Pesti Srácok

Disznófej

Disznófej

Bayer Zsolt lovagkeresztje mellett a másik nagy feltűnést keltő hír volt a napokban, mely szerint Schöpflin György, EP képviselő disznófejekkel riasztaná el a határon átkelő mohamedánokat. Ezt a rettentő javaslatot egy Twitter bejegyzés keretében követte el, és azonnal hatalmas, égig érő visítás csapott fel körülötte. Természetesen össze is kapcsolták Bayer kitüntetésével, mondván, hogy mindkettő az undorító fideszes uralom tünete, egyazon rasszista érme két oldala. Tiltakozott mindenki, aki számít.

A méltán jelentős Népszabadság például folytatólagosan elkövetett diktatúra fenntartásban tartja bűnösnek, aminek csak tünete a disznólkodás. A Soros-féle Human Rights Watch vezetője „

undorítónak

” nevezte Schöpflin szavait, a magyar liberális párt pedig – bármi is legyen az – szintén indíttatva érezte magát egy nyilatkozat erejéig. Ezt írják közleményükben: „

A Magyar Liberális Párt szerint elfogadhatatlan Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselőjének Twitter bejegyzése, amely szerint disznófejekkel lehetne leghatásosabban visszatartani a muszlim menekülteket. A Liberálisok felszólítják a politikust, hogy kérjen bocsánatot a magyarországi muszlim közösségtől!

PestiSracok facebook image

” Mármost tartozom azzal a vallomással, hogy én bizony ezt nem értem. Schöpflin azért kérjen elnézést, mert a mohamedánok utálják a disznót? Tulajdonképpen a mohamedánoknak kellene elnézést kérni, amiért ilyen kirekesztő és rasszista módon viszonyulnak a sertésekhez. Nem tudok róla például, hogy a sertések is utálnák a mohamedánokat, ennél ők sokkal toleránsabbak. Hol vannak az állatvédők, hogy a sertésekhez láncolják magukat? Azért – lássuk be –

a sertés szempontjából a mohamedán sokkal jobb ember, mint a keresztény,

hiszen azzal ellentétben nem eszi meg. Így lehet, hogy szegényeket egyoldalú szeretet fűzi a migránsokhoz. Ezen változtatni kell. Egyáltalán miért kéne Schöpflinnek bármelyik mohamedántól bocsánatot kérnie és különösen miért kéne

a „magyarországi muszlim közösségtől”

? Azok a mohamedánok, akik kies hazánkat választották lakóhelyül, bizonyára hozzászoktak a sertések látványához. Nem csak a hentesboltok kirakatában láthatják ezeket a nemes állatokat, hanem tulajdonképpen bárhol az országban. Ha mindez annyira bántaná vallási – vagy bármilyen – érzékenységüket, nyilván már elköltöztek volna innen, a tokaszalonna földjéről. De nem tették. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy hozzáedződtek e kecses állat jelenlétéhez és – bármit mondott is erről Mohamed – már nem zavarja őket. Sőt – bár ezt csak félve merem leírni – az is elképzelhető, hogy némi húsvéti sonka, vagy csülökpörkölt esetében már áldozatául is estek a kísértésnek. Azt, hogy isznak mint a kefekötő, a saját szememmel is láttam nem egy esetben. Hja, kérem ezt nevezik majd védekezésképpen integrációnak az elvonón. Azt, hogy a távolról érkező, domesztikálatlan mohamedánok hogyan gondolkodnak erről a kedves állatról, azt nem tudom. Különös tekintettel arra, hogy a többségük minden bizonnyal életében nem látott még házisertést. Afganisztánban például roppant ritka. Persze lehet, hogy a vallásos nevelés kapcsán képen megmutatják nekik, hogy tudják mitől kell irtózni. Biztos ami biztos,

ha mégis kikerülnek a kerítésre, pastu és arab nyelven alá kell írni: disznó, már hogy elérjük a kívánt hatást.

Esetleg az illemtani füzetekben, melyek az európai nőkkel való kívánatos bánásmódot írja le, el lehetne helyezni néhány disznólógiai információt is. A disznófejek kihelyezésének hatékonysága valóban kétséges. Gondolom egyszerűen kikerülik. Van azonban egy ennél sokkal hatékonyabb eljárás is. Szerintem a rendőrség kutyás egységeinek mintájára, létre kéne hozni a határvadász alakulatoknál az őrdisznóval felszerelt csapatokat. Ezek pórázra fogott, jól kiképzett disznókkal járőrözhetnének a kerítés mentén. (A nyitókép azt a jelenetet ábrázolja, amit az éjjellátóval felszerelkezett embercsempész megpillantana ebben az esetben a határ innenső oldalán.) Természetesen a magyar tradícióknak megfelelően, kizárólag a mangalicák használatát javaslom. Ez annál is inkább igazságos eljárásnak tűnik, mert mint tudjuk a honi disznótartás és fogyasztás fellendülését is a mohamedánoknak köszönhetjük, miután ez volt az az állat, amit a törökök nem hajtottak el adóba. Szerintem ez is az egyik összetevője a disznó iránti utálatnak, hiszen

mit ér az az állat az igazhitűek számára, melyet nem lehet elhajtani a hitetlenek adójaként.

A későbbiekben tervezett Eurábia gazdasági berendezkedése nyilván tekintettel lesz erre. Az állati intelligencia kutatói egybehangzóan állítják, hogy a disznó kiemelkedő szellemi képességekkel rendelkezik a háziállataink között. (Ez némileg magyarázza is a mohamedánok viszolygását tőle.) Kitűnő a hallása és a szaglása, ezért messziről kiszimatolja az illegális migránst a gyodánál. Majd vezetője egyetlen rövid parancsszavára utána veti magát és leteríti. Ráfekszik a mellkasára és közvetlen közelről a képébe röfög. A szír menekült – ha túléli a lelki megrázkódást – azonnal visszaindul Pakisztánba. Sajnos e terv sem nélkülözi a veszélyeket, hiszen előfordulhat, hogy

az elszánt migránsok böllérdiverzánsokat fogadnak fel védekezésképpen.

Ennek a háborúnak a leírása azonban meghaladja ezen írás kereteit. Visszatérve a szóban forgó ügyre, volt már Maróth professzornak egy ötlete régebben, melyben a terroristák disznóbőrbe varrását javasolta. Most meg itt van ez. Látható, hogy a civilizációk egymással vívott háborúiban a disznókra nagy szerep vár még. Becsüljük meg őket.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.