Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több, mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?
Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti.
A füst a felelős
Köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, kevesen tudják azonban, hogy miért. A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag – tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nemcsak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Egyértelműen kijelenthető, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, ha az ember rá sem szokik a dohányzásra.
A legjobb választás, ha rá sem szokunk
Ahogyan a dohányosok számáról szóló felmérés is mutatja, még mindig sokan vannak, akik az ismert egészségügyi rizikót vállalva vagy azt figyelmen kívül hagyva is rágyújtanak. Ebben az esetben, ha valaki a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni akarja a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmakat, a leszokásnál nincs jobb választás. Azt, aki elhatározza magát és le akar szokni, azt minden létező eszközzel támogatni kell ebben. A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és inkább vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más megoldásokkal. Azok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, ma már léteznek olyan különféle füstmentes technológiák is, amik a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhassanak, és így mérsékeljék a dohányzás következtében felmerülő egészségügyi kockázatokat. Ehhez nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy elsősorban az égés és az így keletkező cigarettafüst felelős a szervezetbe jutó káros anyagok nagy részéért.
A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz; ezek közül több százról már bizonyították, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Ezen kutatási eredményekre tekintettel az egyes alternatívák kifejlesztése során a cél az égés és a füst csökkentése volt. Ha ugyanis nincs égés és füst, nagyságrendekkel kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, ráadásul még a füst sem bosszantja a dohányzó ember közvetlen közelében lévőket, mert gyakorlatilag nincs is. A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.
További kutatásokra van szükség
Az már most látszik, hogy további kutatásokra van szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is nikotint juttatnak a szervezetbe, ami erős függőséget okozó anyag, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését pedig továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek – akár passzív – fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja. (x)
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Ecsedi Imre
2019-12-18 at 20:24
Füstmentes füst; húsmentes hús; alkoholmentes sör; tejmentes tej, lisztmentes liszt; guminő.
bölcsbagoly
2019-12-18 at 14:22
Nem vagyok dohányos, s a családból sem senki, de biológusként az a véleményem, hogy az emberiség itt egy nagy félrevezetéses befolyásolás áldozata! Érdek érvényesítés a dohánytermesztés/gyártás/kereskedelem ellenérdekeltjei részéről. Pont ez történt anno a zsír!olaj/vaj/margarin fogyasztás koleszterin bűnösség turbózás esetén, vagy ma a vegán étrend reklámozásánál és a hús ellenességnél.
A tájékozatlanok meg belesétálnak a csapdába s habzó szájjal támadnak valamit, amiről nem is tudják, hogy ténylegesen mi az, de minden rosszat elhisznek róla!
oks
2019-10-22 at 14:39
Az autósokat sosem vegzálják, amikor 1 családban 3 autó van feleslegesen, és a 2 sarokra lévő boltba is azzal megy, az teljesen okés. Pedig ők sokkal károsabbak a környezetre mint a dohányosok. A biztosítások adóját kéne sokszorosára emelni, hogy csak az használjon autót akinek szüksége van rá, ne azért mert lusta és a segge alá nőtt.
Komolyan?
2019-10-18 at 15:19
Nem érdekel. Akinek van pofája mások közvetlen környezetében, kiváltképp a dohányozni tilos jeléssel ellátott buszmegállókban, annak, már elnézést, de nem érdekel az egészségi állpota. Az hogy engem mérgez, és sz.rik minden más emberre, az inkább érdekel. Különösen nem tudom felfogni, mikor egy “anyuka” cigivel a kezében tol babakocsit, vagy cipeli a gyerekét, az ilyen milyen szülö mégis?
Parag Arnó
2019-10-18 at 12:49
Természetesen a kutatásokat 100%-ig a dohánytermékek adójából kell fedezni..A dohánytermék gyártókat és forgalmazókat meg extra adóval súlytani, amit az egészségügyre kell fordítani.
Királytigris
2019-10-18 at 12:09
Emeljék fel a cigi árát ötszörösére!
Emeljék fel a dohányzók TB hozzájárulását is ötszörösére!
Hesslerezredes
2019-10-18 at 11:56
Ez a felfedezett indiánok bosszúja az őket felfedező/lemészároló európai fehér embereken.