Március 23-án éjjelbe nyúló, tizenkét órás tanácskozás után Angela Merkel és a bajor miniszterelnök, Markus Söder mosolyogva és győzelemittasan jelentették be ma hajnalban, hogy „győztek az óvatosak”, és eddig példátlan szigorú intézkedéseket hoztak a húsvéti ünnepekre. Nagycsütörtököt és nagyszombatot munkaszüneti napnak kiáltották ki, és ezzel április 1. és április 5. között teljesen le akarták állítani az egész németországi közéletet. Egyetlen kivételt engedtek meg, azt, hogy húsvét előtt szombaton az élelmiszerüzletek nyitva tarthassanak.
Vida Ákos (München) írása
Merkelék nagy nyomást gyakoroltak az egyházakra, hogy a legnagyobb keresztény ünnepen, húsvétkor ne tartsanak istentiszteleteket a hívők részvételével, sőt, ezt két olyan két párt vezetői erőszakolták volna rá a társadalomra, amelyeknek a nevében jelzőként szerepel, hogy keresztény. A korábbi bajor miniszterelnök, jelenleg belügyminiszter Horst Seehofer (CSU) a korona-kabinet az istentiszteletek betiltására vonatkozó döntését így kommentálta a Bildnek:
Nagyon meglepett, hogy pont azok a pártok, amelyek nevükben a C betűt viselik, javasolják az egyházaknak, ráadásul húsvétkor, hogy a koronavírus elleni védelem érdekében csak virtuálisan tartsanak istentiszteleteket.
A kritikája élét azzal akarta tompítani, hogy hozzáfűzte:
Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez itt egy kérés volt. Ez a javaslat nem az én minisztériumomtól származik, pedig vallási ügyekben mi vagyunk az illetékesek. A belügyminisztérium az egyházakkal együttműködésben dolgozta ki a pandémiában már korábban alkalmazott higiéniai koncepciókat, amelyek a mai napig kifogástalanul működnek.
A katolikus és az evangélikus egyházakat nagyon meglepte ez a „kérés”, és kijelentették, hogy nem fognak feltétlenül lemondani a hívők jelenlétében megtartott istentiszteletekről. A kereskedelem érdekképviseletei is aggodalmukat fejezték ki, hogy a csütörtöki zárva tartás miatt szerdán hatalmas tömegek tódulhatnak az üzletekbe, ahol nehéz lenne betartani a megfelelő távolságot és vélhetően hosszú sorok is kialakulhattak volna az üzletek előtt. A munkáltatók képviseletei kihangsúlyozták, hogy a korona-kabinet meggondolatlan döntésének nincs törvényes alapja, mert a munkaszüneti napokat törvénybe kell foglalni, és azt lehetetlen lett volna a jövő hét elejéig megtenni. A dolgozók bérezésének kérdése is tisztázatlan volt.
Összességében ez a kapkodás annak a következménye, hogy Angela Merkel szövetségi parlamenti felhatalmazás és viták nélkül már egy éve egy a német alaptörvényben nem szereplő, törvénytelennek nevezhető korona-kabinettel, majd miniszterelnöki konferenciának átkeresztelt, grémiummal együtt hoz olyan döntéseket, amelyek az alapvető szabadságjogokat korlátozzák és taszítanak egész gazdasági ágazatokat egzisztenciális krízisbe. A magyar kormány ezzel szemben minden esetben parlamenti felhatalmazással hozza meg a járvány elleni védelem érdekében tervezett döntéseit.
Teljes fordulat másnap reggel
Söder szerdai sajtókonferenciáján méltatta Merkelt, hogy időben felismerte és korrigálta a döntését. Hangsúlyozta, hogy a tizenhat miniszterelnökkel közösen döntöttek és ők is felelősséggel tartoznak a visszavont döntésekért. Sajnálatát fejezte ki, hogy kárt okoztak a bizalomvesztéssel és több átláthatóságot, nyilvánosabb vitát és a szakminisztériumok erősebb bevonását követelte a döntésekbe. Javasolta, hogy az eddigi korona-kabinet munkáját át kell értékelni és jobb megoldást kell találni a szükséges védekező intézkedések meghozatalára, ezzel megpecsételte a sokat kritizált grémium sorsát.
Már korábban sokan kétkedéssel fogadták a tervezett intézkedéseket, és Söder belátta, hogy a tizenkét órás tanácskozás után éjjel hozott korlátozáscsomag félresikerült. Angela Merkel (CDU) szerdán reggel küldte ki a meghívókat a tizenhat tartományi miniszterelnöknek egy sebtében, tizenegy órára megszervezett videokonferenciára. Néhányan egyéb elfoglaltságaik miatt nem is tudtak ezen részt venni, másokkal képviseltették magukat. Markus Söder is kénytelen volt az ugyanerre az időpontra meghirdetett sajtótájékoztatóját lemondani. Angela Merkel tőle eddig ismeretlen őszinteséggel beismerte, hogy hibát követtek el és magára vállalta a teljes felelősséget. Ennek várhatóan semmilyen következménye sem lesz, igaz, az ellenzékből olyan hangokat is lehet hallani, hogy Merkel ellen bizalmi szavazást kellene tartani.
Megoldhatatlan feladatok és politikai bakik
A CDU nemrégiben megválasztott elnöke és Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet a tartományi parlament délelőtti ülésén csalódását fejezte ki az éjszakai ülés eredményeivel kapcsolatban, amikor azt mondta: így nem folytathatjuk tovább. Andreas Scheuer (CSU) közlekedési miniszter a Bild információi szerint a szerdai kabinetülésen úgy nyilatkozott, hogy a kereskedelem nem tud felkészülni a logisztikával és az árufeltöltéssel az ünnepi igények kielégítésére, ha a csütörtök váratlanul munkaszüneti nap lenne. A romlandó gyümölcs-, zöldség-, hús- és halszállítmányok hatalmas mennyiségét lehetetlen lenne hirtelen szerdára vagy szombatra az üzletekbe szállítani.
A húsvét hangulatát beárnyékoló, áprilisi tréfának is beillő kapkodás azzal tetőzött, hogy a német kormány bejelentette: a pandémia miatt szándékában áll a külföldi utazások korlátozása. Ennek az a háttere, hogy amíg Németországban a szállodák és vendéglátóhelyek túlnyomó többsége turisztikai célokra még nem nyithat ki, addig a spanyolországi Mallorcán alacsony esetszám és szigorú higiéniás feltételek mellett kinyitottak a szállodák, éttermek és kávézók, és a hosszú bezártság után várják a német utazókat. Az alacsony esetszámok következtében a Robert Koch járványügyi intézet már egy hete törölte Mallorcát a kockázatos helyek listájáról. Ez azonnali rohamot eredményezett az utazási irodáknál és a légitársaságoknál. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy a németek hazájukban nem, de Mallorcán eltölthetik a húsvéti szünetet. Persze ezt több vezető politikus hevesen kritizálta: Olaf Scholz (SPD) pénzügyminiszter és a szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint nem jó, ha most egy ilyen helyzetben ilyen utazások történnek. A légitársaságok természetesen örülnek a váratlan üzleti lehetőségnek és kötelezték magukat arra, hogy minden utast az oda- és visszaúton is csak negatív teszttel engednek felszállni. Arról, hogy mi történik azokkal, akik esetleg pozitív tesztet produkálnak, nem volt szó.
Politikai következmények
Az utóbbi hetekben a kétes maszkbeszerzési ügyletekbe keveredett CDU- és CSU-politikusok botrányai következtében a korábban negyven százalék körüli támogatottságú pártcsoportra ma már csak a szavazók huszonhat százaléka tenné le a voksát. Ez az alacsony szám sokkoló hatással van a testvérpártok vezetőire, és főleg a kancellári pozícióra saját magát biztos befutónak tekintő Markus Söderre. A következő napokban várhatóan komoly viták lesznek arról, mit kell tenniük annak érdekében, hogy a rossz áprilisi tréfának bizonyult kapkodás miatt nehogy elveszítsék a szeptemberi szövetségi választásokat és a kormányzás folytatásának lehetőségét.
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Facebook
Twitter
YouTube
RSS