A kórus
„Fested a hajad? Buzi-e vagy?”
Sickratman - Buzi-e vagy
Újra megismertem egy szót, melyre nem voltam kíváncsi. Ez pedig a buzidalárda. Ha már létezik ez a szó, akkor értelmet nem sikerült neki adni.
A minnesäng e jelenkori képviselői ugyanis egy furcsa népszokásnak hódolnak, jelesül pedofilok, ezt aztán rögtön meg is énekelik oly módon, hogy egy opust jegyeznek amely teljes egészében erről a témáról szól. Mindenesetre azt olvasom, hogy a dalra fakadó buzik megénekelték a fiatalság elcsábításának módszertanát, mely akkora sikerrel járt hogy kénytelenek voltak rögtön le is szedni a művet. Hála Istennek! – fohászkodhatnánk.
Csak hát nem ilyen egyszerű ez a dolog.
A dolog távolabbról kezdődött. 1978-ban alakult ez a jeles énekkar, és azóta is a köz megelégedésére folytatja a tevékenységét. Mi semmit sem tudunk a munkájukról, de hát mi homofóbok vagyunk és sajnos semmit sem ismerünk az elhivatottságukból. Nem tudjuk például, hogy könnyebb vagy komolyabb művekkel szokták-e szórakoztatni a közönségüket, illetve semmit sem tudunk róluk. És ez így is volt jó, jobb ettől távol tartani magunkat, lehet, hogy fertőző.
Mindenesetre Szily kolléga egy röpke cikket engedett meg magának „
A homofóbokat kinevető, vicces amerikai kórusműre épített homofób minikampányt a magyar kormánymédia
” címmel. Átszűrődik a cikk címén az az izzadságszagú igyekezet, hogy valamiféle vicces felhangot adjanak a műnek, amiben egyébként semmi tréfás felhang sincs. A régi nóta: ha már nem tudsz mit tenni, akkor nevezd viccesnek a dolgot, mert abból nem lehet baj. Csakhogy ez konkrétan arról szól, hogy a gyerekeinket el fogják csábítani és – ezt már én teszem hozzá – mindent bevetve, filmektől a zeneművekig. Ezt pedig igen súlyos következmény.
Zárójel. Szerintem senki nem okozott akkora kárt a normális emberek között, mint az ún. művészet. A filmek különösen. Elképzelni sem kell – ott van a szemünk előtt minden, csak hátra kell dőlni és már játszódik is le minden. A történelemhamisítástól a „szórakoztató” műsorokig az egész hamis, álságos hazugság sorozat. Nem kell figyelni, nézni, belopja magát a szemünkbe, beleég a tudatunkba: a buzik jók, a buzik igazak, mert másképpen nem lehet. Szörnyű. Zárójel bezárva.
Van aztán egy érdekes kérdés, melyet Szily mester megemlít. A fene sem tudja, hogy miért kell megemlíteni a valaha volt amerikai szépségkirálynőt? Valami bonyolult magyarázat van ugyan rá, amely azt tartalmazza, hogy a buzik nem rendelkeznek természetes utánpótlással, ezért toborzásra szorulnak; ez pedig nyilvánvaló és köztudott tény. Talán valami finom humor lehet? „
A homoszexuálisok nem tudnak szaporodni, ezért toborozniuk kell.
” – ez nyilvánvaló és lehet, hogy ez „
kiválóan alkalmasak a homofób tömegek adakozási kedvének
” meghozására is, de újra kérdezem, ebben mi az újdonság? A szerző nem túl nagy fáradságot öl bele, hogy bizonyítsa a dolgok tarthatatlanságát. Tartalmaz ugyan az írás hivatkozásokat, melyek némileg átlátszóak, mintha a buziknak nem lenne elemi érdeke, hogy ifjakat rontsanak meg, másoknak ugyanis egyszerűen nem fűződik érdeke hozzá, kivéve a pedofilokat. Buziknak, pedofiloknak egy a hangja.
Érdekes kérdés, hogy a buzik ritkábban zaklatnak gyerekeket, mint a nem homokosok. Ennek gyakorlatilag semmilyen bizonyítéka sincs, sőt az elfogulatlan elemzések ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ami azonban sokkal súlyosabb, hogy minimum hat személy tartozik a dalárda tagjai közé, aki már volt törvényszék előtt fiatalkorúak megrontásáért, és lesz az még több is. Csak a buzidalárda kis mintavétele is azt tanúsítja, hogy van bőven baj. Ekkor válnak igazán fenyegetővé a következő sorok:
„
Azt hiszed, átformáljuk a gyermeked, ha szabadon cselekedhetünk
Elismerem – ezúttal igazad van
Átváltoztatjuk a gyermekedet
Csöndben és finoman, alig veszed majd észre
”
Ígérjük meg, hogy ezt nem várjuk már meg.
