Áder János: a korszerű mezőgazdaság a fiatalok számára is vonzó lehetőségeket nyújt
Prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel emelkedhet ki Magyarország az agráriumban, amely a legkorszerűbb technológiákkal teszi vonzóvá a jövőt a fiatalok számára is - vallja Lázár János építési és közlekedési miniszter, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke, akivel Áder János volt köztársasági elnök beszélget a Kék bolygó című vlogcastjának hétfőn megjelent adásában. A felvétel, rendhagyó módon, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban készült.
A műsorban, amely elérhető a világhálón, a legnépszerűbb videomegosztón is, Áder János - a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke - Lázár Jánossal arról beszélget, hogy az elmúlt öt év alatt hová sikerült eljutnia a mezőhegyesi tangazdaságnak, amelynek a részvényeit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonolja.
Elhangzott, hogy a monarchia idején a magyar földművelésügyi minisztérium tárta fel azt a kincset, amit az itteni termőföld jelent. Ez az ország legjobb minőségű termőföldje, ami egy darabban 10 ezer hektár, aminek átlagos földminősége rendkívül magas: 45 aranykorona, miközben a magyarországi átlag 21 aranykorona.
Felidézték, hogy a 19. század második felében robbanásszerű fejlődés ment végbe Magyarországon, aminek során az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar oldal az élelmiszeripar zászlóshajója címre tört. Intenzív mezőgazdasági tevékenység kezdődött, cukorgyárral, élelmiszer-alapanyagok előállításával és feldolgozásával - idézte fel Lázár János.
A két világháború és a kollektivizálás sokat ártott - vetette fel Áder János. Leváltották a birtok katonai vezetését, majd egészen a 90-es évekig tartott az a folyamat, amikor nem a szakértelem, hanem a politikai megbízhatóság alapján lehetett valaki a birtok vezetője.
A birtok történetében fontos dátumként a 2016-os év hangzott el, amikor a korábbi sikertelen privatizáció után a magyar állam úgy döntött, hogy ezt a birtokot nem árverezi el, megtartja és megpróbálja bebizonyítani, hogy az állami tulajdont is lehet profitábilisan működtetni a köz javára, miközben társadalmi funkciója is van.
A legfontosabb társadalmi funkció, hogy mintaként szolgáljon az itt folyó gazdálkodás színvonala, eredményessége minden magyar gazda számára
- hangsúlyozta Lázár János.
A beszélgetésben rámutattak arra is, hogy fény derült a termelésben tapasztalható hatékonysági hiányosságokra is, ilyen volt az öntözéses gazdálkodás, aminek során kétszer annyi vizet használtak el feleakkora hatékonyság mellett, mint ami az amerikai mezőgazdaságra jellemző.
Lázár János kiemelte: bebizonyosodott, mindig alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti körülményekhez. Ilyen fontos körülmény a csapadékviszonyoké is, amelyeket ma már digitálisan követhetnek. Ezekből a korszerű megfigyelésekből kiderült, hogy az elmúlt 20 évben különféle változások vannak. Az utóbbi öt évben ez mennyiségcsökkenést is jelentett, de már az előtt tapasztaltak rendszertelenségeket, intenzitásbeli eltéréseket.
Az öntözés módjáról sok vita van. Kritika éri azt az egyszerű eljárást, amely során kiemelik a folyókból az édesvizet, eljuttatják a megfelelő helyekre és felülről juttatják be a talajba. Ez a módszer túl sok vizet használ, nem gazdaságos és aránytalanul nagy terhet jelent a környezetre.
Ezért meg kellett keresni a leghatékonyabb öntözési technológiát. Ma már ezt használják a birtokon, aminek eredményeképpen elérték, hogy a korábbi vízmennyiség 60 százalékával kétszer akkora területet tudnak öntözni, mint korábban.
A nyugati technológiák nagyon fejlettek ezen a téren, de mindig van benne magyar hozzáadott érték, amivel a magyar szakemberek saját körülményeinkre tudják hangolni azt
- hangzott el.
Ha az a célunk, hogy az élelmiszer-termelés prioritás legyen, ahhoz nem elég a hagyomány, hanem alkalmazkodás és modernizáció is kell - állapította meg Lázár János, amihez Áder János hozzáfűzte, a mezőhegyesi mezőgazdasági szakközépiskolába háromszoros a túljelentkezés, ami azt bizonyítja, hogy a fiatalok vonzónak találják ezt a modernizált mezőgazdaságot, jövőt látnak benne.
MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
