Pesti Srácok

Annyira bejön az euró a horvátoknak, hogy a kormány már fenyegeti a cégeket

Annyira bejön az euró a horvátoknak, hogy a kormány már fenyegeti a cégeket

A horvát kormány arra szólított fel, hogy mindenki, aki indokolatlanul emelt árakat az euróátállás miatt, haladéktalanul állítsa vissza azokat a december 31-ei szintre, ellenkező esetben erőteljes kormányzati beavatkozás lép érvénybe – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén. Plenkovic kiemelte: egyes kereskedelmi társaságok az euróra átállást arra használták fel, hogy tovább emeljenek az árakon, ami szerinte indokolatlan, hiszen ellenszolgáltatás nélkül történt.

– mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy minden illetékes osztálynak át kell tekintenie az erre vonatkozó rendeleteket és előkészíteni az egyéb jogszabályok módosítását a fogyasztók jobb védelme érdekében. Plenkovic a lehetséges szankciós intézkedések között az energiaválság mérséklésére nyújtott támogatások megvonását és más adóformák bevezetését említette.

PestiSracok facebook image

– mondta. Azoknak pedig, akik szavai szerint azt hiszik, hogy ebben a helyzetben felelőtlen üzletpolitikájukkal árnyékot vethetnek egy rendkívül pozitív és hasznos dologra – utalva itt az euró bevezetésére – azt üzente, hogy nem fognak sikerrel járni. Bejelentette: fokozott hatósági ellenőrzéseket rendeltek el, ideértve a kereskedelmi felügyelőséget, az adóhivatalt, továbbá a vám- és pénzügyőrséget, hogy "kijavítsák mindazt, amit felelőtlen egyének tettek minden ok nélkül".

– húzta alá. Mint mondta, a kormány tudatában volt annak és figyelmeztetett is arra, hogy az átváltás miatt minimális, 0,2–0,4 százalékos áremelések várhatók, ahogy más országokban is voltak az euró bevezetésekor, de "sem a globális, sem a nemzeti körülmények nem olyanok, hogy a kapzsiság felülkerekedhessen a felelősség felett." Hozzátette: az euróra átállás nem olyan körülmény, amit egyesek kihasználhatnak arra, hogy extraprofitra tegyenek szert azokkal a polgárokkal szemben, akik már most is szembesülnek egy szélesebb körű energia- és élelmiszerválság következményeivel. A kormányfő másrészről üdvözölte azt, hogy a vállalkozók nagy része tartotta magát az előírásokhoz, és felszólította őket, hogy határolódjanak el azoktól a szabálysértőktől, akik árnyékot vetnek minden horvát vállalkozó társadalmi felelősségére.

Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszerei (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg. Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 20 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.