Pesti Srácok

Áramlekapcsolás után ujjlenyomatvétellel szorongatják a kárpátaljai magyarokat Ukrajnában

Áramlekapcsolás után ujjlenyomatvétellel szorongatják a kárpátaljai magyarokat Ukrajnában

Naponta vagy tíz órán át nincs áram Kárpátalja több településén. Az áramszolgáltatás szüneteltetése miatt alapvető szolgáltatásokat sem tudnak megfelelő szinten fenntartani, így hosszútávon az ország azon része is élhetetlenné válik, ahol nem ropognak fegyverek. Néhányan, köztük informátorunk mobil aggregátorokkal próbálják megoldani, hogy legalább a pékségek tudjanak működni és az óvodák, iskolák konyháján tudjanak főzni. De nemcsak az otthonokban kapcsolták le a villanyt, közvilágítás sincs több kárpátaljai településen. A hajnali sötétségben munkahelyükre igyekvőket már több ízben érte emiatt baleset a helyiek elmondása szerint. Az áramkimaradásokat azzal magyarázzák, hogy Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát és az energiaszektor jelentős megrongálása miatt szükséges az ország megyéinek időszakos áramtalanítása. A lekapcsolásokat állítólag az állami energiaszolgáltató utasítására hajtják végre. Emellett energiatakarékoskodásra is köteleznek Kárpátalján, amit hatósági erővel, házról házra járva ellenőriznek.

Bár továbbra is távol zajlanak a harcok Kárpátaljától, napról napra nehezebb az élet a magyarok lakta területeken. Eddig a kötelező sorozás veszélye volt a legfenyegetőbb, a legtöbben ezért hagyták el Kárpátalját. Most már a razziák – azaz a sorkötelesek utáni kutatás és az egyre gyakoribb légiriadók mellett – az is nehezíti a mindennapi életet, hogy körülbelül egy hete a nap jelentős részében konkrétan nincs áram. Helyi kapcsolataink szerint voltak napok, amikor 9–10 órára szünetelt az áramszolgáltatás napközben, így gyakorlatilag semmit sem tudtak csinálni. Leolvadtak a hűtők, nem működtek a gépek, és nemcsak a háztartások nem tudtak így működni, hanem álltak az üzemek, még a pékségek kemencéi is.

Mivel a közvilágítás is szünetel, a nagy forgalmú utakon a gyalogosok, kerékpárosok több balesetet is elszenvedtek. Csak a szerencsének köszönhető, hogy tragédia eddig nem történt. Közben rendeletet is kiadtak, amely kötelezi a lakosságot a takarékos energiahasználatra. A takarékoskodást pedig hatóságilag ellenőrzik is, házról házra járva. Hogy ez miként kivitelezhető, azt senki sem tudja, mert a helyzet is annyira abszurd. Az azonban bizonyos, hogy ha az otthonokba az ellenőrök ilyen címszóval beléphetnek, bármit átkutathatnak, akkor sorköteleseket is éppúgy kereshetnek közben.

A hosszú hétvégét megelőzően ment be a parlament elé az a javaslat, amely még tovább szigorítaná a határátlépést is. Ha a szigorítást bevezetik, az azt jelenti, hogy ezt követően mindenkitől ujjlenyomatot vesznek az átkelésnél. A tervezetről szóló beszámolók nem is titkolják annak célját: meg kell fékezni a kettős állampolgársággal trükközőket, vagyis azt, hogy ukrán állampolgárok, akik magyar állampolgárságot is felvettek, magyar útlevéllel jussanak ki az országból, elkerülve a sorozást.

PestiSracok facebook image

Mindeközben szünet nélkül zajlik a magyarok elleni uszítás. Az ukránok legújabb akciója, hogy Zelenszkij felhívására poszthumusz nemzeti hős címet akarnak adományozni az egyik leghírhedtebb magyargyűlölő ukrán katonának, Oleg Kucinnak, a kárpátaljai Szvoboda légió megalakítójának, a Karpatszka Szics zászlóalj parancsnokának. Kucin szélsőséges magyarellenes megnyilvánulásai többször keltettek felháborodást, most mégis fel vannak háborodva, amiért a KMKSZ, illetve a Kárpátaljai Regionális Tanács magyar tagjai nem támogatják a hősi címét.

Oleg Kucin 2022. június 19-én halt meg Harkovnál, miután egy tűzharcban közvetlen találat érte. 2015-től a Karpatszka Szics kvázi folyamatosan fenyegette a Kárpátalja területén élő magyarokat. 2016-ban fáklyás felvonulást tartottak Ungváron, „Késhegyre a magyarokkal” és „Halált a magyarokra” rigmusokat skandálva. 2017-ben bejelentették, hogy Kárpátalján nem elegendő a rendvédelmi szervek szeparatizmus elleni fellépése ahhoz, hogy biztosítható legyen a jövőben az állam területi egysége a régióban. A Karpatszka Szics egyik fő célpontja régóta a Vereckei emlékmű, amit kárpátaljai magyar lapok szerint bizonyítottan többször megrongáltak, meggyaláztak. Oleg Kucin egy alkalommal ki is jelentette, hogy nem nyugszik, amíg a Vereckei-hágón áll a magyarok emlékműve.

Vezető kép: kárpátalja.ma

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.