Pesti Srácok

Aktív bíró ad elő a Magyar Helsinki Bizottság politikai jellegű rendezvényén

Aktív bíró ad elő a Magyar Helsinki Bizottság politikai jellegű rendezvényén

Az Alaptörvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt is sértheti, ha egy bíró a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság olyan – tudományosnak aligha nevezhető – beszélgető estjén vesz részt, amely meghívójában egyes kormányzati intézkedéseket nyíltan támadó, a független igazságszolgáltatásról szubjektív, sértő megfogalmazásokat tevő szöveget hoz nyilvánosságra a legnagyobb közösségi médiumon.

A Tűzfalcsoport cikkéből kiderül, hogy a szervezet korábban több ilyen rendezvényt szervezett, így a hasonló nevű Magyar Helsinki Bizottság exkluzív Adomány- és Szavazatgyűjtő Gálaestje, amely már bemutató videójában is kormánykritikus hangnemet üt meg. Köztudott, hogy a Helsinki Bizottság rendszeresen támadja a kormányt a migrációs politikája miatt nemcsak közéleti, de bírósági fórumokon is. A mostani beszélgetős fórumon részt vesz a tervek szerint Uitz Renáta jogász, a Soros-egyetem tanszékvezető egyetemi docense. A második előadó az a Kádár András Kristóf ügyvéd, akinek a Magyar Helsinki Bizottság társelnökeként egyik legfontosabb kívánsága így hangzik:

A harmadik előadó pedig az a Vadász Viktor bíró lenne, aki 2013-tól 2014 végéig a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója volt, amely szervezet érzékenyítette a magyar bírókat. A Helsinki által szervezett eseményre hallgatóságot toborzó anyagban azt írják:

PestiSracok facebook image

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeket botrányos körülmények között fogadták el, és ahogy kijelentik, a kormány szándéka nyilvánvaló: a hozzá lojális bírákkal töltené fel az új bíróságokat. Erősenkérdéses, hogy egy aktív bíró asszisztálhat-e előadóként ezekhez a magyar ellenzék érdekeit szolgáló kijelentésekhez.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)