, ami miatt gyakran szárazak a nyarak. Mind árvizek, belvizek és aszályos évek is mindig voltak nálunk.
Logikus
2024-02-12 at 14:48
Hát, erről én nem vagyok meggyőződve! Ahol én lakom, itt is van jégkármentesítő viszont a szomszéd településeken nincs. Valahányszor eső/vihar közeledett, minden szomszéd faluban esett az eső, kivéve nálunk. Akkor hogy is van ez?
Theo
2024-02-12 at 13:59
Tudtommal vetesforgot kéne alkalmazni és nem csinálni melyszantast. Az artereket meg meghagyni.
Nem?
Szabó Pál
2024-02-12 at 13:02
Eketalp betegség. Kassai Lajos évek óta beszél róla. A gazdáknak maguktól is tudnia kellene.
Királytigris
2024-02-12 at 12:46
Mindkét magyarázat hülyeség!
Aszály mindig volt, és mindig lesz. Ha aszály van öntözni kell. Ha belvíz van, akkor azt a belvízcsatornák segítségével el kell vezetni.
Ez ilyen egyszerű.