Kezdődik! – mondhatnánk, pedig dehogy kezdődik; már jó ideje tart. Ahogy közeleg a jövő tavaszi választás, egyre élesedik a nemzetközi baloldallal szövetséges tech-óriáscégek kezében lévő közösségi média hadviselése a nemzeti-konzervatív erők ellen. A Trollfoci nem politizált, de mivel fociról van szó, nyilvánvaló a nemzeti elköteleződése. Ennyi elég is indoknak a levadászásához.
Egy ideje jósolgatják már a jobboldali szereplők, hogy semmi jó kilátása nincs ezeken a felületeken a nemzeti, nemzetállami, keresztény, konzervatív szellemiségnek. Ez a szellemiség természetéből fakadóan szöges ellentétben áll a nemzetközi woke-baloldal ügyeivel: áldozatkultusz helyett az emberek ösztönzésében hisz, az ügyeseket lefojtó egyenlősdi helyett a teljesítményt díjazza, adóemelés helyett adót csökkent, állítólag elnyomott sérelmi csoportok keresgélése helyett a dolgozni akarókat karolja fel, idegen bevándorlók helyett az itt élő családok sokasodását támogatja, a nemzetköziség helyett a nemzeti érdeket képviseli, és az ország eladósítása meg az államvagyon kiárusítása helyett növeli az államvagyont. Ezen a pályán halad a jobboldal a maga hibáival együtt is, és a felsorolásból látható, hogy teljesen ellenkező irányba akar menni – magával hurcolva az országot is – a baloldal.
Aki pedig ezek közül bármelyik ügyben a jobboldallal tart, az elköveti a gondolatbűnt, és mehet követ törni a médiagulágra, a hazai közösség szeme elől gondosan elrejtve.
A Trollfoci nem politizál, viszont a csaknem egy évtizedes fennállása alatt divatot csinált az alsóbb osztályú focibajnokságainkból, sőt en bloc a magyar fociból, a magyar focit körüllengő életérzésből. Abból, amit a kívülállók vagy csak nem ismernek és nem értenek, vagy ugyanazzal a belpesti gőggel, lenézően szarszagú mucsázzák, amivel az egész országot szokták. Mert ennek a közegnek – néha kifinomultabban, néha nyersebben – ugyanúgy a nemzeti érzés, az önbecsülés, a sajátunkra való büszkeség a fő mozgatórugója. És ezt tette szerethetővé tette a Trollfocit rengeteg embernek. A nemzetközi liberálbolsevizmus itteni ügynökeire, szálláscsinálóira viszont úgy hatnak a magyar sportsikerek, mintha tömjénfüstben forgatnánk őket.
Amikor pedig Orbán Viktor odaáll megmártózni egy-egy komoly magyar sportsiker fényébe, majd ugyanez az Orbán Viktor újra és újra választást nyer, az maga a szenteltvíz nekik, ami alatt tehetetlenül, ordítva füstölögnek.
Itt ki kell térni röviden az ilyenkor elhangzó ellenérvre, hogy nem Orbánnak köszönhetőek ezek a sportsikerek. Nos, ezek a sportsikerek mindenekelőtt az állhatatos magyar sportolókéi, valamint a fáradhatatlan magyar szurkolókéi. Azt is leszögezhetjük azonban, hogy a magyar futballválogatott az Orbán-éra előtti húsz évben egyszer sem tudta felvenni a versenyt Európa középmezőnyével, amire az elmúlt években már folyamatosan képes. És azt se felejtsük el, hogy a baloldali sportpolitika kicsúcsosodásaként mindössze három aranyérmet és mindössze tíz érmet hozó pekingi olimpia idején akarta lenyeletni velünk a baloldal, hogy kicsi nemzet vagyunk, ez a mi valódi helyünk.
84 év óta a leggyengébb szereplésünk szerintük a valódi helyünk. Nemcsak a sportban, mindenben ilyen sorsot szán a baloldal Magyarországnak.
Ezért gyűlölik tehát a magyar sportot, mert abban az ország rendre erőn felül teljesít, és ezzel mindig összefűződik az egyenes háttal felvállalt nemzeti büszkeséggel. A Trollfoci pedig valami hasonlóból csinált nem négyévenkénti ünnepet, hanem napi gyakorlatot. Ezt a normál menetrendben még elviselik a haladók, de most foci Európa-bajnokság, jövőre pedig választás van. Sosem fogja elfelejteni a baloldal azt a lelki katasztrófát, amikor boldogságtól kicsattanó, magyar zászlókat lengető tömeg ünnepelt 2016-ban a Nagykörúton – a belpesti éttermiség Nagykörútján!!! –, és sokkal többen voltak, mint bármelyik orbánbuktató tüntetés szereplői. Erre a mostani csoportbeosztásunk miatt jóval kevesebb esély van, de már nem akar kockáztatni a baloldal, úgyhogy ahol lehet, előre intézkedik.
Ez pedig csak rosszabb lesz, ahogy időben haladunk a választás felé. Mire odaérünk, könnyen lehet, hogy a Facebook magyar régiója már csak egy akolmeleggel telefingott baloldali safezone lesz, ahol mindenki pohárból szagolgathatja a saját véleményét, és nem kell majd semmilyen kényelmetlen ellenvéleménnyel szembenéznie. A jobboldalnak megint csak a valóság marad vigaszul. Mennyei Bajnokság 2022 után is lesz.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS