Pesti Srácok

A vészhelyzet ellenére is hatályban marad a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat eltörlő rendelkezés

A vészhelyzet ellenére is hatályban marad a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat eltörlő rendelkezés

A vészhelyzet kihirdetése nem befolyásolja azt a változást, hogy 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, írja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztató oldala. Az intézkedés értelmében a közigazgatási pereket elsőfokon az erre kijelölt törvényszékek fogják tárgyalni, másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el.

A munkaügyi bíróságok ügyeit elsőfokon április 1-jétől az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák végzik, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. Megjegyzendő, a munkaügyi bírósági ügyekben a jogi képviselet a változást követően sem lesz kötelező.

Fontos változás, hogy a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, valamint a korábban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek nagy része is.

Az OBH emlékeztet, a törvényszékek csak április 1-jétől járnak el, ezért mind a papír alapú, mind az elektronikus kapcsolattartás esetén, a közigazgatási- és munkaügyi bíróságoknak címezve lehet előterjeszteni március 31-ig a keresetlevelet, míg ezt követően az illetékes törvényszékeknek kell címezni. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a benyújtott keresetleveleket, illetve a folyamatban lévő közigazgatási és munkaügyi ügyeket megküldik a törvényszékeknek. Az ügyfelek az őket érintő változásról egyedi tájékoztatást kaptak.

PestiSracok facebook image

Forrás: OBH

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?