A család mellett a történelemtanárokon múlik, hogy a mostani tizenéveseknek felnőttkorukban milyen közös önképük lesz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Ráckevén, a trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából indított országos akkreditált pedagógusképzés zárórendezvényén. Schmidt Mária, a képzést elindító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának tagja ugyanitt arról beszélt, hogy olyan történelemszemlélet kell, amelyből egy büszke, magyar nemzeti érzéssel eltöltött fiatal generáció épül fel. A képzésen négyezer oktató ismerhette meg átfogóan Trianon tényeit, okait, körülményeit és következményeit.
Rétvári Bence kiemelte, hogy ha a történelmünket „lemaradástörténetként” mondjuk el a fiataloknak, akkor a szemléletmódjuk és az önbecsülésük is ennek megfelelő lesz, és örülnek majd, ha valahol bérmunkások lehetnek. Rétvári szavai szerint fontos, hogy a felnövekvő nemzedékek elhiggyék magukról, hogy a magyarok többre képesek. A közös kulturális kód alapjainak a közös tudást, ismereteket, kultúrát, történelmi jelképeket nevezte, és úgy összegzett, hogy a következő nemzedékek önbecsülése az iskolákban történelmet tanító több ezer pedagóguson és azokon a tanárokon múlik, akik a személyiségüket is átadják a diákoknak.
Schmidt Mária történész, a továbbképzést megvalósító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának tagja, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a rendezvény pódiumbeszélgetésén elmondta: azért találta ki ezeket a képzési programokat, mert úgy gondolta, hogy mindig frissíteni kell a megszerzett tudást. A történelemtanításnak – amelyet a világ legjobb dolgának nevezett – a jelenre is állandóan reflektálnia kell, mert mindig történik valami, ami úgy hat az életünkre, ahogy hatott azoknak a koroknak az embereire is, akikről tanítanak – mondta. Schmidt Mária szerint olyan történelemszemléletet kell kialakítani, amely megfelel a jelenkornak, annak a nemzeti öntudatnak, „amelynek az építésén dolgozunk”, és szerepet kap egy büszke, magyar nemzeti érzéssel eltöltött fiatal generáció felépítésében.
Aki nem önálló, azzal sok mindent meg lehet csinálni
Egyes történelmi helyzetek más-más adottságok között megismétlődnek, ezért fontos tanulni a történelemből – szögezte le Rétvári Bence. A trianoni békeszerződéssel kapcsolatban felidézte, hogy a háború kirobbantásához Németországban volt az erő, Ausztriában adódott a casus belli, Magyarország viszont hiába ellenezte eredetileg a háborút, mégis mi kaptuk végül a legnagyobb büntetést, tőlünk vették el a területünk 71 százalékát, lakosságunk kétharmadát, természeti erőforrásaink és ipari kapacitásunk többségét. Minderről ráadásul meg sem kérdeztek minket, hanem a fejünk fölött döntöttek:
úgy döntöttek rólunk, hogy még nem voltunk ott (…) és ezért jártunk rosszabbul, mint a háborút valóban kirobbantók.
Rétvári a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ha egy ország nem teljesen szuverén, nem áll ki a saját érdekeiért, az ilyen történelmi katasztrófához is vezethet.
fotó: MTI/Bruzák Noémi
A trianoni trauma feldolgozása szuverenista szemlélettel
A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései című, ingyenes, országosan akkreditált, 30 órás pedagógusképzési programot a koronavírus-járvány miatt egyéves csúszással, 2021. június 4-én indította a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A kormányzati támogatással megvalósult programon mintegy 4000 általános és középiskolai oktató vett részt. A KKETTK Alapítvány korábban az ’56-os, az első világháborús és a rendszerváltás emlékévhez kapcsolódóan már 15 ezer tanárnak tartott továbbképzéseket, amelyek célja a tantárgyakon átnyúló segítség a pedagógiai munkához, továbbá hozzájárulás a tanulók állampolgári kompetenciáinak fejlesztéséhez.
A mostani, Trianont körüljáró képzés szuverenista történelemszemlélet mentén foglalta keretbe a tragikus eseménysorozatot, és rámutatott a kor politikusnemzedékének elképesztő teljesítményére, amellyel gyakorlatilag újraalapították az ezeréves magyar államot, és sikerpályára állították.
A képzés emellett átfogóan ismertette a pedagógusokkal a Magyarországra kényszerített békeszerződés létrejöttét, rendelkezéseit, a témakörhöz kapcsolódó tényeket, tévhiteket és legendákat, továbbá bemutatta, milyen gazdaság-, kül- és kultúrpolitikai válaszokat adtak a Teleki- és Bethlen-kormányok a békediktátum által előidézett válságkomplexumra. Ugyancsak nagy hangsúlyt kapott, hogy miként jelent meg az elmúlt száz év magyar közoktatásában a „trianoni trauma”.
A pedagógusok nagy többségét érdeklik a továbbképzések
A koronavírus-járvány felborította a pedagógusok továbbképzésének a rendszerét, ahogy minden mást is – mondta el a rendezvényen államtitkár –, ám az érdeklődés változatlanul jelentős a személyes megjelenést igénylő képzések iránt. Emlékeztetett, hogy a Nézőpont Intézet májusi felmérése szerint a pedagógusok 63 százaléka biztosan, 27 százaléka pedig valószínűleg részt venne a kötelezőn felüli képzésen – ők leginkább szakmai fejlődést, de tehetségfejlesztési módszereket és a tantermi munkához kapott újításokat is várnak ezektől. A válaszadó pedagógusok háromnegyede fontosnak tartja az oktatók jó hírét.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS