Pesti Srácok

Kudarcot vallottak az amerikai-iráni tárgyalások

Iszlámábádban találkozott J. D. Vance amerikai alelnök és Sehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök. Fotó: Free Press Journal.

Csaknem egy teljes napon át egyeztetett egymással az amerikai és az iráni küldöttség Pakisztánban, ám a tárgyalások első fordulója nem vezetett kézzelfogható eredményre. Washington álláspontja szerint Teherán nem adott biztosítékot arra, hogy felhagy nukleáris fegyverkezési törekvéseivel, amit az Egyesült Államok elfogadhatatlannak tart.

Az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance vasárnap bejelentette, hogy a 21 órás tárgyalássorozat lezárultával a delegáció elhagyja Pakisztánt, mivel nem sikerült megállapodást elérni Iránnal. A Reuters beszámolója szerint ez a fejlemény a két hete érvényben lévő, amúgy is törékeny tűzszünetet is veszélybe sodorhatja.

Vance úgy fogalmazott: 

"Rossz hír, hogy nem született egyezség, és ez inkább Irán számára kedvezőtlen."

 Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egyértelműen kijelölte a számára elfogadhatatlan határokat. Elmondása szerint Irán nem volt hajlandó elfogadni az amerikai feltételeket, köztük azt az elvárást, hogy ne fejlesszen nukleáris fegyvereket.

Washington világos és egyértelmű kötelezettségvállalást vár arra vonatkozóan, hogy Irán nem törekszik atomfegyver előállítására, és nem szerez be olyan eszközöket sem, amelyek révén gyorsan nukleáris fegyverhez juthatna

- közölte az alelnök.

Hozzátette, hogy ez az amerikai elnök alapvető célkitűzése, és ennek elérésére törekedtek a mostani tárgyalások során.

Az iráni sajtó ezzel szemben arról írt, hogy a megegyezést az Egyesült Államok túlzott követelései hiúsították meg, és a tárgyalások lezárultak. Vance nyilatkozatát megelőzően az iráni kormány az X közösségi oldalon arról számolt be, hogy az egyeztetések folytatódnak, és a felek szakértői dokumentumokat cserélnek. Az iszlámábádi találkozók az elmúlt több mint tíz év első közvetlen amerikai–iráni egyeztetései voltak, és az 1979-es iszlám forradalom óta a legmagasabb szintű tárgyalásoknak számítottak.

Rövid sajtótájékoztatóján Vance nem tért ki a Hormuzi-szoros kérdésére, amely a világ energiaszállításának mintegy ötödét bonyolítja, és amelyet Irán a háború kitörése óta lezárva tart. Az alelnök úgy fogalmazott: egy egyszerű javaslattal és a végső, legkedvezőbb ajánlatukkal távoznak, és a következő lépés az iráni félen múlik.

Az iráni delegáció pénteken fekete ruhában érkezett, hogy kifejezze gyászát a nemrég elhunyt legfőbb vezető, Ali Hamenei, valamint a háború áldozatai iránt. Magukkal hozták azoknak a diákoknak a cipőit és táskáit is, akik egy katonai létesítmény közelében található iskola bombázásában vesztették életüket.

Egy pakisztáni forrás szerint az első tárgyalási forduló során a hangulat ingadozó volt: időnként feszült, máskor nyugodtabb légkör jellemezte az egyeztetéseket.

Kiemelt kép: Iszlámábádban találkozott J. D. Vance amerikai alelnök és Sehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök. Fotó: Free Press Journal.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.