Pesti Srácok

Augusztus 1-től 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke

Augusztus 1-től 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke

A kormány folytatja az inflációcsökkentő intézkedéseket. Augusztus 1-jétől 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke és bővül az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Az intézkedés egyszerre védi a családokat és a nyugdíjasokat a háború és szankciók miatt megemelkedett élelmiszeráraktól, valamint hozzájárul, hogy tovább csökkentsük a szankciós inflációt. Az élelmiszerek kötelező árakciózása június 1-jén elindult. Az intézkedés eredményes: az élelmiszerárak csökkentek, a bolthálózatok sorra jelentik be az újabb kedvezményeket, az akciózás is hozzájárul az infláció csökkentéséhez. A kormány az árverseny további fokozása érdekében arról döntött, hogy augusztus 1-től másfélszeresére – 10 százalékról legalább 15 százalékra – emeli a kötelező bolti akciózás mértékét. Emellett a kormány úgy vezeti ki a 1,5 éve működő élelmiszer-árstopot, hogy a kötelező akciózás az érintett termékkörökre is kiterjed. Az alapvető élelmiszerek tehát továbbra is kedvező áron lesznek megvásárolhatók.

– sorolta a GFM. Augusztustól a kötelező akciózás kiegészül a kristálycukorral, a búzafinomliszttel, a napraforgó-étolajjal, a házisertéscombbal, a csirkemellel és csirkefarháttal, a 2,8 százalékos UHT tejjel, a tojással, valamint az étkezési burgonyával, kivéve az újburgonyát. A kormány döntése értelmében tehát a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedik, másrészt a kötelező akciózási szabályok kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Ráadásul átmenetileg a fennmaradó 6 termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta a GFM.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.