Valóban egy harmadik világháború küszöbén állunk? – erről beszélgettünk a március 28-ai Boomerlázadásban Alexa Károly irodalomtörténésszel és Bogár László közgazdásszal. Mindketten egyetértettek abban, hogy a véres háború kirobbanásáért a média is felelős. Bogár László szerint ma globális valóságipari művek működnek, amelyek gigantikus médiafegyverekkel egyfajta mesterséges valóságokat képesek létrehozni. Ez beletorkollik egy véres háborúba. Alexa Károly kiemelte, hogy az ellenzék által generált dezinformációáradatot és a hazugságözönt nem véletlenül hiszik el az emberek, mivel a rendszerváltás óta az oktatás és a kultúra végig az SZDSZ kezében volt, amelynek érdeke volt a történelmi valóság meghamisítása. Mindketten fontosnak tartják az április 3-ai országgyűlési választást és a népszavazást, mert nem kisebb dologról van szó, mint hogy az emberek vagy a globalista, balliberális háborúpártiakra szavaznak, vagy arra a tizenkét éve tartó rendre, biztonságra, építkezésre, amely biztosítja Magyarország számára a békét és a fejlődést.
A Boomerlázadás utolsó márciusi adásában Bogár László először arról beszélt, hogy a szomszédunkban zajló orosz–ukrán fegyveres konfliktust valószínűleg – természetesen, mint ahogyan az első kettő esetében is történt – a történelem harmadik világháborúként fogja emlegetni. A közgazdász szerint mélyebb rétegét is meg kellene vizsgálni az összecsapások vizsgálatakor, értelmezésekor.
Egy évtizede evidens, hogy a világunk a narratívák permanens globális háborújának a világa
– kezdte Bogár, majd kiemelte, hogy „a gigantikus médiafegyverek segítségével, globális valóságipari művekkel mesterséges valóságokat tudnak létrehozni.”
Alexa Károly csatlakozott ahhoz a gondolathoz, hogy ebben a kiélezett helyzetben a médiának óriási jelentősége van. Elhangzott, hogy a dezinformációözön és a hazugságáradat, amely ellepi a világot, igenis kirobbanthatja helyi, majd világszinten a háborút. A József Attila-díjas irodalomtörténész a témánál megjegyezte, hogy az oroszok ugyan fel voltak készülve stratégiailag, katonailag, több szempontból is az általuk kirobbantott háború következményeire, kivétel ez alól az a narratíva, az a megítélés, amely az ukránok megtámadása és lerohanása után kialakult a világ kommunikációs platformjain.
Bogár László ezután kiemelte, hogy „a felszínen nyilván ez egy orosz–ukrán háború, de van még alatta két réteg”. A közgazdász a történelem eseményeire hivatkozva úgy véli, hogy mélyebben a jelenleg világbirodalomként működő és helyet foglaló Amerikai Nagyhatalom szétesése zajlik:
Ez Amerika háborúja, amelyet az ellen folytat, hogy Európa, Oroszország és Kína nehogy összefogjon, vagy legalábbis egy kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést folytasson.
Stefka István arra volt kíváncsi, hogy vajon a mai magyar baloldal mégis miért akarja belesodorni a háborúba Magyarországot. Alexa Károly szerint ezek az említett személyek egy kis nemzet kijelölt megmondóemberei, akiknek az a feladata, hogy globális erőket képviseljenek és kiszolgáljanak.
Április 3-a érdekharca a „demokrácia” jegyében zajlik
– mondta az irodalomtörténész, majd hozzáfűzte, hogy szisztematikusan működő, a baloldal számára egyelőre nagyon előnyös világpolitikai mozgás van, aminek a lényege, hogy az USA bomlassza szét a potenciális ellenfeleket. A közgazdász még megjegyezte: egyértelműen látható, hogy van egy globális network, a Szabad Kezdeményezések Hálózata. A folytatásban Szakál Borostyán azon kérdésére, hogy hazánk háborúba való belesodródása vajon milyen következményekkel járna, Bogár László elmondta:
Orbán Viktor kimondta a lényeget, miszerint ezzel a háborúval nem nyerhetünk semmit, viszont mindent elveszíthetünk.
Alexa Károly is egyetértett ebben, és megjegyezte a vészforgatókönyv lehetőségét. Az irodalomtörténész kihangsúlyozta:
fel sem lehet fogni a következményeket. Már vesztettünk ezen a háborún.
A műsor második felében Alexa Károly visszautalt a dezinformáltság szerepére, hiszen szerinte „a mai ifjúság elképesztő mértékben beleépült egy nyugati beszédmódba, egy nyugati világba. (…) A nemzetben való gondolkodás súlya nagyon avíttassá és megmosolyogtatottá vált. Ezekkel szemben nehéz egy olyan nemzeti önazonosság tudatot építeni, amely képes arra, hogy a globális viselkedésmóddal ellenkezzen.” Bogár László ugyanitt azt mondta, hogy egy igen jelentős lelki-erkölcsi-szellemi süllyedést lát, mert mára „hiányzik az a képesség, hogy észrevegyük annak az ugyanannak a más történelmi álruhába való öltözését”.
A közgazdász ezután rátért az április 3-ai országgyűlési választások eredményének esetleges kimenetelére. Bogár felidézte a különböző közvélemény-kutatásokat, amelyek két nagyon közeli, közel 50–50%-os tömb egymásnak feszülését jelzik előre. Bogár László felhívta a figyelmet az általa legfontosabbnak tartott három kérdéskörre: a gender, a család és a kultúra ellen indított totális támadás, másodsorban a népesedés, a családalapítás kérdése, valamint a migráció ügye. A vendégek szerint az ezekre adott válasz megmutatja, hogy a többség még mindig a normalitás oldalán áll. A műsorvezető összegezte a kérdéskört: jó úton halad és helyesen politizál a Fidesz–KDNP kormánya? Alexa Károly szerint maximálisan igen a válasz, a kérdés már csak ennek hatásossága.
Az adás utolsó perceiben Bogár László arra, hogy Brüsszel mennyire fog beavatkozni a választásokba, azt mondta:
a veszély kétségtelenül óriási. Bár ne legyenek kétségeink, az ügynökhálózatuk már réges-régen kiépült.
A közgazdász még megjegyezte, hogy
formálisan a magyar nép dönt, de igazából az európai tőkestruktúrák fogják eldönteni a választás sorsát.
Alexa Károly hozzátette aztán, hogy az elmúlt 12 évben a Fidesz–KDNP kormánya kiépítette a maga elképesztő struktúráit (például a rendészetben, gazdasági életben), „ezt felrúgni békés úton nem nagyon lehet” – vélekedett az irodalomtörténész, majd azzal folytatta: „kiépült egy olyan államfenntartó, működtető szakgárda, amit pótolni a baloldali emberekkel elképzelhetetlen”.
A beszélgetés summázataként elhangzott, hogy az ellenzék győzelme azt jelentené, hogy globálisan azok a hatalmi erők erősebbek, amelyek káoszt akarnak. Az eredményeket nézve viszont nem kérdés, hogy április 3-án azt a politikai erőt kell támogatni, akik a normalitást képviselik, és így a magyar nemzet egységében, fennmaradásában gondolkodnak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS