Átadták a kibővített piliscsabai szennyvíztisztító-telepet

Átadták a kibővített kapacitású piliscsabai szennyvíztisztító telepet szerdán, amely már az egész település szennyvízmennyiségét fogadni tudja.

Menczer Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az átadáson arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben a Buda-környéki régió lakosságszáma óriási mértékben nőtt, amivel az infrastruktúra nem tud lépést tartani. Szerinte a helyzet nem véletlenül alakult így. Azt mondta, egy vagy több évtizeddel ezelőtt voltak olyan településvezetők, akik úgy engedték a település növekedését, hogy tisztában voltak vele, a beköltözőket nem fogják tudni ellátni.

A képviselő hozzátette, ha rajta múlna, ezeket az embereket börtönbe zárnák, mert amit elkövettek, az hűtlen kezelés.

Elárulták azt a települést és azokat az embereket, akik rájuk voltak bízva

– fogalmazott. A politikus arról is beszélt, hogy amikor magyar baloldali politikusok azért küzdenek Brüsszelben, hogy a magyarok ne kapják meg a nekik jogosan járó uniós forrásokat, akkor a Buda környékén élő emberek ellen is cselekszenek. Menczer Tamás emlékeztetett, a beruházást uniós forrásból finanszírozták, de hangsúlyozta, hogy “ez nem az Európai Unió ajándéka”.

Az uniós források magyar pénzek, a magyar emberek munkájának eredménye, “ez a mi pénzünk és jár nekünk

– jegyezte meg. Farkas András (KDNP) polgármester az eseményen felidézte, hogy a beruházásra több mint tíz évet vártak. Piliscsaba lakossága megkétszereződött az elmúlt harminc évben, a fejlesztéssel pedig elérték azt a kapacitást, amivel jó ideig minden háztartás bekerülhet a hálózatba. A település egyharmada nincs jelenleg csatornázva – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy a fejlesztés rekordgyorsasággal valósult meg. Virág László, a DMRV Zrt. vezérigazgatója a projektet bemutatva ismertette, hogy a két teleprész együttes kapacitása naponta 1950 köbméter, a projekt összköltsége 465,6 millió forint volt, a támogatás 451,6 millió forint európai uniós és KEOP-forrás volt, az önerő 14 millió forintot tett ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán