“Fel kell készülnünk arra, hogy ezt a válságot – hacsak gyökeresen nem változtatunk eddigi életmódunkon – újabb, és akár a Covidnál jóval súlyosabbak követhetik” – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök szerdán, az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán elmondott, videón közvetített beszédében.
Az államfő szerint a mai kor legfontosabb kérdései, hogy sikerül-e tanulnunk a válságból, és hogy végre teszünk-e valamit azokon a területeken, ahol régóta tudjuk, hogy veszély fenyeget, régóta tudjuk, hogy mit kellene tenni, és azt is tudjuk, hogy a halogatással csak a kockázatokat és a költségeket növeljük. Bevezetőjében a magyar államfő emlékeztetett arra, hogy milyen furcsa évforduló a mostani.
Az ENSZ történetében most fordul elő először, hogy szokásos évenkénti találkozónkat virtuális módon kell megtartanunk
– fogalmazott. Megjegyezte, hogy a vírusfertőzés nyomán kialakuló Covid-19-betegség egy pillanat alatt megváltoztatta a családi és a baráti kapcsolataink, a munkavégzésünk, a közösségi együttlétünk szabályait, és “súlyos válságot okozott”.
A felelős ezért egy szabad szemmel nem látható vírus, amely fenekestől forgatta fel az életünket
– jelentette ki Áder János. Kiemelte, hogy az egészségügyi krízis rövid idő alatt gazdasági, majd társadalmi válsággá terebélyesedett, vállalkozások jutottak csődbe, munkahelyek vesztek el, drasztikus korlátozó intézkedéseket kellett hozni.
Ki gondolta volna mindezt akár csak az év elején?
– fogalmazott a köztársasági elnök. Szót ejtett arról is, hogy többen mondják, hogy a mai helyzet az új földtörténeti kor válságának prototípusa, merthogy a XXI. század elejére mi, emberek váltunk a bolygó változásaira legnagyobb hatást gyakorló tényezővé. Áder János hangsúlyozta: a Covid-19 ellen még nem tudunk védekezni, nincs gyógyszerünk, védőoltásunk, de más területeken már évek óta tudjuk, hogy mit kellene tenni. Példaként erre a vízügyet hozta fel.
Mindannyian tudjuk, hogy az ENSZ fenntarthatósági céljainak többsége helyes vízpolitika híján elérhetetlen
– emlékeztetett rá, hogy az ENSZ-ben is többször megvitatták már a napjainkban – ahogyan fogalmazott: “a szemünk előtt” – kibontakozó vízválságot.
Amíg a világon minden hetedik ember nem fér hozzá a szennyezésmentes ivóvízhez, addig nem reménykedhetünk abban, hogy az elszegényedett térségekben nő a termelékenység, s amíg a vízszennyezéseket nem akadályozzuk meg, addig továbbra is a kórházi ágyak felét a szennyezések miatt kialakuló betegségekben szenvedők foglalják majd el
– fogalmazott. Szerinte amíg nem alakítjuk ki a fenntartható vízgazdálkodás feltételeit, nem lesz biztonságosabb az élelmiszer-termelés, addig nemhogy az újonnan születettek, de a már ittlévők ellátását sem tudjuk megoldani, és amíg nem alakítjuk át energiatermelési rendszereinket, a szénerőművek nemcsak a széndioxid-kibocsátást növelik, de egymilliárd ember ellátására elegendő vizet is felhasználnak.
Régóta beszélünk arról, hogy az az életforma, amelyet kialakítottunk, fenntarthatatlan. Minden évben több erőforrást használunk fel, mint amennyit a természet pótolni tud. Azt gondolni, hogy a természeti erőforrások – víz, talaj, levegő, sokszínű biológiai környezet – korlátlanul, olcsón és az idők végezetéig rendelkezésünkre állnak, dőreség
– szögezte le. Megoldásként a körforgásos gazdaságot javasolta, ellenben megjegyezte azt is, hogy erről bizony már sok szó esett, “de sokkal előrébb nem jutottunk”. Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig sem a meddő tanácskozások, hanem a cselekvés pártján állt, és ezért is szervezett háromszor is Víz Világtalálkozót Budapesten az elmúlt években.
A találkozók sikere arra ösztönzött minket, hogy még nagyobb fába vágjuk a fejszénket. A következő esztendő végén egy fenntarthatósági expót szervezünk, amely a vízgazdálkodás mellett az élelmiszer-termelés, a közlekedés, az energia- és hulladékgazdálkodás, valamint az oktatás kérdéseivel is foglalkozik
– jelentette be, és hozzáfűzte, hogy Budapest szeretettel vár mindenkit. A válság legyőzéséhez a magyar államfő Winston Churchill szavait ajánlotta a Közgyűlés ülésszakának figyelmébe:
a pesszimista a nehézséget látja minden lehetőségben, az optimista lehetőséget lát minden nehézségben.
Forrás/fotó: MTI
Poroszlai Róbert
2020-09-24 at 12:44
lajos hülye vagy.
bl
2020-09-24 at 04:41
A felelőtlen, pimasz balliberálisok egy éve még Grétát tolták a “Hogy merészelitek”-kel. Szégyen az egész bolygóra. Pedig az igazi megoldás itt volt a közelünkben: A VÍZ és a TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS. Ez lehet a megoldás a globális felmelegedésre.
Klárika
2020-09-23 at 23:42
Majd mikor exportálöni kell a vizet tölünk máshova, akkor látszik meg mily hatalma van az ensznek Sokkal több néger meg arab országgal mint fehérekkel. Majd viszik a viozet, a többit meg küldik ide.
moliere
2020-09-23 at 22:54
nem horgászhat mindenki, Jani
egon samu
2020-09-23 at 22:37
Elnök Úr szolgai módon szajkózza a sorosista világmegváltók és pánikapostolok szövegét.
Egy györi volt Révaistától ezt nem vártam volna…
"Lárifári"
2020-09-23 at 20:47
És még egy saját gondolat. A “nyugati tipusú demokrácia”, vagy kapitalizmus, vagy globalizmus…nevezzük bárminek azért sikeres mert az emberek ösztönös kapzsisága tartja életben. Abszolút nem jóléti társadalom ezt megmutatják a sorozatos válságai, az igazságtalan társadalmi rétegeződések. Tehát ez sem áfium ahogy az erőltetett egyenlősdi sem volt az. Ez az igazi “ember tragédiája”.
"Lárifári"
2020-09-23 at 20:36
Kedves Canadian Deplorable 19:50
Lerabolták a piacokat, leültették a nehéz-és könnyűipart, a mezőgazdaságot a nyugati nyitás után, és nem a kommunisták hanem az új gyarmatosítók. Mindenben függővé tettek. A jelenlegi kormánypárt pedig a semmiből próbál újra életet lehelni az országba. Én így látom középről, tehát így alakult ki a véleményem a 30 éves döglődésről-finoman agonizálásról. “Kimentek a tankok, bejöttek a bankok.” Én középről nézem a dolgokat ezért egyik oldal sem kedvel. Megszoktam.
"Lárifári"
2020-09-23 at 19:41
Amiket felsorolt az a “fejlett nyugat” bűne. Kis hazánkban immáron 30.-ik éve döglődik minden!
khm
2020-09-23 at 19:29
zé
Azért régebben nem volt ekkora népvándorlás.
khm
2020-09-23 at 19:21
Oké Jani bátyám. Ez rendben van.
És immár szeretném megenni az aranytojást tojó tyúkot,mert anyámnak,s apámnak meg volt tiltva.
Lajos
2020-09-23 at 19:06
Én értékelem az Elnök Úr jó szándékát. De , még is, hogyan képzeli el a megvalósítását annak amiről beszél. Pl. Minden hetediknek nem jut tiszta víz. Pár tized éve minden huszadiknak v. még jobb arányú volt ez. Nem biztos, hogy a zsemle lett kisebb hanem a pofánk agyobb.vagyis. lehet, hogy a víz maradt csak éppen sokkalta annyiabb torkot kel benedvesíteni. És pont ott ahol amúgy is keveseb a csapadék. De mindig is így volt. Csak akkor a nyomorultak nem csinálták nyakra-főre a kölköket, elég volt a hagyományos élethez minden. Mi meg folyamatosan toltuk/juk beléjük a pénzt segélyt ezek meg verik a dobot és néznek ki a fejükbű. A kölkök meg csak jönnek és jönnek. Nyílvánvaló, hogy az Úristen vize meg élelme sem lenne elég ezeknek a sáskáknak. Azért ezt nem nagyon szokták emlegetni. Az ENSZ meg csak kussoljon. A világ legnagyobb gittegylete. De esetleg a multikat is lehetne említeni. Náluk nagyobb mérgezők a földön nincsenek. Ha lebuknak inkább fizetnek egy kis büncsit mert még úgy is olcsóbb nekik mint környezetet védeni. És mindenki lefekszik nekik. Szóval minden tisztelettel, de ne velem akarja a szívószálaktól védeni a világot az Elnök Úr!