Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: a magyarok jelentős többsége elutasítja a külföldi kampányfinanszírozást

Alapjogokért Központ: a magyarok jelentős többsége elutasítja a külföldi kampányfinanszírozást

A választókorú magyarok 61 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha egy párt kampányában részt vevő szervezetek külföldi támogatásban részesülnek – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából, amely szerint mindössze a megkérdezettek 34 százaléka válaszolta azt, hogy nem sérti Magyarország függetlenségét és szuverenitását a külföldi finanszírozás.

Az idén január 31. és február 2. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült, a Facebookon közzétett kutatás összefoglalójában emlékeztettek, hogy a 2022-es áprilisi országgyűlési választás "a nemzeti oldal negyedik kétharmados felhatalmazásával és a legfontosabb politikai kérdésekben a nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot képviselő baloldal sokadik vereségével zárult".

– írták.

PestiSracok facebook image

– fogalmaztak.

– idézték fel. Az incidens súlyosságát igazolja, hogy "a magyar közvélemény élénk érdeklődést mutat a botrány iránt", ugyanis a megkérdezettek döntő többsége (77 százaléka) már hallott az ügyről, amely alig 22 százalék figyelmét kerülte csak el.

– állapították meg az összefoglalóban. Igyekezetük "érthető" – folytatták –, hiszen a hazai közvélemény nem tolerálja a külföldi beavatkozásokat, ugyanis a választópolgárok jelentős többsége (61 százaléka) nem tartja elfogadhatónak, ha egy párt kampányában részt vevő szervezetek jelentős összegű külföldi támogatásban részesülnek. Éppen ezért a magyar választópolgárok úgy gondolják, hogy a kampányfinanszírozási botrány összefügg a nemzeti önrendelkezés kérdéskörével. A megkérdezettek több mint fele (54 százaléka) szerint a külföldi támogatások sértik Magyarország szuverenitását, ezzel pedig a népfelség elvére épülő demokráciát.

– írták. Hozzáteszik: a dollárbaloldal botránya nyomán kibontakozó események jól mutatják, hogy a baloldal igyekszik eleget tenni a külföldi támogatók elvárásainak, az emberek akarata helyett a guruló dollárkötegek mentén politizál. Béke helyett háborút, beruházások helyett munkanélküliséget, ésszerű kereskedelmi kapcsolatok helyett drágulást okozó szankciókat követel.

– idézték a kormányfőt.

– áll az összefoglalóban.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.