Erdő Péter bíboros: Már az is kegyelem, hogy élhetünk (PS-interjú!)
A kegyelem Isten ingyenes ajándéka. Már az is kegyelem, hogy élhetünk és még nagyobb ajándék, hogy életünknek értelme és értéke van, mert Isten személyes kapcsolatba akar lépni velünk és örök boldogságra hív minket – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, metropolita. Erdő Péterrel emellett még a katolikus egyház szerepéről és feladatairól, online misézésről és a koronavírus-járvány lelki hátteréről is beszélgettünk.
Önt 2003. október 21-én kreálta bíborossá II. János Pál pápa, akit a mostani koronavírus-járvány idején egyre többen idéznek: „Ne féljetek!”. Bíboros úr szerint mennyire aktuálisak ma II. János Pál szavai?
Felejthetetlen volt számomra II. János Pál első ünnepélyes pápai miséje 1978 októberében. A Via della Conciliazionén álltam a tömegben, mert a Szent Péter térre nem tudtam bejutni. Az új pápa elsősorban a kommunista államok vezetőihez címezte a felhívást: Ne féljetek! Krisztus nem fenyegeti a társadalmat és a népeket.
Most, a járvány idején másfajta félelemről beszélünk. A keresztény hit nem annak technikája, hogy hogyan érezzük jól magunkat, hogyan feledkezzünk meg a gondokról és a veszélyekről, hogyan szórakozzunk helyette. A félelemre való képesség az ember értékes tulajdonsága: ennek segítségével tud védekezni a különböző veszélyek ellen.
A keresztény hit teljesebb képet ad a valóságról. Küzdenünk kell a betegség, a természeti csapások, az éhség és sok más veszély ellen. De életünk nem ér véget a földi halállal. A valóság ennél nagyobb. Személyes és jóindulatú, mindenható Teremtője és Gondviselője van a világnak és az embernek.
A mai generáció nem igazán élt meg ehhez hasonló krízist, ezzel szemben a katolikus egyház életében sok világjárvány és tragédia tapasztalata már tanulságként „rendelkezésre áll”. Hogyan lehet leküzdeni a félelmet és a bizonytalanságot?
Imádkozzál és dolgozzál! – ez volt Szent Benedek jelmondata, de ez a jellemzője minden keresztény magatartásnak is. Bízzunk Istenben és minden képességünket latba vetve dolgozzunk a problémák megoldásán. Mindenki képességei és szaktudása szerint. Az Istenhez fűződő kapcsolatunkat pedig erősíti az imádság – akár most is, amikor minden délben elmondjuk azokat az imákat, amelyekkel ebben a helyzetben különösen is kérjük Isten segítségét. Ez a segítség pedig néha váratlan külső körülmények formájában érkezik, máskor emberi igyekezetünk, nagylelkű helytállásunk lesz az isteni segítség eszközévé. Fontos a türelem is.
A korai barokk korban, ha a Szentföldre induló zarándokok nyár elején Velencében megtudták, hogy mondjuk Szíriában pestisjárvány van, akkor megvárták a következő tavaszt.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) csatlakozott a Magyar Kurír és az Új Ember szerkesztősége, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága, valamint Böjte Csaba, Csókay András és Szikora Róbert, a világesemény hírnökeinek közös imafelhívásához, amelynek keretében március 17-től a veszélyhelyzet elmúlásáig naponta imádkozhatunk a járvány megszűnéséért. Ön szerint miben rejlik a közös imádság ereje?
Jézus mondja a Máté-evangéliumban: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Majd hozzáteszi: ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok köztük. Az imádkozó keresztény közösség az egész Egyházat jeleníti meg, amelyről azt valljuk, hogy egy testet alkot, a feje pedig maga Krisztus. Van hivatalos, liturgikus ima: ilyen például maga a szentmise, ami mindig Krisztus és az egész Egyház cselekménye, akkor is, ha népes közösség nem lehet jelen rajta, mint a mostani időkben, mikor sokaknak nagyon hiányzik már lelkileg ez a közös ünneplés.
Mi papok, természetesen most is bemutatjuk minden nap a szentmisét a ránk bízottakért. De, amit most is lehet az az egyidejűleg végzett ima, akár a közösségi média segítségével is. Ilyenkor is velünk imádkozik Krisztus.
Az Atya válasza pedig biztosan nem marad el, de nem feltétlenül nagy és nyilvánvaló formában: figyeljük az életünk alakulását, vegyük észre gondviselésének jeleit, értékeljük mindazt a jót, amit ez a nehéz helyzet felszínre hoz.
Bíboros úr húsvét vasárnap a koronavírus-járvány miatt hívek nélkül tartott szertartást és celebrált ünnepi szentmisét a budapesti Szent István-bazilikában. A Duna Televízión, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldalán és az EWTN-Bónum TV-n élőben közvetítették a szertartást. Hogyan látja, mennyiben és miben volt más ez a húsvét az eddigiekhez képest?
Hiányzott a feltámadási körmenet, hiányzott a zsúfolásig megtelt bazilika Budapesten és Esztergomban. Hiányzott az esztergomi nagymise után a bárányosztás a gyerekeknek. Hiányzott a nagycsütörtöki együttlét az olajszentelési szentmisén az egyházmegye egész papságával. Hiányzott a lehetőség, hogy végiglátogassam az esztergomi templomokban a szentsírt. Hiányzott a kórus és az ünnepi zene. Szóval sok-sok mozzanat, ami emberileg színessé, érzelemben gazdaggá teszi az ünnepet. De megmaradt az ünnep oka: Krisztus feltámadása. Ebben pedig benne rejlik a mi feltámadásunk ígérete a halál után, de sokszor talán földi dolgaink megújulásának reménye is.
A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet révén nemcsak kávézók és éttermek, hanem a templomok is bezárták kapuikat. Sok helyen online misézés van. Mik a tapasztalatok, mennyiben változtatta meg ez a mostani rend a hívekkel való kapcsolattartást?
A templomok Magyarországon nyitva vannak. Az természetesen eddig is eltérő volt, hogy hol hány óra hosszat lehetett nyitvatartani a templomot. Csupán a nyilvános istentiszteletek megtartását függesztették fel a magyarországi püspökök.
Magánjelleggel szentmiséket tartunk, hiszen ez hitünk szerint végtelen érték akkor is, ha nem lehet rajta jelen népes közösség. Egyes szentségek kiszolgáltatására az egészségügyi szabályok pontos megtartásával szintén van lehetőség.
Nagy fejlődés, hogy a legtöbb plébánia, valamint a katolikus oktatás és hitoktatás egész rendszere rá tudott állni az online kapcsolattartásra. Ezt a hívők szívesen veszik, igénylik is, de már várják, hogy mikor lehet újra ténylegesen is szentmisére járni és a közösségben összejönni.
Hozott olyan különleges szabályokat a járvány idejére az Apostoli Szentszék, amelyeket esetleg nehéz kivitelezni hazánkban?
A Szentszéknek nagy tapasztalata van a világméretű jogalkotásban és igazgatásban. Az Istentiszteleti Kongregáció olyan irányelveket adott ki, amelyek kifejezetten is utalnak a püspöki konferenciák és a megyéspüspökök mérlegelésére. De még a püspökkari rendelkezések is sokszor irányelv jellegűek. A megyéspüspök dönti el, milyen formában alkalmazza azokat. Több kérdésben pedig a püspökök is utalnak a felelős lelkipásztorok (plébánosok) helyzetismeretére. Ami egyik templomban vagy plébánián megvalósítható vagy éppen komoly szükséglet, az a másikon irreális.
Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, a Ferenc pápa által rá ruházott jogkör erejénél fogva, engedélyezte a Szentmise járvány idején választható miseszövegét, amíg a járvány véget nem ér. Hogyan látja, ez mennyiben segíti a klérus tagjainak munkáját?
Ez egy szabadon választható lehetőség. A járvánnyal kapcsolatos szükséghelyzet nehézségeinek megoldódásáért eddig is szabad volt szentmisét bemutatni. Most a különleges könyörgés szövegek segítik, hogy mélyebben átérezzük ezeket a szükségleteket és megerősítsük Istenbe vetett bizalmunkat.
Hogyan tudja támogatni az egyház az egyházmegyéket és a kisebb vidéki plébániákat abban, hogy akár a legkisebb településekről is tudjunk online misében részesülni? Rendelkezésre állnak az ehhez szükséges feltételek (pl. internet, technikai eszközök)?
Hogy a hívőknek otthon milyen technikai eszközeik vannak, az változó.
Azonban a Magyar Katolikus Rádió, a Szent István Rádió, a Mária Rádió minden nap közvetít szentmisét és más lelki programokat. Az EWTN/Bonum TV is már sok háztartásban fogható. Természetesen mindez online is elérhető, ha valakinek van legalább egy okostelefonja. Sok hangfelvételt és kisebb videókat magam is küldök ezeknek a médiáknak.
A járvány idején a közmédia is több istentiszteletet közvetít, mint korábban. Egyébként a hívők oldaláról nem szükséges, hogy a saját templomukban folyó liturgiát kövessék. Bekapcsolódhatnak bárhol másutt végzett szertartásba is. Viszont a plébániáknak hasznos, ha helyi szinten is élő kapcsolatot tartanak. Ezeknek a közvetítéseknek a technikai színvonala eltérő, de az igyekezet mindenütt érezhető.
A katolikus egyház mivel tudja segíteni a járvány elleni védekezésben a klérus tagjainak védelmét?
Elsősorban tájékoztatással, bizonyos tevékenységek jó szervezésével. A Karitász fertőtlenítő szerekkel és védőeszközökkel látja el nemcsak a helyi munkatársakat, de gyakran a plébániákat is. Gondot fordítunk az idősek ellátására és Budapesten különleges hozzáértést kíván a hajléktalanok közt végzett munka is.
A járvány idején van lehetőség szentgyónásra? Ha igen, hogyan?
Mindenekelőtt, amíg a rendkívüli helyzet tart, lehetőség van az általános, tehát egyéni bűnvallomás nélküli feloldozásra (akkor is, ha csak néhány személy van jelen). Feltétel viszont, hogyha majd mód lesz rá, a gyónó külön is vallja meg bűneit egy következő gyónásban. Hallottam olyan gyakorlatról is, hogy a pap szabad területen elég távolról hallgatta meg a gyónót és így adott feloldozást. A nagyobb távolság és a maszk használata a leggyakoribb megoldás, ha egyéni gyónás igénye merül fel.
A Magyar Kurír katolikus internetes újság olvasóinak száma az ötszörösére nőtt az elmúlt időszakban. Ön szerint mondhatjuk-e azt, hogy ez a járvány közelebb hozza az embereket Istenhez? A mostani járványhelyzet segít abban, hogy még inkább átértékeljük a hitünket és az Istennel való kapcsolatunkat?
Ha ilyenkor feltesszük magunknak az emberi élet legfontosabb kérdéseit, az sokunkat közelebb hozhat Istenhez. Különleges alkalom ez a helyzet egymás megbecsülésére és a segítő szeretet gyakorlására is.
Hogyan látja a helyzetet, ha Európa más országaira szegezzük tekintetünket: lehet olyat mondani, hogy például sokkal nagyobb a krízis Olaszországban, de nálunk például nem? Lehet egyáltalán különbséget tenni egy-egy ország között, ha a lelki veszteségeket nézzük?
A lelki „nyereségek és veszteségek” külső jelenségek alapján nem igazán mérhetők. Mindenütt elég nagy az emberekben a zavarodottság. A jelenség globális, rendkívül nagy szerepe van benne a tömegtájékoztatásnak, az információk iránti bizalomnak vagy a bizalom hiányának.
A magyar emberek eddig viszonylag fegyelmezetten és szolidárisan viselkedtek. Természetesen van sok olyan életszükséglet, amely nem tehető tetszőleges ideig zárójelbe. Az 1831-es kolerajárvány idején többek között azért törtek ki zavargások, mert a felvidéki idénymunkások nem tudtak eljutni az Alföldre, hogy elvégezzék a mezőgazdasági munkákat, pedig ettől függött a családjuk évi megélhetése.
Aki segíteni, adományozni szeretne a járvány elleni védekezéshez az hogyan, milyen felületen, milyen módon teheti meg?
A Katolikus Karitász a járvány idején megváltozott módszerekkel, fokozott egészségügyi védelem mellett működik.
A segélyszervezet hálózatában 16 egyházmegyei Karitász központban, 18 szociális intézményben és közel 800 településen segítenek. Naponta sok száz családnak juttatnak meleg ételt, gyermekek tanulását segítik digitális eszközökkel. Az ország több pontján gyógyászati segédeszközöket és kórházi betegágyakat adtak idős, beteg emberek otthoni ápolásához. 26 bentlakásos szociális és egészségügyi intézményt támogattak fertőtlenítőszerekkel, maszkokkal, gumikesztyűkkel, immunerősítő szerekkel. A 18 és 60 év közti önkéntesek családokat és időseket segítenek mindennapi teendőik elvégzésében.
Az idősebb önkéntesek a telefonos kapcsolattartásban vesznek részt. Sokan vállalták védőmaszkok varrását is. A krízishelyzet miatt nagy szerepe van az adományoknak. A Karitász munkáját a vírushelyzetben a www.karitasz.hu honlapon lehet megismerni és online adományozással segíteni.
Bíboros úr jelmondata az, hogy „Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem.” Hogyan látja, mit jelenthet a mai kor embere számára a kegyelem?
A kegyelem Isten ingyenes ajándéka. Már az is kegyelem, hogy élhetünk. Még nagyobb ajándék, hogy életünknek értelme és értéke van, mert Isten személyes kapcsolatba akar lépni velünk és örök boldogságra hív minket. De a hívást itt, a földi életben kell követni. Tehát a mai zajos világban is időt kell szakítani a csendre, a ráfigyelésre Isten akaratára, és minden erővel igyekezni, hogy amit kíván tőlünk, vagyis a szeretetet iránta és a többi ember iránt minél teljesebben megélhessük.
Bízhatunk abban, hogy a járvány elmúlásával és leküzdése után több időt szentelünk majd Istennek és jobban odafigyelünk az ő üzenetére?
Ha a mostani időt nyílt, tanulékony lélekkel éljük át, akkor ennek maradandó hatásai lehetnek.
A vírushelyzetre tekintettel kérdéseinket írásban küldtük el a bíborosnak, aki azokra szintén írásban válaszolt.
A koronavírus járvány egyre inkább rávilágít arra, mennyire fontos szerepet tölt be életünkben a hit és a szeretet, valamint miért van jelentősége annak, ha bízunk Isten akaratában. Erdő Péter bíboros, prímás május 2-án délelőtt 10 órakor engesztelő szentmisét mutat be a Szent István-bazilika Mária-kápolnájában mártírsorsú elődje boldoggá avatásáért, amelyen Marton Zsolt váci megyéspüspök mond homíliát. Az ünnepi szertartást a főegyházmegye Facebook oldala és az EWTN - Bonum TV élőben közvetíti.
Forrás: PS; Kiemelt kép: MTI
