Pesti Srácok

Áder János: Dicséret illeti az erdészek munkáját

Áder János: Dicséret illeti az erdészek munkáját

Dicséret illeti az erdészeket nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt száz esztendőben végzett munkájukért – mondta Áder János köztársasági elnök a Pilisszentkereszt fölötti Kakashegyen tett látogatásakor hétfőn, az Erdők nemzetközi napján.

Áder János felidézte: 2014 decemberében a tartós ónos eső miatt súlyos jégkárt szenvedett a pilisi erdők ezen része is, és az akkori látogatásakor hatalmas pusztítás látványa fogadta őt. Ennek a kárnak a felszámolása nagyon nagy erőfeszítéseket igényelt az erdészektől – fogalmazott. Hozzátette, hogy az erdészek munkáját nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt száz esztendő miatt is dicséret illeti, hiszen az első világháború után Magyarország elveszítette erdőterületeinek mintegy kilencven százalékát. A megindult erdősítési programnak köszönhetően azonban száz év alatt a duplájára– 21 százalékra – nőtt az erdőterületek nagysága. Az államfő kifejtette: az erdészek folyamatosan tették a dolgukat, elhárították a károkat, megújították az erdőket, de újakat is telepítettek. Hangsúlyozta azt is, hogy az erdősítés folytatódik, ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembe kell nézni, hiszen a megváltozott klímához is alkalmazkodni kell már, így például ahhoz, hogy immár harmadik éve nincs elegendő csapadék télen. Ez az erdőtelepítéseket is jelentősen megnehezíti, hiszen az őszi telepítéseket akár tönkre is teheti. A köztársasági elnök ismét köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a 2015-ös összefogásban – a közszolgálati médiának, magánszemélyeknek, vállalatoknak –, akik támogatásukkal segítették a jégkárok minél hamarabbi elhárítását.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára és Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő Zrt. vezérigazgatója társaságában tett látogatásán az államfő kiemelte azt is, hogy az elültetett fák mára megerősödtek, és képesek ellenállni az időjárás újabb és újabb kihívásainak. Reinitz Gábor a bejáráson elmondta, hogy a parkerdő 65 ezer hektárt kezel a főváros térségében, ahol mintegy hárommillió ember él. A 2014. decemberi jegesedés az említett terület mintegy harmadát érintette, ebből 10 ezer hektáron keletkeztek nagyon komoly károk. A kárfelszámolás jelentős része 2016-ra történt meg, szakszerű és következetes munkával sikerült az erdőket megóvni, emellett olyan irányba is el tudtak indulni, amivel az erdők ellenállóbak lehetnek a szélsőséges természeti hatásokkal szemben. Hangsúlyozta, az erdőknek is egyre nagyobb szerepük van, például a vízvisszatartás szempontjából. A helyreállítási munkálatokra mintegy 150 millió forintot fordítottak, amiből hozzávetőleg ötvenmillió forintot tett ki a támogatói forrás, százmillió forintot pedig a Pilisi Parkerdő saját gazdálkodásból fordított rá – fűzte hozzá. 2014-ben főként a Pilisben okozott drámai mértékű kárt az ónos eső és a jegesedés: csaknem ötvenezer hektár erdőt, az összes állami erdő öt százalékát érintette a természeti kár. Az államfő kezdeményezésére 2015 márciusában az Országos Erdészeti Egyesület az MTVA-val közösen „SOS – Bajban az erdő!” címmel tematikus napot tartott, amely közel ötvenezer magánember, kis- és nagyvállalat társadalmi felelősségérzetét mozgósította.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.