Pesti Srácok

A Washington Post szerzője szerint Orbánra és Mussolinire hasonlít Trump

A Washington Post szerzője szerint Orbánra és Mussolinire hasonlít Trump

Bár a baloldali sajtóból tudjuk, hogy Orbán Viktor egy elszigetelődött politikus, mégis a Washington Post hasábjaira került azzal, hogy Donald Trump tulajdonképpen rá hasonlít. Na és persze Silvio Berlusconira és Benito Mussolinire. A cikk persze megemlékezik arról is, hogy Trump nőkkel szembeni bánásmódja, mérgező férfiassága és nőgyűlölete tökéletesen beleillik a fasiszta vezetők hagyományába Mussolinitől Berlusconin át Kadhafiig.

A Washington Post véleménycikkének szerzője, Jennifer Rubin úgy látja, hogy a republikánus elnökjelöltek vitájáról készült beszámolók azt tükrözik, a média nagyon keveset tanult a 2016-os kampányból és Donald Trump elnökségéből. Szerinte a mainstream politikai sajtó továbbra is csak politikai játékként kezeli a vitákat, miközben „a résztvevők propagandát szajkóznak és védik a négyszeresen lejárás alá vont és antidemokratikus volt elnököt”. Ezért a média a 2024-es választást nem tekintheti hagyományosnak, véli Rubin, hanem egy olyan tömegmozgalom mozgósítására tett erőfeszítésként kell felfogni, amelynek köszönhetően

Sőt, ha a média nem elég felkészült, akkor megtörténhet, hogy „a következő lesz az Egyesült Államok utolsó választása”. A szerző úgy véli, a média feladata, hogy felvilágosítsa a közvéleményt és megvédje a demokráciát. Szerinte a komoly hírcsatornák megvizsgálhatnák

PestiSracok facebook image

Hozzáteszi: kevés szó esik arról, hogy „Trump nőkkel szembeni bánásmódja, mérgező férfiassága és nőgyűlölete tökéletesen beleillik a fasiszta vezetők hagyományába Mussolinitől Berlusconin át Kadhafiig.” Szerinte a sajtó képviselőinek rá kell világítania arra, hogy

A média elmagyarázhatná, hogy a Republikánus Párt hogyan alakult át antidemokratikus szervezetté, amely erőszakot alkalmaz, és a fehér nacionalizmusra és nosztalgiára apellál.”

Forrás: Mandiner, fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.