Remélem jól érezték magukat
„Az élet megingathatatlan, állandó törvénye az aljasság. Az ember az aljasságáért kapta büntetésként az életet.”Anton Pavlovics Csehov
Platónnak a „Szókratész védőbeszéde” című művében van egy érdekes szókratészi megállapítás a nevelésről, így szól:
„«Van-e már valakid – kérdeztem – vagy nincs?« »Van bizony« – felelte. »Kicsoda – szóltam – hová való és mennyiért tanít?« »Euénosz – válaszolta –, paroszi ember, Szókratészom, és öt mináért.« Én pedig magasztaltam Euénoszt, ha valóban ért ehhez a mesterséghez és ilyen mértéktartással tanít. Hiszen magam is dicsekedném és büszkélkedném vele, ha értenék ehhez: csakhogy nem értek hozzá, athéni férfiak.”
Szókratész tehát elismeri, hogy nem ért a neveléshez. Én meg azt mondom, hogy senki sem ért a pedagógiához. Mert az engedékenység zsarnokot szül, az erőszak pedig lázadót. Különösen azok nem, akik a gyerekeket aljas céljaik eszközeként használják fel. Kétségtelen, hogy a pedagógus fizetések alacsonyak, ezt a kormány is elismeri. Várjuk az EU-s pénzeket, hogy emelhessük azokat. Csak nagyon lassan jönnek... Híre ment, hogy a PSZ (a Pedagógus Szakszervezet) vezetői egy wellness szállodában pihenték ki a tünci fáradalmait és egyúttal a fizetésüket is megemelték. Mert nyilván kevésnek tűnt; úgy gondolták, ők sokkal többet érdemelnek. Az nem derült ki, hogy miből fedezték az emelést, de gondolom, a tagok által összeadott pénzből. Ahogyan olvasom, Magyarországon körülbelül 130 ezer demagógus van, ebből 16 ezer (?) a PSZ tagja – ez akárhogy is nézem, cirka 12%. Már ha annyi, mert a taglétszám fölfelé kerekítése bevett szokás a szakszervezetek között. Mindenesetre 16 ezer tag már jó kis fizetést tud összeadni néhány funkcionáriusnak. Amúgy 1918-ban alakultak, ami sokat elmond az egész ügyről; nem volt nekünk elég bajunk, még a pedagógusok is szakszervezetet alapítottak. Van itt néhány gondolat, ami nem tud békén hagyni engem. Elsősorban jegyezzük fel, hogy a diákok – kicsik és nagyok – bármikor benne vannak, ha nem kell iskolába menni. Ez mindent meghalad náluk, sokan egyszerűen nem is nagyon járnak a suliba, hiszen nekik ehhez „joguk” van. Tehát bármiben részt vesznek, mindegy, csak a sulit lehessen kerülni. Hát még, ha elmagyarázzák nekik, hogy milyen fontos, amit csinálnak, magának az oktatásnak a „megreformálása”. Pontosan nem tudják, ez mit is jelent, de azért vannak a felnőttek, hogy elmondják nekik. Csak persze ők sem tudják, hiszen nekik sincs fogalmuk se róla. A „modern” pedagógia szétesett rengeteg – egymással is versengő – ágra, nem is beszélve a bizniszegyházak különböző pedagógiai kísérleteiről, amelyeknek egy lényege van: az iskolakerülésből jövedelmező üzletet csinálni. A lényeg: lefelé kell nivellálni, lehúzni a szorgalmas, törekvő kölköket a mihasznák szintjére, mert akkor lehet kísérletezni velük, és a legelvadultabb próbálkozások se túlzóak, hiszen a gyerek „nevelhetetlen”.
Zárójel. Megtekintettem a Pankotai és noÁr együttes előadását. Hát az valami egészen lesújtó volt. Túl azon, hogy a telefonjukról olvasták fel az egészet – nyilván nem tudták megtanulni –, volt benne még valami egészen felháborító is, amivel ezt az egészet előadták. Ahogyan ott álltak és látszott rajtuk, hogy most valami nagyot és jelentőset csinálnak. Lilike még érthető is, hiszen honnan tudhatná, hogy mit is csinál, azonban noÁr pontosan tudta. Tulajdonképpen ez nem volt más, mint politikai pedofília, amikor valaki szándékosan visszaél egy gyerek tudatlanságával. Zárójel bezárva.
Sajnos az az igazság, hogy ha egy nagyon gyenge és egy jó képességű gyereket összevegyítünk, akkor két rossz lesz belőlük, mert érvényesül a rosszabbhoz való vonzalom. Ha pedig már van két rossz képességű – vagy annak gondolt – gyerekünk, akkor már lehetősége van bármilyen kísérletnek. A demagógusok pedig kipihenhetik a fáradalmakat valami meleg vízben, vagy étteremben, esetleg bowlingpályán. A sztrájk egyébként – természetesen német mintára – tilos. ?
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
