A bicskei ügyben hozott kegyelmi döntésről, az a körül kialakult botrányról, a kegyelmi ügyek meghozatalának hátteréről, valamint a saját elnöki ciklusában adott kegyelmi ügyekről is beszélt pénteken Áder János a Kossuth rádiónak adott interjújában. A volt köztársasági elnök arra is kitért, hogy a kegyelmi kérdések “kétszereplős eljárások, amelyben harmadik félnek nem osztottak lapot”.
A korábbi államfő a Kossuth rádióban a bicskei pedofil ügyben érintett igazgatóhelyettes ügyével kapcsolatban elmondta: Novák Katalin ugyanolyan jogi környezetben döntött a kegyelmi eljárásról, ahogy korábban ő vagy Göncz Árpád tették.
Több szempont alapján mérlegelhet ilyen eljárás esetében a köztársasági elnök, amit egy bíró például nem tehet meg
– jegyezte meg Áder János, hangsúlyozva, hogy ezek emberi szempontok. Áder János a műsorban több konkrét esetet is felhozott saját ciklusából, milyen szempontok motiválhatják az államfőt egy kegyelmi ügyben meghozott döntéskor. Az egyik ilyen egy közlekedési baleset volt, amelyben egy fiatalember hibája miatt meghalt valaki. Az illető az ítéletet követően többször is öngyilkosságot kísérelt meg, végül mindkét karját amputálni kellett. A kegyelem tárgya az volt, hogy rabkórházban vagy családi környezetben gondoskodjanak róla a továbbiakban.
Döntse el mindenki, melyik lehetőséget választotta volna a számára
– mondta Áder János. Áder János szerint a kegyelmi ügyet az elkövető vagy az ügyvédje tudja elindítani, ezeket pedig az igazságügyi miniszter csapata bírálja el szakértői vélemények alapján, mielőtt felterjesztik a köztársasági elnökhöz. Hozzátette: órákon keresztül beszéltek egy-egy kegyelmi ügyekről, hogy mi szólhat mellette vagy ellene.
Ez egy kétszereplős eljárás. Mondhatom azt is, hogy harmadik szereplőnek nem osztottak lapot. Az egyik az igazságügyi miniszter, a másik a köztársasági elnök és csapataik
– szögezte le a volt államfő, hangsúlyozva, hogy sem a miniszterelnöknek, sem más kormánytagnak nincs ebbe beleszólása. Áder János azt is hozzáfűzte, szerinte Orbán Viktort mindenképpen bele akarják keverni a kegyelmi ügybe. A volt köztársasági elnököt arról is kérdezték, tapasztalt-e politikai nyomást kegyelmi ügy meghozatalakor. Mint fogalmazott: két szereplős az eljárás, vagyis az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök dönt kegyelmi ügyben. Előbbi az ellenjegyzéssel, utóbbi az aláírással.
Tíz év alatt egyszer sem fogalmazódott meg a miniszterelnöktől irányomba, hogy kegyelmi döntést befolyásoljon. Annak ellenére sem, hogy voltak olyan döntések, amik a Fidesz frakcióját is megosztották
– fogalmazott Áder János, aki példaként Geréb Ágnes ügyét hozta fel. Arra a kérdésre, mennyire állja meg a helyét az a vélekedés, hogy Orbán Viktor is tudhatott Novák Katalin kegyelmi ügyéről, Áder János azt mondta:
A miniszterelnöknek jelenleg több másik üggyel kell törődnie.
A műsorba elhangzott, hogy Áder János tíz éves ciklusa alatt 6210 kegyelmi ügyet kellett elbírálni, és 119 esetben született pozitív döntés. Hozzátette azt is, hogy a kegyelmi döntés teljes mértékben államfői hatáskör, így abba senki sem szólhat bele. Arra a kérdésre, a sajtó részéről tapasztalt-e nyomást kegyelmi ügyben, azt mondta: Geréb Ágnes ügyében érzett hasonlót, még a brit bábaszövetségtől is kapott levelet. Áder János leszögezte azt is, hogy bármilyen nyomás is érkezik a sajtó vagy a nyilvánosság részéről, a köztársasági elnök döntését ez nem befolyásolja a kegyelmi ügyekben. Áder János elmondta, hogy a hozzá és csapatához érkező kegyelmi döntések többségét elutasították. A volt államfő a műsorban leszögezte: kegyelmi ügynél nem arról születik döntés, hogy bűnös-e az illető, hanem arról, hogy milyen emberi szempontok vannak nála jelen.
Forrás: Kossuth Rádió; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS