2019 az agrárium épülésének éve lesz - ígéri Nagy István miniszter, aki a gazdák kisemmizésének is véget vetne (videóinterjú!)
Nagy István azért dolgozik, hogy kitörjön a magyar agrárium "Dávid és Góliát küzdelméből", és tisztességes hasznot érhessen el a termelő, a feldolgozó és a kereskedő egyaránt. Ehhez azonban új szövetkezési, értékesítési láncokat kell kialakítani, mert elfogadhatatlan, hogy a kereskedők akár tízszeres hasznot is elérnek, miközben a termelők egy része a csőd szélén táncol. "Sokkal szervezettebbnek, sokkal egységesebbnek kell lennie a gazdatársadalomnak. Mi ebben segítünk" - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott videóinterjúban az agrárminiszter, aki azt is hangsúlyozta: a magyar termőterület, az adottságok, a napfényes óráink száma és a talaj tápanyagtartalma kiváló a minőségi élelmiszer előállításához, az itt megtermelt zöldségeinket, gyümölcseinket mégis más országok dolgozzák fel, mi meg jó drágán visszavásároljuk. Nagy István úgy véli: a 2019-es esztendő az épülés éve lesz az agráriumban. Nagy István reményei szerint a mezőgazdasági munka és az állattartás egyre nagyobb megbecsülésnek örvend a jövőben, ezért reméli, hogy egyre több fiatal lát majd jövőt a gazdálkodásban. Nézze meg a videóinterjút!
TIHANYI RITA - SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL
Az agrárminiszter a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta, a termelők viselnek minden kockázatot. Míg ők egész évben gondozzák a terményeiket, és ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, a betegségeknek, addig a felvásárlók, kereskedők gyakran méltatlanul alacsony árat ajánlanak és busás haszonnal értékesítenek. Nagy István szerint a termelők önmagukban kicsik ugyan, ám összefogással érvényesíthetik az érdekeiket.
Nagy István úgy vélte, a kereskedőknek meg kell tanulniuk "életben hagyni" a termelőt, de sok esetben ki kell kerülni az áruházláncokat, és a termelőt és a fogyasztót közvetlenül kell összekapcsolni ahhoz, hogy a méltányos árért jó minőségű élelmiszerhez juthassunk. Hangsúlyozta, míg korábban a teljesítménynövelés volt az elsődleges célkitűzés, amelyben szép sikereket ért el a magyar mezőgazdaság az elmúlt években, mára az alapanyaghoz a hozzáadott érték megtalálása a fő feladat. Mint kifejtette, lemaradásban volt a magyar mezőgazdaság a feldolgozóipar és a raktározási lehetőségek terén, a 2019-es esztendő ugyanakkor az épülés éve lesz az agráriumban.
A magyar alapanyagokat Magyarországon dolgozzák fel
Portálunk kérdésére az agrárminiszter arról is beszélt, hogy miközben 2010 és 2017 között jelentősen, több, mint negyedével emelkedett a mezőgazdasági foglalkoztatás, az ágazat továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Csak a zöldség-gyümölcs ágazatban 6-8 ezer szakképzett, állandó dolgozó hiányzik. Hozzátette, az ország egyes részein (például Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben) vannak még tartalékok, amelyek mobilizálása jelent kihívást. A munkaerő-hiány feloldása, valamint a versenyképesség növelésének lehetőségei között Nagy István kiemelte a magyar feldolgozóipar fejlesztését. Mint kifejtette, az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiában, valamint az ehhez kapcsolódó Irinyi Tervben alapvető célként szerepel, hogy a magyar élelmiszeripari alapanyagokat minél nagyobb mértékben hazánkban dolgozzák fel. A Vidékfejlesztési Program (VP) forrásaiból a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára különítettek el mintegy 200 milliárd forintos pályázati forrást erre a célra (például kertészetek, hűtőházak létesítésére, korszerűsítésére). Az Innovációs Operatív Program (GINOP) 100 milliárdos pályázati forrásaiból a kis- és közepes feldolgozó cégek részesülhetnek.
Az agrárminiszter szintén fontos versenyképességi és munkaerő-teremtési tényezőnek nevezte a belső piac erősítését, amely elősegítheti a stabilabb piaci környezet kialakítását a hazai alapanyag-termelés számára is. Ennek érdekében indították a különböző "termékpálya-kampányokat" a zöldség, gyümölcs, tej, sertés, baromfitojás és hal hazai fogyasztásának ösztönzésére. Komoly szemléletformáló tényezőnek nevezte továbbá az Iskolatej- és az Iskolagyümölcs-programokat is. Nagy István kiemelte, az áfacsökkentés szintén a belső piac erősödését célozza, járulékos haszonként ezen felül szerepet játszik a gazdaság kifehérítésében is. Az eddigi sertéshúst, baromfihúst, tojást és tejet érintő áfacsökkentéseket követően 2019. január 1-jével a tartós és hosszan friss tejek áfája is 5 százalékra csökken. Szintén fontos szemléletformáló tényező a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalma is.
Le kell szokni a génmanipulált takarmányról!
Portálunk kérdésére Nagy István hangsúlyozta,
kiemelt ágazatpolitikai célkitűzés, hogy Magyarországon csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz.
Ennek egyik feltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben kerüljön felhasználásra az élelmiszer-előállítás során a GMO-mentes alapanyag. A miniszter hozzátette, az állati takarmány jelentős részét kitevő szójának Magyarországon csak mintegy 15-20 százaléka hazai eredetű, az import takarmány jelentős hányada azonban génmódosított (GMO). Ennek az aránynak a megváltoztatása érdekében kiemelten támogatják a fehérjenövények hazai termesztését területalapú támogatásként. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenség nemcsak Magyarországra, de az unió egészére igaz, hiszen hüvelyeseket csak a vetésterület 2-3 százalékán termelnek, a világ többi részén ez az arány 14 százalékos.
Az agrárminiszter kitért arra, hogy az uniós szabályozás lehetőségeit kihasználva a kormány már 2016-ban megteremtette a GMO-mentességre utaló jelölés szabályozásának alapjait. Így a magyar fogyasztók a jelölés alapján választhatnak olyan termékeket, amelyek GMO-mentes takarmányt fogyasztó állatok húsából állítottak elő.
Az agrárium már készül az éghajlatváltozás hatásaira
Nagy István portálunknak arról is beszélt, hogy a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitaanyagának előrejelzése szerint a század végére nyáron 10-30 százalékkal tovább csökken a csapadék, a hőmérséklet pedig akár 6 fokkal is emelkedhet. Ez fokozatosan jelentős változásokat hoz a növénytermesztés feltételeiben, amelyekre fel kell készülni. Ilyen hatások közé sorolta a vegetációs időszakban csökkenő vízmennyiség csökkenését, a hőmérséklet-növekedés miatti fokozott párolgást és aszályt. Az agrárminiszter szerint e hatásokat a vízmegtartás növelésével és az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével és ösztönzésével lehet ellensúlyozni. Ugyanakkor hangsúlyozta, az öntözést csak a vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összhangban lehet megvalósítani.
Az agrárminiszter kifejtette, 2017-ben 109 ezer hektáron, azaz az összes mezőgazdasági terület 2 százalékán öntöztek a gazdák, amely még az engedélyezett 198 ezer hektárnál is kevesebb volt. Az öntözött területek aránya ráadásul jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól is. Felidézte, 2018 elején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet készített felmérést közel 41 ezer gazdálkodó bevonásával az öntözésfejlesztés lehetséges irányainak szabályozása céljából. Ennek eredményeként 2024-ig 100 ezer hektárral növelik az öntözött területek számát, továbbá az öntözést akadályozó, részben adminisztratív terheket is igyekeznek csökkenteni. Nagy István emellett fontos feladatnak nevezte a felszíni vízkészletek arányának növelését állami beavatkozás révén.
A mezőgazdaságban is csökkenteni kell a levegőszennyezést
Az agrárminiszter portálunknak kifejtette, jelenleg is készül a hazai Nemzeti Levegőszennyezés Csökkentési Program Mezőgazdasági Alprogramja, amely 2020-at követően a tudatos szervesanyag-gazdálkodást ösztönzi, különös tekintettel az ammónia és az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére az agrárágazatban. Mint hangsúlyozta, a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) minden korábbinál fontosabb szerepe lesz az EU társadalmi elvárásainak megfelelő környezeti és klímavédelmi előírásoknak való megfelelésnek. Ugyanakkor úgy vélte, a túlzott uniós szabályozás ellehetetlenítheti a gazdákat, ezért a legjobb tagállami példákat igyekeznek összegyűjteni a célok elérése érdekében. Nagy István hangsúlyozta, a BIOEAST nemzetközi kezdeményezés, amelynek a Visegrádi Négyeken felül 7 közép-kelet-európai ország a tagja, komoly politikai és kutatói együttműködést tud felmutatni, amely már uniós szinten is jelentős egységet képvisel.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu
