Törököt fogtam, nem ereszt

Úgy esett, hogy Kr.e. 390-ben Quintus Sulpicius konzul Allia-nál csatát veszített a gallok ellen. A győztesek magát Rómát is elfoglalták és Livius szerint a 1000 font aranyat kellett fizetni a rómaiaknak, hogy megváltsák magukat. Ám a mérlegelésnél a gallok hamis súlyokat használtak és mikor ezt a szemükre vetették, vezérük Brennus még a kardját is a súlyokra helyezte és azt az örök igazságot találta mondani, hogy: „Vae victis!”, azaz: „Jaj a legyőzötteknek!”

„

Vagy a törökök jönnek Európába, vagy a migránsok.

” Nyilatkozta valamelyik török főfontos és szavaiból a győztesek magabiztossága csendült ki.

Győztünk, tehát azt mondunk és teszünk, ami nekünk tetszik.

Ez náluk rutineljárás. Most azonban egy sajátos katonatechnikai szempontú eszmefuttatás következik, ugyanis abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy az általunk először megénekelt csodafegyver a migránsszóró működését tanulmányozhatjuk éles helyzetben. A migránsszórót először Törökország fogta rá az EU-ra és mikor látták, hogy az nem riad meg tőle – nyilván nem olvasta

– el is sütötte azt. Az eredmény pazar.

A migránsszóró rövid idő alatt jóval több mint egymillió lövedékkel árasztotta el a célterületet.

Mint tudjuk, a migránsszóró egyik legnagyobb előnye az, hogy a hozzá való lőszer újrahasznosítható.Ezért láthatjuk azt, hogy amivel a törökök lőnek, ugyanazzal a munícióval tüzelnek a görögök is. Sőt. Kisebb mértékben ugyan, de már az EU is, a migráns-kvótákon keresztül.

Igaz, mint minden fegyvert, ezt is lehet öngyilkosságra is használni, és Európa pontosan ezt is teszi.

Törökország pedig, a fegyver irányzéka mögül elkiáltotta a régi, ismert felszólítás aktualizált változatát: „

Pénzt vagy migránst!

” A fenti szállóige értelmében, észrevéve a notórius hülyeségnek az EU vezetésében játszott döntő szerepét,

a pénz követelése mellett továbbra is küldeni fog cseremigránsokat

. Hogy miért kell még külön fizetni is azért, hogy egy migráns helyett kapjunk egy másikat, az rejtély. Egyes európai vezetők szerint ez a kibontakozás útja. Lelkük rajta. További követelésük, hogy szüntessék meg a vízumkényszert a törökökkel szemben és záros határidőn belül vegyék fel őket az EU-ba, mert oda valók. És tényleg. Ebbe az EU-ba pontosan beleillenek. Ha ezt Európa ütődött urai elfogadják, akkor számíthatunk rá, hogy

milliószámra özönlik majd el országaikat a turbános anatóliaiak és zabálhatjuk a kebabot, amíg élünk

. Az afganisztáni szírek már fel sem fognak tűnni. Vagy az is lehet, a törökök majd kiűzik ezeket Európából, mint olyan helyről, melyre ők maguk tartanak igényt. Érdekes lesz végignézni ahogyan Berlin lófarkas lobogókkal illusztrált utcáin közelharcot vívnak a török kebab-árusok a szír kvantumfizikusokkal. Feltűnő a csend a törökökkel kapcsolatban az emberjogizmus prófétái és a gender-tanszékek feministái részéről. Mintha minden rendben lenne. Pedig a török állam például irtóháborút folytat a saját kisebbségei ellen, az ellenzéki megmozdulásokért börtön jár és Erdogan barátunk láthatóan arra készül, hogy a szerájból, szultánként, háromszáz ágyasa kellemes társaságában kormányozza az igazhitűeket. Minket talán majd basák fognak irányítani és Orbán meg raboskodhat a Héttoronyban élete végéig. Tudom én, hogy

mindezek eltörpülnek a semleges nemű WC-k és a filodendronnal létesítendő szexuális kapcsolat világrengető problémái mellett,

de azért elvárná az ember, hogy ha csak futólag is, de megemlítsék őket, mikor a török EU-tagság kérdése felmerül.

Az egyébként is felfoghatatlan számomra, hogy egyáltalán miképpen merülhetett ez fel, ugyanis Törökország nem európai állam.

Semmilyen tekintetben sem az, és nincs is itt semmi keresnivalója. Európa az 1400-as évektől – azóta üvöltöznek müezzinek a Szent Bölcsesség templomához épített minaretekből –

a 19. század végéig háborúzott azért, hogy kiűzze őket innen.

A török uralomról a balkáni államok - és mi is - sokat tudnánk mesélni. A nem mohamedán balkáni államok a mai napig hálásak az oroszoknak, hogy megszabadították őket. A nyugat fejében a Törökország iránti „

szeretet

” növekedése már régóta egyenes arányba állt az orosz terjeszkedéstől való félelemmel. Ennek jele volt például a krími háború, ahol hivatalosan a szegény törököket akarták megmenteni az orosz medve karmai közül. Na meg,

meg akarták akadályozni, hogy az oroszok elfoglalják a Dardanellákat;

az egységes kereszténység szempontból nézhetjük akár úgy is, hogy a nyugati keresztények másodszor árulták el az egyik legrégebbi keresztény várost, Konstantinápolyt.

Törökország egy ázsiai állam, oda tartozik kulturálisan, vallásilag és lakói mentalitása szerint is.

A törökök belépése amúgy technikailag is szétfeszítené az EU kereteit. Amennyiben felveszik

a kb. 85 milliós Törökországot az EU-ba

, akkor a legnépesebb tagállam lesz és az üvegfalú brüsszeli irodákba bekészíthetik az imaszőnyegeket. Most csökkent kissé a migránsok száma, ezzel is bizonyítva, hogy az eddigi áradat teljesen tudatos volt

és csak a migránsszóró hatékonyságát volt hivatott prezentálni.

Láthatóan senkinek sincs kedve megkérdezni a törököket, hogy eddig miért nem állták útját az Európába tartó millióknak, vagy hogy milyen szerepet játszottak például az ISIS olajbevételeiben. Ne kíváncsiskodjunk. A migránsszóró pompásan bevált, a gyakorlatban messze meghaladta hatékonyságban az elméleti elvárásokat. A nagyszerű eredményeken felbuzdulva felkészül Líbia.

Merkel Európája pedig már a halántékához szorította a fegyvert

és ujja remegve feszül a ravaszon.