„Ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte” – mondta Orbán Viktor Zalaegerszegen, ahol a Mindszentyneum kiállítóközpont átadásán mondta el október 23-i ünnepi beszédét. A teljes beszédet ITT visszanézhetik, tudósításunkban kissé más szemszögből értelmezzük a kormányfő gondolatait. A kommunisták által bebörtönzött Mindszenty József korábbi esztergomi érseket és a történelmünk nagy főpapjait méltató miniszterelnök odaszúrt a moralizáló Nyugatnak is, amely biztatta, majd elárulta az ’56-os magyar szabadságharcot. Orbán Viktor egyértelmű üzenetet küldött az európai birodalom megalkotásán ügyködő uniós vezetőknek és velük együttműködő magyarországi baloldalnak.
A miniszterelnök felidézte, hogy az egerszegiek az elsők között fogtak fegyvert ’56-ban, és az utolsók között tették le, egy hónappal a szabadságharc leverése után pedig a szovjet tankoknak még tüntetést kellett feloszlatniuk.
„A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló »csak« Zalaegerszegen ünnepelni. Nem értik, hogy 1956 nemcsak Budapest, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt”
– üzent Orbán a folyton mucsaizó, vidékiző baloldali hagyománynak.
A miniszterelnök szavai szerint ez a vidék nem egy bölcset adott a hazának, hiszen innen származott Deák Ferenc, aki megmutatta, hogyan lehet a nemzet ügyét hosszú évtizedek szívós munkájával sikerre vinni, és itt szolgált egy másik bölcs, Mindszenty József is. Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar egyházi világ legnagyobbjai nem csak a hit dolgában adnak a magyaroknak igazodási pontot, hanem az ország és a nemzet ügyében is. A példák felsorolását a pápánál koronáért közbenjáró Szent Asztrik későbbi kalocsai érsekkel kezdte, aki nélkül talán nem is jött volna létre a szentistváni álom. Megemlítette a XV. századi Magyarország legműveltebb emberét, az államügyekben igen aktív Vitéz János esztergomi érseket, a Mohácsnál hősi halált halt másik kalocsai érseket, Tomori Pált, valamint a magyarok és a Habsburgok között közvetítő Oláh Miklós esztergomi érseket, a szovjet megszállók által meggyilkolt Apor Vilmos győri püspök vértanút és a román kommunisták által meghurcolt Márton Áron erdélyi püspököt, akik mindannyian kellettek ahhoz, hogy Mária országa legyünk.
A Rákosi-rendszer által bebörtönzött Mindszenty Józsefet, elődeihez hasonlóan, a nemzet érdekében is dolgozó egyházfőként jellemezte. Orbán Viktor felidézte, hogy a korábbi esztergomi érsek szavai szerint az európai népek békéjének zászlóvivői akarunk lenni, és mindenkivel békében akarunk élni, ám a kommunisták és a szovjetek
„a szabadságharc leverése után ugyanott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták, visszatértek a kalasnyikovok”.
A jelenről szólva Zalaegerszeg és Zala vármegye komoly fejlődéséről beszélt a miniszterelnök, amelyért sokat tett a nemzeti kormány.
„Ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte” – jelentette ki.
A Nyugat árulása
A múltidézést országos kitekintéssel folytatta Orbán Viktor, és elmondta, hogy az 1956-os harcosok, felkelők nagyon különbözőek voltak ugyan, de egyaránt a szabadság szerelmesei voltak.
„A hőseink 66 évvel ezelőtt megmutatták, milyen egy igazi szabadságszerető nemzet.”
A miniszterelnök ezután alig leplezve odaszúrt a Nyugatnak. Azt mondta, ’56-ban valódi esély volt az erőszakmentes átmenetre és a függetlenség kivívására, hiszen Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között, Ausztria egy évvel korábban bebiztosította a semlegességét, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, és a szovjetek összezavarodtak, ám a Nyugat árulására visszafordították a távozóban lévő tankjaikat, és újabb 35 évre tartósították a katonai elnyomást. Bibó István akkori szavaira, miszerint felelőtlenség lenne a magyar ifjúság vérét feláldozni, Orbán Viktor úgy kapcsolódott rá, hogy a magyar vér valóban fontos, és meg kell becsülnünk, mert rajtunk kívül nem becsüli meg senki.
„Minket is kitettek a Time magazin címlapjára, aztán otthagytak 40 évig a szovjet prés alatt”
– árazta be a Nyugat örökös moralizálását. Orbán úgy fogalmazott, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető körülmények közt.
„Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg.”
fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mi itt voltunk és itt leszünk
A miniszterelnök szerint ezer év leckéjét mondtuk fel 1956-ban, miszerint a lelkierő a mi legjobb pajzsunk, megkeményedése a legjobb eszközünk a zsarnokság ellen, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit az ellenségeinknek adhatunk.
„Ebből az egész világ megértheti: akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve. Mi itt voltunk, amikor az első birodalom megpróbált minket meghódítani, és itt leszünk, amikor az utolsó összeomlik”
– jelentette ki a miniszterelnök, egyértelmű jelzést küldve az Európai Unió birodalomalakításon szervezkedő vezetőinek. Orbán az egész magyarságot párhuzamba állította Mindszenty bíboros „legyőzetve győz” jelmondatával, miszerint tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet.
„Ha magyar vagy, szükséged van az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére”
– mondta Orbán Viktor, megemlítve a jelen és a közeljövő nehézségeit, fenyegetéseit. A szomszédban zajló háborúról, energiaválságról, gazdasági válságról, inflációról szólva megjegyezte:
„Képzeljék, mi lenne itt, ha a baloldal kormányozna!”
Leszögezte, hogy a nemzeti kormány képes megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt. Legvégül üzent a magyarországi és az EU-s baloldal összefogásának is:
„Nem törődünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra. Ott fogják végezni, ahol az elődeik.”
Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy az elmúlt időszak minden válságából erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk, ezért a kormánynak most is megvan az ereje, és ami a legfontosabb, a tapasztalata ahhoz, hogy megvédje az eddigi eredményeket, a rezsicsökkentést, és nem hagyja magára a családokat.
A teljes beszédet és gyors tudósításunkat ITT nézhetik-olvashatják vissza!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS