Pesti Srácok

Átadták az új Ipoly-hidat a magyarországi Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba között

Átadták az új Ipoly-hidat a magyarországi Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba között

Átadták az új Ipoly-hidat a magyarországi Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba között, ami jól példázza a két ország közötti stratégiai kapcsolatokat és a kiváló határ menti együttműködést - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.

A tárcavezető az ünnepségen fontos kormányzati feladatnak nevezte a minél több határátkelő nyitását, mondván, hogy ez jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a szlovákoknak, jó a magyaroknak. Kiemelte: 2010-ben huszonkét átkelőpont volt a két ország között, ami mára harminchétre nőtt, tehát az utóbbi tizenhárom évben ez a tizenötödik új átkelő, amely itt is egy méltatlan állapotot számol fel. Szavai szerint ugyanis méltatlan állapot volt, hogy Ipolydamásd és Helemba között 24 kilométer, vagyis csaknem fél óra volt az út.

- fogalmazott. Aláhúzta, hogy az európai uniós finanszírozással, 2,5 milliárd forintból elkészült 58 méteres híd mellett mindkét oldalon megépültek a szükséges utak is. Majd leszögezte, hogy ez a beruházás is demonstrálja a remek magyar-szlovák együttműködést a határ menti ügyekben, illetve az EU-s források hasznosulását.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott.

- mondta. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy idén még három újabb átkelési pontot fognak átadni Szlovákia és Magyarország között, két újabb Ipoly-hidat és egy közúti kapcsolatot, ezekkel együtt pedig negyvenre emelkedik már a határátkelők száma.

- jelentette ki.

- közölte.

- vélekedett. A miniszter felidézte, hogy gyermekkorából jól tudja, hogy a határ mentén élni speciális élethelyzet, és ennek milyenségét az dönti el, hogy a határ inkább elválasztja vagy összeköti az embereket. "És mindez, hogy melyik irányba dől el a dolog, praktikusan attól függ, hogy a határ átjárható-e" - mondta.

Majd megjegyezte, hogy a migrációs válság közepette érdemes ennek kapcsán pontosan fogalmazni: tehát arról van szó, hogy a határok átjárhatók-e a tisztességes szándékkal érkező, megfelelő iratokkal rendelkező, a jogszabályokat tiszteletben tartó emberek előtt. Végül rámutatott, hogy a tengerparttal nem rendelkező Magyarország és Szlovákia számára stratégiai fontosságú kérdés a kellő számú átlépési pont megléte, különös tekintettel arra, hogy hazánknak épp ez a határa a leghosszabb. Valamint arra is kitért, hogy Magyarországnak Szlovákia a második legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly 17 milliárd eurót ért el a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amely idén is 11 százalékkal bővült.

(MTI / Kiemelt kép: Szijjártó Péter Facebook-oldala)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.