Pesti Srácok

A kórus

A kórus

Újra megismertem egy szót, melyre nem voltam kíváncsi. Ez pedig a buzidalárda. Ha már létezik ez a szó, akkor értelmet nem sikerült neki adni.

A minnesäng e jelenkori képviselői ugyanis egy furcsa népszokásnak hódolnak, jelesül pedofilok, ezt aztán rögtön meg is énekelik oly módon, hogy egy opust jegyeznek amely teljes egészében erről a témáról szól. Mindenesetre azt olvasom, hogy a dalra fakadó buzik megénekelték a fiatalság elcsábításának módszertanát, mely akkora sikerrel járt hogy kénytelenek voltak rögtön le is szedni a művet. Hála Istennek! – fohászkodhatnánk.

PestiSracok facebook image

Csak hát nem ilyen egyszerű ez a dolog.

A dolog távolabbról kezdődött. 1978-ban alakult ez a jeles énekkar, és azóta is a köz megelégedésére folytatja a tevékenységét. Mi semmit sem tudunk a munkájukról, de hát mi homofóbok vagyunk és sajnos semmit sem ismerünk az elhivatottságukból. Nem tudjuk például, hogy könnyebb vagy komolyabb művekkel szokták-e szórakoztatni a közönségüket, illetve semmit sem tudunk róluk. És ez így is volt jó, jobb ettől távol tartani magunkat, lehet, hogy fertőző.

Mindenesetre Szily kolléga egy röpke cikket engedett meg magának „

A homofóbokat kinevető, vicces amerikai kórusműre épített homofób minikampányt a magyar kormánymédia

” címmel. Átszűrődik a cikk címén az az izzadságszagú igyekezet, hogy valamiféle vicces felhangot adjanak a műnek, amiben egyébként semmi tréfás felhang sincs. A régi nóta: ha már nem tudsz mit tenni, akkor nevezd viccesnek a dolgot, mert abból nem lehet baj. Csakhogy ez konkrétan arról szól, hogy a gyerekeinket el fogják csábítani és – ezt már én teszem hozzá – mindent bevetve, filmektől a zeneművekig. Ezt pedig igen súlyos következmény.

Zárójel. Szerintem senki nem okozott akkora kárt a normális emberek között, mint az ún. művészet. A filmek különösen. Elképzelni sem kell – ott van a szemünk előtt minden, csak hátra kell dőlni és már játszódik is le minden. A történelemhamisítástól a „szórakoztató” műsorokig az egész hamis, álságos hazugság sorozat. Nem kell figyelni, nézni, belopja magát a szemünkbe, beleég a tudatunkba: a buzik jók, a buzik igazak, mert másképpen nem lehet. Szörnyű. Zárójel bezárva.

Van aztán egy érdekes kérdés, melyet Szily mester megemlít. A fene sem tudja, hogy miért kell megemlíteni a valaha volt amerikai szépségkirálynőt? Valami bonyolult magyarázat van ugyan rá, amely azt tartalmazza, hogy a buzik nem rendelkeznek természetes utánpótlással, ezért toborzásra szorulnak; ez pedig nyilvánvaló és köztudott tény. Talán valami finom humor lehet? „

A homoszexuálisok nem tudnak szaporodni, ezért toborozniuk kell.

” – ez nyilvánvaló és lehet, hogy ez „

kiválóan alkalmasak a homofób tömegek adakozási kedvének

” meghozására is, de újra kérdezem, ebben mi az újdonság? A szerző nem túl nagy fáradságot öl bele, hogy bizonyítsa a dolgok tarthatatlanságát. Tartalmaz ugyan az írás hivatkozásokat, melyek némileg átlátszóak, mintha a buziknak nem lenne elemi érdeke, hogy ifjakat rontsanak meg, másoknak ugyanis egyszerűen nem fűződik érdeke hozzá, kivéve a pedofilokat. Buziknak, pedofiloknak egy a hangja.

Érdekes kérdés, hogy a buzik ritkábban zaklatnak gyerekeket, mint a nem homokosok. Ennek gyakorlatilag semmilyen bizonyítéka sincs, sőt az elfogulatlan elemzések ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ami azonban sokkal súlyosabb, hogy minimum hat személy tartozik a dalárda tagjai közé, aki már volt törvényszék előtt fiatalkorúak megrontásáért, és lesz az még több is. Csak a buzidalárda kis mintavétele is azt tanúsítja, hogy van bőven baj. Ekkor válnak igazán fenyegetővé a következő sorok:

„

Azt hiszed, átformáljuk a gyermeked, ha szabadon cselekedhetünk

Elismerem – ezúttal igazad van

Átváltoztatjuk a gyermekedet

Csöndben és finoman, alig veszed majd észre

”

Ígérjük meg, hogy ezt nem várjuk már meg.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.