Csányi Sándor érdekeltségei révén nemcsak a 100 leggazdagabb, de a 100 legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozó listáját is vezeti. Legelábbis a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 2007-2010. I. félév közötti uniós agrártámogatások adatai ezt mutatják.
A források kiosztásának gyakorlata egy elitklubot alakított ki, ugyanis az 1600 milliárd forint 66 százalékát a pályázók 5 százaléka vihette el. De olyan pályázók is nyertek milliárdokat, amelyek árbevétele egy sarki trafikéét sem éri el.
PestiSrácok.hu
A PestiSrácok.hu megszerezte annak a 100 mezőgazdasági vállalkozásnak a listáját, amelyek a legtöbb támogatást nyerték 2007-2010. július között. Ez az időszak, az EU 2007-2013-as támogatási ciklusának félideje, amikor már célszerű megnézni, mire, milyen hatékonysággal költötte el az ország a rendelkezésre álló fejlesztési százmilliárdokat.
2007-ben, a teljes időszakra vetítve összesen 5 milliárd euró támogatás elérésével számolt a szocialista kormányzat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (UMVP) négy prioritást, azaz tengelyt állítottak fel.
___________
Tengelynyi pénz
I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban.
II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével.
III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása.
IV. tengely („LEADER program”): Helyi közösségek fejlesztése.
A besorolás tükrözi a lehívható támogatások nagyságát. Az első tengelyen 2 milliárd 385 millió euró, a második tengelyen 1 milliárd 522 millió euró, a harmadik tengelyen 584 millió euró, míg a negyedik tengelyen 262 millió euró, valamint technikai segítségként 203 millió euró nyerhető el.
__________
A PestiSrácok.hu cikksorozatában utánajárt a 2010. június 30-ig felhasznált, a legnagyobb tételt jelentő, I. tengelyt érintő kifizetéseknek, azaz az UMVP-re elköltött 659 milliárdból 476 milliárd forint sorsának.
„A támogatási rendszer 2010 közepéig tartó működését egy kirívóan magas, módszertanilag megalapozott programozási logikával nehezen magyarázható mértékű forráskoncentráció jellemezte.” – áll a sommás értékelés a fejlesztési források sorsát kutató Vidék és Gazdaság 2011. őszi számában. A forráskoncentráció azt jelzi, hogy keveseknek jutott igen sok pénz. Az összes lekötött forráson belül a kedvezményezettek 5 százalékának jutott a támogatások 66 százaléka (!). Még kirívóbb az arány, ha az I. tengelyt nézzük, itt a kedvezményezettek 5 százaléka a támogatások 69 százalékát vitte el. Bár a támogatási kérelmek 74 százalékát egyéni gazdálkodók adták be, a források többségét gazdasági társaságok, egyéb intézmények nyerték.
Nézzük, kik érdemelték ki a legtöbb támogatást! ( Miként a dokumentumtárunkban látható táblázat is mutatja, a legtöbb forrást, 5,6 milliárd forintot a Magyar Agrárkamara kapta, de mivel nem gazdálkodó, hanem szakmai ellátó, oktató, támogató szerv, külön entitásként kezeljük – a szerk.)
Csányi, a szingapúri gazda
Első helyen a Bólyi Mezőgazdasági és Termelő Zrt. áll 3 milliárd 19 millió forint támogatással. A társaságot az Investgroup Bóly Üzletviteli Tanácsadó Zrt. közbeiktatásával a Bonitas Zrt. birtokolja, amit pedig a Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő Bonitás 2002. Zrt. alapított 2009-ben. Hetekkel később a Bonitas 2002 átadta üzletrészét a Szingapúrban bejegyzett CSIM Pte Ltd-nek, így jelenleg a bólyi gazdák gazdáit a szingapúri Club streeten találjuk.
A “főméltóságú úr” nemcsak a leggazdagabb, de a legtámogatottabb is. Vagy a kettő összefügg?
A második legtámogatottabb vállalkozás a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. 2 milliárd 705 millió forinttal. Ez a cég ugyancsak Csányi-érdekeltségnek tekinthető, hiszen az azt tulajdonló Dalmandinvest Zrt. a Dalmandmen Szolgáltató Kft. érdekeltségét képezi, ami pedig a Bonafarm Zrt.-hez tartozik, míg korábban a CSIM Pte Ltd-hez és a Bonafarm 2002 Zrt.-hez. E két Csányi-vállalkozás így majdnem 8 milliárd forint támogatáshoz jutott 2007-2010. július között. A néhai Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát egyike volt annak a tizenkettő állami agrárcégnek, amit az első Orbán-kormány idején magánosítottak, a dalmandit a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével. A bólyi állami gazdaságot 2004-ben értékesítette az Állami Privatizációs Rt. az Investgroup Bóly Zrt.-nek. Nos, ez utóbbi társaságban nem más szerzett 10 százalékos üzletrészt a Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. révén, mint a 2005-től agrárminiszter, Gráf József. A miniszter még 2005-ben visszajött a cég vezető testületébe, később ismét tulajdonosa is lett, de 2008-ban végleg kiszállt. A szabadszentkirályi agrárcég, az egykori Béke Mezőgazdasági Szövetkezet 1,2 milliárd forint uniós támogatást kapott, ezzel a lista középmezőnyébe került: a 39. helyre.
A negyvenedik helyet az egykori bábolnai tsz, a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szerezte meg 1,16 milliárd forint uniós támogatással. (A ménesbirtok magánosítása miatt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011. májusban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Békéscsabán, a megyei főkapitányságon. Budai szerint az egyetlen pályázó, a Határhaszon Rt. által megajánlott kétmilliárd forintos vételár jóval alacsonyabb volt a gazdasági társaság tényleges értékénél, különösen a privatizált társaság kiemelkedő értékkel bíró, mintegy hétmilliárd forintos eszközállományát figyelembe véve. – a szerk)
Mindazonáltal a két Csányi-cég támogatása nem minősül kiugrónak, egyrészt, mert a bólyi 738, a dalmandi 330 főt foglalkoztatott, másrészt azért, mert a 2009-es évi árbevételéhez viszonyított támogatási arány 24 illetve 50 százalékos volt.
Pestiesen szólva…
Laikus számára is akkor kelthet feltűnést a támogatási összegek nagysága, ha az például jelentősen meghaladja az éves szintű árbevétel mértékét. Persze ilyen is akad jócskán a listán. Mindjárt itt a listán előkelő, harmadik helyén álló, a Somogy megyei Kazsokon található Bos-Frucht Agráripari Termékelőállítói Szövetkezet. A vállalkozás 2,3 milliárd forint kapott, amely a 2009. évi árbevételéhez viszonyítva 110 százalékos támogatottságot jelent.
Ez azonban – pestiesen szólva – fing a pipában ahhoz az aránytalansághoz képest, amit a kilencedik legtámogatottabb társaság, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőnyárádon székelő Kaza-Farm Agráripari és Állattenyésztési Mezőgazdasági Kft. számainál tapasztaltunk: Az egy (!) fővel működő cég 2009-ben 80 ezer forint nettó árbevételt, 26 ezer forint adózott eredményt produkált, ellenben támogatásként, kapaszkodjanak meg, összesen 1,9 milliárd forintot nyert el a vizsgált időszakban.
Jókora pénz egy olyan cégnek, amely egy főt foglalkoztat és a támogatási ciklus indulásakor még meg sem alakult. Nincs mese, náluk 2,4 millió százalékos a kimutatható támogatás összege! Nincs is ehhez fogható teljesítmény a listán.
A Kaza-Farmot Hercsik István alapította 2007 nyarán, jelenleg is tulajdonosa, fő tevékenysége sertés és szarvasmarha tenyésztés.
On the cow – Tehenekre vadásztunk
A felsőnyárádi telepen a több címen elnyert 1,9 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás ellenére egyetlen állat sem tartózkodik. A településhez közeli Jákfalva domboldalain legelnek ugyan tehenek, de a helyeik szerint azok „a Kiss Laci tehenei, amelyek vszont uniós támogatás nélkül is ellegelésznek”. Amit ottjártunkkor kétséget kizáróan láthattunk: a Kaza-Farm területén, két évvel a vizsgált időszak után felépült a hájtek szarvasmarha telep. A kerités túloldaláról nézve éppen szalmabálákat hordtak a munkások. Egyikük kérdésünkre azt mondta, itt semmit nem lehet tudni, nem csak azt, mikor érkeznek a telepre állatok, de azt se, mi lesz a szalmaheggyel, ki viszi be az istállóba, vagy el, mikor és hová. A közeli pékségben dolgozó férfi ironikusan megjegyezte: „a telepen majd akkor lesznek állatok, amikor majd odahozzák”.
Erre a projektre „állattartó telepek korszerűsítése, szarvasmarha telep létesítése” tárgyban 278 millió forintot költött az európai közösség, ezt igazolja a kihelyezett tájékoztató. Az 1,9 milliárdból tehát ennyinek látszik az eredménye. Igaz, a beruházásról szóló hirdetőtábla látványterve nem egyezik teljesen a valósággal: két, feltehetően takarmány tárolásra alkalmas siló és két melléképület nem épült fel, és arra utaló jeleket sem látni.
Épül-szépül Felsőnyárád – családon belüli közbeszerzéssel. A tábla legalább elkészült a határidőre
Családi közbeszerzés
A Kaza-Farm Kft. tiszta versenyben, közbeszerzéssel választotta ki az állattartó telep technológiai fejlesztéséhez a partnerét. Egész konkrétan 50 és 150 méter trágyaút építését rendelte meg 2011-ben a DHJ Építő Kft.-től, 15 millió forintért. Nem ment messzire az építő cégért, a DHJ a szomszédos Kurityánban székel, de a Kaza-Farm telepén is megtalálható, a csarnok ajtaján ugyanis ott látható a cégére. A DHJ-ben Hercsik Istvánnak is volt üzletrésze 2005 és 2009 között, ügyvezetője is volt, és ugye később egykori cége megbízója lett. A DHJ 2005-2007-ben a Kaza-Farm telepen hirdetett Hercsik-cégbirodalom ügyintézési címén működött. De nem csak e két Hercsik-céget látta el az Európai Unió pályázati milliókkal. A DHJ 2009-ben technológiai fejlesztés címén 20 millió forint támogatáshoz, a Hercsik által alapított Borsod Imex Kft. 2008-ban komplett vállalati technológia fejlesztés címén 125 millió forint uniós forráshoz jutott.
Mindazonáltal a DHJ nem csak a Kaza-Farmnak dolgozott, hanem a szintén Hercsik István érdekeltségi körébe tartozó Szuha Fauna Kft.-nek is. Utóbbi cég, szintén közbeszerzés alapján választotta ki a DHJ-t, egy Ragályon létesülő tehenészeti telep útjának megépítésére, 25 millió forint értékben. És ezzel még nem értek véget a DHJ megbízásai, ugyanis Hercsik István és Hercsik Dávid tulajdonában lévő, szintén a felsőnyárádi telepen működő Szuhamenti Agrár Mezőgazdasági Kft. közbeszerzési eljárásán is győzött. A szomszédos Felsőkelecsényben létesítendő szarvasmarha telephez építenek/építettek utat, 38 millió forintért. De ez még nem minden. A 278 millió forintos uniós támogatású marhatelep a miskolci székhelyű P1 Bau Építő Kft. kivitelezésében valósult meg. A P1 Bau tulajdonosa Pethő Zsolt, aki egyúttal a DHJ Kft. egyik gazdája is volt 2009-2010-ben. Itt aztán be is zárulhatna a Hercsik-forgó. De mielőtt teljesen bezárulna, említsük meg, hogy ezek az összegek mind eltörpülnek ahhoz képest, hogy szintén a Kaza-Farm telepre bejegyzett, Hercsik-családhoz kötődő Arosa Kft. 779 millió forint támogatást kapott Innopark nevű, tematikus technológiai park létrehozására. Ugyancsak a Kaza-Farm felsőnyárádi telepén, kőhajításnyira a még üresen álló szarvasmarha kaszárnyától. A beruházás átadása a hirdetőtábla szerint május vége volt, de mint felvételeinken látható, a szerkezeti munkákat se fejezték be, ahogy a földmunkákat se. Azt mondanunk sem kell, hogy a 779 milliós innovációs parkot szintén a P1 Bau Kft. építi. ( 2010. októberben a felsőzsolcai árvíz utáni építkezések egyik kivitelezője a P1 Bau Kft.-volt, és ugyan a cégadattár ezt nem igazolja, a helyi sajtó az ünnepélyes alapkő letételkor jelenlevő Hercsiket a cég tulajdonosaként említi – a szerk.)
Mint az az eddigiekből kitűnt, az uniós forrásokat ügyesen elérő Hercsik Istvánnak számos vállalkozása volt és van a térségben, amelyek előszeretettel működnek együtt, hogy az uniós pénzekből fejlődjön a vidék. Saját vállalkozásain kívül még arra is jut ideje, hogy 2001-től ügyvezető igazgatóként dolgozzon a Szerencs közeli s távoli vonzáskörzetét ellátó Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.-ben. Itt 2011-ben köszönt le felügyelő bizottsági tagságáról, amit 2007-től töltött be, Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő. (Hercsik egyébként szeret vadászni, a sajókazai vadásztársaság tagja, 2005-ben az hazai safari club egyik alapítója volt a Vajdahunyad várban, 2007-ben az ellenőrző bizottság vezetőjévé választották. A klub pénzügyeit ekkor a volt KISZ-titkár Hámori Csabára bízták. Az volt a feladata, hogy tartsa kézben és gyarapítsa a vagyont.)
On the pig – Disznókra vadásztunk
A száz legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozás 17. helyezettjéhez érve vissza kell kanyarodnunk Felsőnyárádra, ahol nagyon értenek az agrártámogatások lehívásához. Az apró zempléni településről nem csak az árbevétele több mint kétmilliószorosát elnyerő Kaza-Farm Kft., hanem az Onga Pig Mezőgazdasági Kft. is kapott uniós forrást. Az Onga Pig ma már csak nevében őrzi a Miskolc melletti településhez kötődő eredetét, 2010. áprilisban ugyanis Felsőnyárádra helyezte át székhelyét, ahol viszont egyetlen sertéstelep sincs. Ezt nem csak helyszíni bejárásunk, de a kocsmában hűsölő vendégek is megerősítették. A település szélén viszont valamit építenek – ez viszont a Kaza-Farm területe, ahol ugye kész vagy – a látványterv szerint -, majdnem kész a szarvasmarha telep. Úgyhogy ez egyelőre érthetetlen.
A nyárádi istálló valóban áll, de ha megnézik kinagyítva az oldalára függesztett látványtervet… (következő kocka)
Az Onga Pig a Kaza-Farmnál is érdekesebb pályájú cég. Bejegyzésekor székhelyként az Onga, Radnóti út 14. számot jelölték meg, ám ez a házszám nem létezik. Az utca páros oldala csupán négy házból áll, a 8-as számnál végződik, és a Radnóti utca 13. számnál véget ér, mivel az rá merőlegesen lezárja az utcát. Egy rozoga, de még működő állattartó telep ugyan működik a 13-as szám alatt, de az nem Onga Pig, hanem az Onga Gabona Kft. birtoka. Ráadásul ők nem sertéseket, hanem marhákat tartanak. Később kiderül: mégis van itt keresnivalónk!
Onga-Bonga-Gabona
Az egy főt foglalkoztató Onga Gabona Kft.-nek és a szintén ongai, a Radnóti utcától 4-5 kilométerre, a Bogsin-tanány működő Geofríz Kft.-nek ugyanazok a tulajdonosai: Huber Wilmuth és Szabó Angéla. A Geofrízben 1999. októbere és 2005. decembere között cégvezetőként dolgozott Barcsák-Nagy Marcus, aki aztán 2007-ben megalapította az Onga Piget. Barcsák-Nagy más vonalon is kapcsolódik a Geofríz tulajdonosaihoz: 2004-2005-ben annak a Familie Huber Mezőgazdasági Kft.-nek volt az ügyvezetője, amelynek 2002-2009 között üzletrésze volt a Geofrízben. A Geofríz pedig szintén nyert uniós támogatást, 1,2 milliárd forintot, ezzel a lista 35. helyét foglalja el. 2009-es árbevétele 263 szorosát nyerte el támogatásként. A Geofríz két beruházásáról szintén tábla tanúskodik a tanyán: a biogáz üzem létesítése 844 millió, a gabonatároló, szarvasmarha istálló, szénatároló, silótér építés 237 millió forintjába került az EU-nak. A két cég vezetője, a geofrízes Huber Wilmuth és az ex-geofrizes/ongapiges Barcsák-Nagy között feltehetően nem szakadt meg a kapcsolat. Erre utal, hogy Barcsák-Nagynak van egy pénzügyi pályázati tanácsadó cége, a Karbit Kft. – korábbi nevén Karbantartás Biztonság Takarítás Vagyonvédelemi Kft. – amelyik ma már egy pöttöm, egyutcás zempléni zsákfaluban, Tornakápolnán működik. Azonban láss csodát, a Geofríz Kft. 2011. augusztusban a szlovák Karbit-SK s. r. o. társaságot választotta közbeszerzési eljáráson, 129 millió 170 ezer forintos „állattartó telepek korszerűsítéséhez kapcsolódó gépbeszerzés” tárgyú megbízás teljesítésével. És persze a szlovák Karbitnak is – 2005 óta – Barcsák-Nagy az ügyvezetője, legalábbis a Facebook oldala szerint, s ebben nincs is okunk kételkedni.
…Akkor a gabonasilók helyett egy bő hónappal a projekt vége után is csak holdbéli tájat láthatunk.
De térjünk vissza az Onga Pighez, amelyet a fantomnak tűnő ongai cím után 2010-ben egy helyrajzi számmal jelölt felsőnyárádi címre íratta át. A társaság, bizony nem kevés uniós támogatást kapott: összesen 1,6 milliárd forintot. A 350 ezer forintos, 2009-es árbevételéhez képest ez 462 ezerszer több. Ezzel az aránytalanul nagy támogatáshoz jutók dobogóján második a Kaza-Farm után.
Infomarha, vagy amit akartok
Elgondolkodtató, hogyan kaphat ennyi pénzt egy olyan társaság, amely nem létező címen kezdte el ”működését”. Vajon az is véletlen egybeesés, hogy Felsőnyárádon egy másik cégnek is szinte ömlik a csapból az uniós lé? Aligha. Emlékeznek még a fenntebb emlegetett Hercsik Istvánra és a szintén felsőnyáradi telepen működő Szuhamenti Agrár Mezőgazdasági Kft.-re? Nos, ez a társaság ingatlanos cégnek indult 1999-ben, 2004-ben váltott mezőgazdasági irányra, tulajdonosai között dominálnak a Hercsik-család tagjai, Hercsik István, Hercsik Istvánné, Hercsik Dávid, de – és itt jön a kapcsolat –, Nagy Sándorné is közéjük tartozott 2008-2011-ben, aki pedig az Onga Pig egyik tulajdonosa. Nagyné mellett az Onga Pigben üzletrésze van Barcsák-Nagy Marcusnak, míg Nagyné lányának, Barcsák-Nagy Beáta Dórának, akinek 2008 és 2010 között ugyancsak a Szuhamenti Agrár Kft.-ben volt tulajdona.
Nem zárható ki, hogy a Kaza-Farm és az Onga Pig akár pályázati, megvalósítási, üzleti modelljüket is megosztották egymással. Tény, hogy az 1,9 milliárdot nyerő Kaza-Farm és az 1,6 milliárdot kapó Onga Pig a foglalkoztatás tekintetében is hasonlít egymásra: egy illetve két fő az alkalmazottak száma. Az nyilvánvalóan a véletlen műve, hogy a Kaza-Farmot és az Onga Piget 2007 nyarán egy nap eltéréssel alapították. A dátum viszont annyiban mindenképpen jelentős, hogy olyan cégek kaptak 3.5 milliárd forint támogatást, amelyeknek komoly állattenyésztési előéletük nem volt, mivel nem is léteztek. Az uniós támogatási ciklus hajnalán alakultak. Ha az eddigiekből nem vált egyértelművé, hogy közvetlen illetve közvetett gazdasági kapcsolat van az 1,9 milliárdot nyerő Kaza-Farm Kft., az 1,6 milliárdot nyerő Onga Pig Kft. és az 1,2 milliárdot nyerő Geofríz Kft., valamint egykori illetve jelenlegi tulajdonosai, cégvezetői között, mindjárt nyilvánvalóvá lesz az Onga Pig felsőnyárádi telephelyén időzve. Az ugyanis nem máshol található, mint az Arosa Kft. beruházási területén Felsőnyárádon. Mivel az Onga Pig az ongai Radnóti utcában nem létezik, Barcsák-Nagy disznós cége nyilván a Hercsik érdekeltségében lévő Arosa Kft. telepén működik. Azaz dehogy működik, mert sem a 090/22-es, 23-as, 24-es felsőnyárádi székhelyén és telephelyein nincs semmi más, mint építési anyag, földmunkagépek, teherautók, kavics, homok, sitt, gaz, a készülő infopark és a szarvasmarha telep épületei mellett. E Felsőnyárádi telepen az Arosa Kft., a Kaza-Farm Kft. és az Onga Pig Kft. révén 4,3 milliárd forintnyi uniós forrásnak juthat hely.
(folytatjuk.)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS