Jégkirálynő

Néró – midőn elvette az amúgy férfinak született Sporust – úgy nyilatkozott, hogy nincs erkölcsös ember, akinek szennytelen volna bármelyik testrésze. „Ehhez még azonfelül ő maga úgy ment feleségül, mint hozzá Sporus, miközben épp úgy jajgatott és visítozott, mint egy leány, mikor elveszik a szüzességét. Szilárd meggyőződése volt – amint többektől tudom –, hogy nincs erkölcsös ember, nincs olyan, akinek csak egyetlen testrésze is szennytelen volna, csak éppen hogy a legtöbben titkolják és ügyesen kendőzik piszkosságukat”. Ez volt az ő véleménye. Bizonyára nem véletlenül.

Nem nagyon szeretem a műkorcsolyát, szerintem túlságosan sok benne a báj, de most felfigyeltem egy érdekes szereplőre. Minna-Maaria Antikainen valaha férfiként látta meg a napvilágot, ám 43 éves korában úgy döntött hogy mégis inkább nő. Sőt, műkorcsolyában kívánja megmutatni, mire képes, már bronzérmet is szerzett egy „nem hivatalos” versenyen.

Itt most a dolog lassan, méltóságteljesen kezdődött – természetesen új toalettben. Külön élvezet volt nézni a pápaszemet, amely ott villogott a szeme előtt. Ez – természetesen – egy „transzgender” verseny volt, hogy mit keresett ott egy rakás buzi, az nem tudható. Egy csomó műkorcsolyázó siklott körbe körbe a pályán zeneszóra, miközben a fény a erre az egyedre siklott. Ő pedig – némileg rogyadozva – a pálya közepére korcsolyázott, közben több kunsztot is bemutatva, például a fordulókat is gyakorolta; mérsékelt sikerrel. Pontosan olyan volt, mint mikor egy disznó gyakorolja az egyes csúszási módokat – a maga eleganciájával. Gyönyörű volt. Azután jött a végső mutatvány: valószínűleg térdelni akart, ám elesett, ott ült a földön, és nem volt képes felállni, mert a korcsolya mindig kicsúszott alóla. Ott kuporgott ez a ratyi a földön, és köpni-nyelni nem tudott, amíg végül egy csaj meg nem könyörült rajta. Átadott egy finn zászlót neki és felsegítette. Amúgy az összes résztvevő nőneműnek látszott. (Hogy nő volt-e, az természetesen nem tudható; mi sem tudjuk, de látszólag legalábbis annak tűnt). Az egész teljesen szürreális volt; buzik egymás között, szenvedélyesen. Mindez a műkorcsolya Európa bajnokság megnyitóján készült. De persze, ha ukrán lenne, akkor biztosan győzne. Hát egészségükre.

Nem tudom, miért kell ezt. Minna-Maaria Antikainen nyilvánvalóan elmebeteg – ez nem kérdés –, a probléma csak az, hogy miért kell ezt mutogatni? Miért kell erre „büszkének” lenni? Ahelyett, hogy elrejtőzne és csöndben rejtegetné a tébolyát. Miért kell még mutogatni is a bolondériáját?

Vezető kép: A felvétel állítólag Minna-Maaria Antikainen-t ábrázolja. Ez van ezt kell szeretni.