Áder: Magyarország közel 200 millió eurós vízügyi fejlesztéseket támogató alapot hoz létre
Közel 200 millió eurós kerettel tervezett, vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását jelentette be Áder János köztársasági elnök, a Víz Világhét programján elhangzott előadásában csütörtökön Stockholmban.
Az államfő kifejtette: az alap célja, hogy olyan technológiai fejlesztések alkalmazását segítse, amelyek révén a vízügyi infrastrukturális befektetések hatékonysága növelhető, a kivitelezés ideje rövidíthető, a megtérülés esélyei javíthatók lesznek. A köztársasági elnök utalt az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület (VET) jelentésére, és kiemelte: napjainkban a szemünk előtt bontakozik ki a kevés víz drámája, a sok víz drámája és a szennyezett víz drámája. Úgy fogalmazott: mindez nem csak az esti híradók meteorológiai jelentésének részeként jelenik meg, hanem annak gazdasági, társadalmi és politikai következményeivel nap mint nap szembesülünk.
A dokumentum egyik következtetése az volt, hogy meg kell növelni a vizes beruházásokra fordított mintegy 200 milliárd dolláros éves összeget. Az a javaslat, hogy ezt háromszorosára kell növelni világszerte - emlékeztetett, hozzátéve: ekkora összegre lenne szükség, hogy a fenyegető vízválságot meg tudják állítani. Áder János szerint ez nem csak finanszírozás kérdése, ez szemléletváltást is jelent. Kifejtette: új gazdasági-költségvetési számítási módokra van szükség, hogy a víz értékét a politikai és gazdasági döntésekbe beépítsék. Világossá kell tenni, hogy sokkal fontosabb a megelőzés, mint a kár utólagos elhárítása. Kitért arra is, hogy szükség van az innovatív technológiák kutatására és ezek állami támogatására, valamint a "vizes cégek hatékonyságának javítására".
A köztársasági elnök kijelentette: a víz nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, és nem szennyezhetjük büntetlenül folyóinkat, tavainkat. Az államfő három megoldási lehetőséget ismertetett, elsőként a vízőr elnevezésű magyar fejlesztést ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. A legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság - mondta, s rámutatott: a vízőr egyaránt megoldást kínál arra, hogy a talaj vízháztartása javuljon, az aszálykár és a veszteségek mérséklődjenek. Emellett elősegítheti, hogy a terméshozam emelkedjen, ne szennyezzék a környezetet, a talaj baktériumflóráját javítsák, és a vízmegtakarítás így 30-50 százalék között lehet. Az államfő beszámolt a magyar-holland együttműködéssel, Eindhovenben megvalósuló szennyvíztisztítóról is. Ez egy speciális biológiai szennyvíztisztító, amely sokkal kisebb területet foglal el, mint a hagyományos létesítmények. A szennyvíztisztító beruházási és a működtetési költsége egyaránt 25-30 százalékkal kisebb.
A köztársasági elnök beszámolt arról is, hogy jövő októberben ismét megrendezik a Budapesti Víz Világtalálkozót, melynek fő témája, hogy a vízügyi fejlesztések finanszírozásának segítésével hogyan előzhetjük meg a vízválságot. Az államfő egynapos hivatalos látogatása során felkereste a Stockholmi Egyetem égisze alatt működő fenntartható fejlődéssel és az emberiség előtt álló kihívásokkal foglalkozó kutatóintézetet is. Az államfő megbeszélést folytatott az intézet vezetőivel. Az intézet kutatói szerint a bolygónk rohamosan közeledik ahhoz a ponthoz, amely után teljesen és visszafordíthatatlanul átalakul: meglátásuk szerint erre utal többek között a sarki jégtakaró olvadása, az ózonréteg vékonyodása, a fajok kihalása és főként a klímaváltozás. A magyar államfő 2017-ben háromnapos hivatalos látogatáson járt a svéd fővárosban, és akkor is részt vett a Stockholmi Víz Világhét eseményein.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
