Alkotmányos gyermekvédelem az antropológiai forradalommal szemben

Magyarország Alaptörvénye többek között kinyilvánítja, hogy az állam biztosítja a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését, illetve – a kilencedik módosítás szerint – védi „a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. A jobboldal immár bő egy évtizede – jogalkotással és kulturális eszközökkel – lép fel a Nyugaton zajló „antropológiai forradalom” (XVI. Benedek pápa) ellenében, valamint a családi kötelékeket fellazító genderideológiával szemben. Az Orbán-kormány konzervatív szellemiségű gyermekvédelmi politikája mögött szélesebb társadalmi támogatottság alakult ki, mint a jobboldal egyébként is széles szavazóbázisa, amit a gyermekvédelmi népszavazás eredménye bizonyít, így kijelenthető, hogy – minden nyugati támadás ellenére – a jobboldali családpolitika demokratikus alapokon nyugszik, sikeres és a gyakorlatban is eredményes. Konszenzus van. Most már. De mi az, amit a baloldal ez idáig nem támogatott?

Konzervatív gyermekvédelem

Az elmúlt bő évtized során egy olyan politikai rendszer épült fel és szilárdult meg Magyarországon, amely – a nyugati típusú liberális demokráciák individualizmusával szemben – közösségelvű alapokon nyugszik, azaz az egyén korlátlan szabadságjogainak bővítése helyett a családtámogatásra és a gyermekvédelemre helyezi a hangsúlyt. Az Orbán-kormányok politikai krédójában a család, mint hagyományos együttélési forma egyrészt a társadalom és a nemzet építőköve, másrészt morális válasz a demográfiai problémákra, végül pedig egy olyan természetes közösség, amely biztosítja a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődéséhez szükséges keretet.

Az egymást követő Orbán-kormányok nem az újgenerációs egyéni szabadságjogok (drogliberalizáció, LMBTQ- és migrációs jogok) kibővítésén dolgoztak, hanem a természetes, hagyományos közösségeket támogatták (nemzet, család, hitbéli közösségek). Ezzel eltértek a liberális demokráciák Nyugaton megfigyelhető „emberjogi fejlődésétől”, illetve az azt megalapozó „nyitott társadalom” közösségi korlátok nélküli individualista szemléletétől. „Ezen a ponton ragadható meg a liberális és a republikánus (konzervatív) fölfogás közti különbség: a liberálisok az individuális jogokban látják a garanciát, a republikánusok pedig a közösség iránti kötelességek erősítését szorgalmazzák” – írja Lánczi András A XX. század politikai filozófiája című kötetében.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvény – e konzervatív látásmódot követve – rögzíti, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”, illetve hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. A magyar Alaptörvény emellett többletjogokat biztosít a hagyományos közösségeknek, továbbá kötelességet ró a szülőkre és a gyermekekre, mint egyénekre (XVI. cikk): „A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását”. Továbbá kimondja, hogy „a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.” A kormány tehát a családtámogatás növelésével és a konzervatív szellemiségű gondoskodás kiterjesztésével, illetve a gyermekvédelemmel igyekszik minőségi életet biztosítani az állampolgárok számára.

Gyermekvédelem az antropológiai forradalommal szemben

„Mi továbbra sem adjuk föl a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést, és nem engedünk be migránsokat. Megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén” – mondta emlékezetes módon Orbán Viktor 2022. május 16-án, a miniszterelnöki eskütételét követően. Ez egyértelmű politikai ellenreakció volt arra a Nyugaton zajló „antropológiai forradalomra”, amely politikai nyomást gyakorol, illetve a globális tömegkultúrán keresztül elérte már Magyarországot is. Az LMBTQ-jogokért harcoló progresszív csoportok azt állítják, hogy úgy választjuk meg szexuális identitásunkat, ahogy szeretnénk. Nem más ez, mint antropológiai forradalom, hiszen azt akarják megváltoztatni, amit az emberről gondolunk.

Az Alaptörvény kilencedik módosítása erre (is) reagál, mikor a gyermekvédelmet újra definiálja: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést” (XVI. cikk). A módosítás továbbá kimondja, hogy „a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést”, azaz nem engedi, hogy bármilyen ideológiai szempontból elkötelezett kulturális-politikai csoportosulás fellazítsa a családi közösség kereteit. Alaptörvény rendelkezése alapján az államra intézményvédelmi kötelezettség hárul, vagyis az alkotmányozónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat kell kialakítania, ami összhangban van a lefektetett alapcélokkal, a konzervatív szellemiségű, keresztény értékrenden alapuló családtámogatással és gyermekvédelemmel.

A nyugati világban tapasztalható új, progresszív ideológiai folyamatok – melyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébresztenek kétségeket – veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. A születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek biológiailag férfinak vagy nőnek születnek. Az elmúlt egy évtizedben az Európai Unió intézményei (maga a Bizottság, az Európai Parlament többsége és az Európai Bíróság egyes ítéletei) azonban erős politikai nyomást gyakoroltak a tagállamokra, hogy tegyenek lépéseket olyan progresszív ideológiai célok megvalósítása érdekében, mint az LMBTQ-jogok definiálása és kiterjesztése, illetve indítsanak államilag is támogatott „szexuális felvilágosító programokat” az óvodákban és iskolákban, melyek célja a különböző szexuális identitások iránti „érzékenyítés”. Az Európai Unió – külön forrásokat elkülönítve erre a célra – konkrét „civil szervezeteket” (valójában nemkormányzati szervezeteket, NGO-k) bízott meg ezzel a kulturális misszióval.

Alkotmányos gyermekvédelem

A jobboldali többségű parlament – mindezeket szem előtt tartva – alkotta meg 2021-ben, majd szigorította 2023-ban a gyermekvédelmi törvényt, ami azóta is folyamatos politikai támadás alatt áll (kötelezettségszegési eljárást indított a Bizottság, feljelentést tettek egyes tagországok az Európai Bíróságon s részben emiatt fagyasztották be az uniós forrásokat). A gyermekvédelmi törvényt, ami az óvodákban vagy iskolákban tervezett, genderideológia-terjesztés ellen kíván fellépni, illetve szigorítja a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények, különösen is a pedofília büntetési tételeit, a hazai balliberális ellenzék nem szavazta meg.

Az elmúlt években számos olyan eset látott napvilágot, amelyben a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeket egyes progresszív politikai és kulturális csoportok relativizálták, ami közfelháborodást okozott. A kormány éppen ezért hirdetett zéró toleranciát a pedofíliával szemben és szigorított a büntetési tételeken a gyermekvédelmi törvény keretein belül. Aktuálisan – a köztársasági elnök közkegyelemgyakorlásával kapcsolatos jogi hiányosságok miatt – a kormány, Orbán Viktor kezdeményezésére ismét alkotmánymódosítást javasolt. Ennek lényege, hogy pedofíliát, vagy pedofíliával kapcsolatos bűncselekményt elkövető személy esetében az Alaptörvény zárja ki annak lehetőséget, hogy bármilyen más okok miatt kegyelemben részesüljön. Az Orbán-kormányok politikai krédója szerint a gyermekeket megfelelő törvényi, adminisztratív, szociális, oktatási intézkedésekkel meg kell védeni a genderideológiától, illetve a fizikai és lelki erőszaktól, bántalmazástól, beleértve a szexuális visszaélést, különösen pedig a pedofíliát.

Társadalmi konszenzus baloldal nélkül

Mire mondott nemet a baloldal?

• A 2021-ben elfogadott törvény alapján a korábbi ígéreteknek megfelelően létrejött egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartás.
• Szigorodtak a büntető törvénykönyv vonatkozó részei. Ennek fontos eleme, hogy a gyermekek molesztálásáért az eddiginél súlyosabb büntetés jár. Új minősített esetnek számít, ha a pedofil bűncselekményt 12 év alattival szemben vagy hivatalos személyként követik el, sanyargatást vagy erőszakot alkalmazva, illetve ha különös visszaesőként követik el.
• Bizonyos munkahelyekről kitiltják a pedofilokat.
• Nem lehet enyhe büntetéssel és minősített esetekben feltételes szabadságra bocsátással megúszni ezeket a típusú bűncselekményeket.
  A legsúlyosabb pedofil bűncselekmények pedig nem évülnek el, és kitolódik az elévülés kezdete.

A 2022-es országgyűlési választásokkal egyidőben – a kormány kezdeményezésére – gyermekvédelmi népszavazás is zajlott Magyarországon. A szavazópolgárok – kérdésenként megosztva – 92–95 százalék közötti arányban nemet mondtak arra, hogy 1) kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak, hogy 2) kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek, hogy 3) kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be, illetve hogy 4) kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg. Az egyes kérdésekre átlagban közel 3,7 millió állampolgár szavazott, ami a rendszerváltoztatás óta rekordnak számít. Tekintetbe véve, hogy az ellenzéki összefogás érvénytelen szavazásra buzdított, illetve azt, hogy a Fidesz–KDNP-pártszövetség listájára hárommillióan adták le a voksukat, kijelenthető, hogy az Orbán-kormány konzervatív gyermekvédelmi politikájának támogatottsága túlmutat a Fidesz választói bázisán. Még az ellenzékre szavazók jelentős hányada is egyetértett az Orbán-kormány azon törekvésével, hogy fellép a gyermekek körében folytatandó LMBTQ-propaganda ellen.

Miközben a Fidesz egyre szélesebben lefedte a jobboldali térfelet, az Orbán-kormány mögött pedig nemzeti blokk jött létre, addig az ellenzéki oldalon történelmi töredezettség alakult ki. A kormánypártok negyedik kétharmados felhatalmazással végződő győzelme után egy olyan domináns pártrendszer jött létre, amelyben a Fidesz–KDNP-pártszövetség politikai erőtere meghaladja a jobboldal szavazóbázisát, ami a gyermekvédelem esetében számokkal is jól alátámasztható. Összességében elmondható, hogy a magyar társadalom többsége – függetlenül a pártszimpátiától – felsorakozott a konzervatív gyermekvédelmi törvény mögött, támogatja a pedofil bűncselekmények büntetésének szigorítását és egyetért az Orbán-kormánnyal abban is, hogy az LMBTQ-jogok kiterjesztése helyett a családtámogatásra és a gondoskodásra kell helyezni a társadalompolitikai hangsúlyt.