Pesti Srácok

Az '56-os hősök emlékére avatott fel fel emléktáblát Kövér László Peruban

Az '56-os hősök emlékére avatott fel fel emléktáblát Kövér László Peruban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ártatlan áldozatainak emlékére állított márványtáblát avatott fel Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Limában, latin-amerikai hivatalos körútjának utolsó helyszínén – tájékoztatta a házelnök sajtóirodája vasárnap az MTI-t. A házelnök Kaleta Gábor nagykövettel közösen avatta fel az emléktáblát.

A perui parlamenti képviselők és ott élő magyarok jelenlétében tartott megemlékezésen Kövér László rámutatott, hogy Budapestet több, mint tizenegyezer kilométer választja el Limától, mégis számos erős kapocs van Peru és Magyarország között, amelyek alapja a közös nyugati keresztény kultúra. Mint fogalmazott, 1956-ban a magyarok fegyvert ragadtak a szabadságukért a világ legrettegettebb állama ellen, az istentelen és embertelen hatalmat megtestesítő kommunista Szovjetunió ellen, amely akkor több harckocsival támadt Magyarországra, mint amennyi harckocsit küldött Hitler Lengyelország ellen a második világháború kitörésekor. A magyarság 1956-os szabadságharcával a perui nép szolidaritást tanúsított, a nagy földrajzi távolság ellenére lélekben közel álltak a magyarokhoz, így a márványtábla erre a kontinenseken és óceánon átnyúló, példaértékű barátságra emlékeztet – mondta a házelnök.

A nagykövetségen megtartott ünnepségen Kövér László átadta Szeles Tibor katolikus papnak az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet. Tibor atya tíz éve a limai német nyelvű közösség plébánosa, e minőségében a helyi magyar közösség lelki gondozását is ellátja. Kaleta Gábor nagykövet laudációjában kiemelte, neki köszönhető, hogy a tízmilliós városban magyar nyelvű szentmisék vannak, amelyek végén újra és újra felhangzik a Himnusz. Szeles Tibor az erdélyi magyar kispapok, majd a temesvári magyar ifjúság oktatásával, a romániai, illetve az elmúlt évtizedben a perui magyar közösségek lelki gondozásával tevékenyen valósította meg azt a szolgálatot, amit a kereszténység nemzetmegtartó szerepeként ismer el az alaptörvény. Mindezek elismeréseképpen, a perui magyarság nemzeti önazonosságának megőrzéséért végzett évtizedes tevékenységéért adományozta a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkeresztet Szeles Tibor plébánosnak. A házelnök jelen volt a nagykövetség épületében a Perui-Magyar Kereskedelmi Kamara megalapításán, egy, a Székelyföldről elszármazott fiatalasszony és fiának állampolgársági eskütételén, valamint a Perui Balettintézet és a Budapesti Táncművészeti Egyetem együttműködési megállapodásának aláírásán.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.