Állami kölcsönből százmilliók a felszámolónak - A Bábolnai Ménesbirtok ügye
A Bábolnai Ménesbirtok ügye egy igen érdekes helyzetet teremtett. Az akkori ellenzék, a Fidesz és a KDNP érvelése szerint a szocialista kormány alatt úgy kaptak 13 ezer hektár földet kényszerhasznosításra, hogy előtte minden gépet elvettek tőlük, sőt még raktáruk sem volt. A szocialista kormány vezette államtól kapott 800 milliós tulajdonosi kölcsönből 360 milliót azonnal tovább kellett küldeniük a felszámolónak. Ráadásul az állam 740 millió forint vagyonkezelői díjat is kért, amit csak az akkori ellenzéki –Fideszes - képviselők kezdeményezésére csökkentettek le 475 millióra.
Mindemellett két nagybanktól kapott hiteleket (126 és 340 millió Ft, csak a kamatteher 60 millió Ft) sem tudták időben törleszteni, így ha az állam nem vállal kezességet, akkor a még meglévő teljes ingatlanvagyon, mint fedezet a két bankhoz kerülhetett volna.
A Fidesz és a KDNP képviselői 2009-ben úgy nyilatkoztak, hogy az új kormány felállása után azonnal kezdeményezik a mezőgazdasági bizottság összehívását a bábolnai ménesbirtok helyzetének megvizsgálása ügyében, valamint beszámolót kérnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezetőjétől is. Font Sándor akkor úgy nyilatkozott, hogy tudatos tönkretételről van szó, a szemünk láttára lopják szét Bábolna utolsó vagyonát, mindezt felső utasításra. Mint mondta: 2008-ra 1 év alatt 400 millió forinttal nőtt a birtok vesztesége.
A Vagyontanács 2009-es ülésén nem volt döntés a hitelállományokról, elmozdították viszont Mezei László, igazgatót, aki heti jelentéseiben folyamatosan figyelmeztette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-t a cég lehetetlen pénzügyi helyzetéről.
A két politikus 2009 január végén szintén az ügyészséghez fordult a Bábolnáról leválasztott kerteskői gazdaság privatizációja ügyében feltételezett hivatali visszaélés miatt. A KDNP-s képviselő akkor elmondta: a jelenleg is folyamatban lévő eljárást azért indították, mert a vagyonkezelő 20 millió forintért értékesítette a társaság 200 millió forint értékűre becsült eszközeit.
Medgyasszay László és Budai Gyula, a Magosz akkori szövetségi igazgatója feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, amiért a ménesbirtok gazdálkodására szánt 800 millió forintos állami tulajdonosi kölcsönből 365 millió forintot a Bábolna Zrt. felszámolójának utaltak át, jogtalanul - mint akkor indokoltak: kiderült, mindezt Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt. vezetőjének utasítására, Somogyi Ferenc, felszámolóbiztos és Mezei László, igazgató megállapodása alapján. Ennek lényege, hogy a Ménesbirtoknak kártalanításként, az elmaradt haszon miatt kellett ezt az összeget a felszámolócégnek átutalnia. A képviselők akkor elmondták: a vagyonkezelő is végzett belső ellenőrzést az ügyben, ebben megállapították, hogy a földhaszonbérlettel kapcsolatban semmiféle jogviszony nem jött létre a Ménesbirtok és a felszámoló között, azaz a birtoknak nem volt az elmaradt haszon miatti kártérítési kötelezettsége. Ráadásul júniusban a cég felügyelőbizottsága is megállapította, hogy a birtok nem okozott kárt a felszámoló cégnek - fejtették ki.
Azonban a feljelentés ügyében később, már a kormányváltás után a bíróság kimondta, hogy nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt és jogerősen felmentették a Győri Ítélőtáblán a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Mezei Lászlót, a Bábolna Ménesbirtok Kft. vezetőjét és a felbujtóként az ügybe hozott Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját.
Az ügyben 2012 júliusban már felmentette Tátraiékat a Tatabányai Törvényszék, s 2013-ban Győrben az Ítélőtábla tanácsa helybenhagyta a döntést, kiemelve: az ügyészség által a vádiratban leírt cselekmények nemhogy kárt nem okoztak, sem az államnak, sem pedig a Bábolna Ménesbirtok Kft.-nek, de kifejezetten a cég érdekét szolgálták, azaz szükségszerűek voltak.
A bíróság érvelése szerint hűtlen kezelés esetében három tényállási elemnek egyszerre, ok-okozati összefüggés mellett kell megállnia ahhoz, hogy a bíróság a bűncselekményt megállapítsa, jelen esetben azonban sem vagyoni hátrány, sem mulasztás, sem pedig szándékosság nem történt, azaz egyetlen tényállási elem sem állt meg.
Ahogy az az ítéletből kiderült, annak idején a felszámolásra jutott Bábolna Zrt. bizonyos mezőgazdasági tevékenységeit azért kellett átvennie a Bábolna Ménesbirtok Kft.-nek, hogy egyrészt a termelés ne álljon le, másrészt, hogy uniós pénzektől ne essen el az állami cég. Csakhogy ehhez a cégnek semmilyen tárgyi feltétele nem volt, ezért a felszámolt cégtől szerezte meg azokat, valamint a megfelelő jogokat.
A vád érvelése szerint akkor érte kár az államot, amikor az egyik állami cég ezekért fizetett a másik állami céget felszámoló biztosnak, mondván, az akár ingyen is adhatta volna a jogokat. Más kérdés, hogy őt a csődtörvény kötelezi arra, hogy a hitelezők érdekeit védje, és semmit ne adjon ingyen. A felszámoló a bíróságon is több alkalommal elmondta, hogy ő megfenyegette a Ménesbirtok vezetőjét: ha nincs megállapodás, nemcsak a támogatásoktól üti el, de nem adja neki bérbe azokat az embereket és gépeket sem, akik számára művelhetnék a földeket. Ha leáll a művelés, a Ménesbirtok elesik a betakarítás 1500 millió forintos árbevételétől, tehát óriási pénzügyi kár keletkezik. Az érvelést azonban a bíróság nem fogadta el.
Fotó: lovaselet.info
