Az LMP-nek láthatósági problémája van, a párt ma nem tudná átlépni a parlamentbejutási küszöböt, ezért politikai hasznot remél a paksi bővítésről szóló népszavazással, Paks megfúrásával – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón. A tárcavezető kikelt az alapjövedelem ellen és nyomatékosította, elképzelhetetlen, hogy valaki azért dolgozzon, hogy más munka nélkül jövedelemhez jusson. Kiderült, Lázár János támogatja a 2028-as budapesti olimpiai pályázatot.
Az LMP népszavazási kezdeményezéseiről, Paks II. zöld párt általi megfúrásáról, az olimpiáról és a véreskezű kommunistákra emlékező köztéri szobrok sorsáról kérdeztük Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a mai Kormányinfón.
A tárcavezető portálunknak úgy vélekedett az LMP-ről, hogy a pártnak láthatósági problémája van, az LMP ma nem tudná átlépni a parlamentbejutási küszöböt, ezért politikai hasznot remél a paksi bővítésről szóló népszavazással, Paks megfúrásával.
“A referendummal saját magán próbál segíteni az LMP, láthatóvá kíván válni. Egy olyan pártról beszélünk, amelyre az én városomban nem, vagy elenyésző mértékben szavaznak az emberek. A Paks II-ről szóló népszavazás politikai ügy, pont olyan, mint a Momentum Mozgalom olimpiaellenes kezdeményezése volt, ráadásul a paksi bővítésről a nemzetközi szerződések miatt nem is lehet népszavazást tartani. A Kúria majd eldönti, hogy lehet-e erről népszavazást tartani, de szerintem ez kérdéses, miután nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről, valamint költségvetést érintő kérdésekről nem lehet referendumot tartani. A magyar nép már amúgy is szavazott a paksi beruházásról: a 2014-es választás alkalmával. A magyar kormány tiszta lapokkal játszott, fair módon, és 2014-ben az Országgyűlés elé terjesztett két dokumentumot. Ezeket az LMP is láthatta, Paksról vitázhattak” – mondta Lázár János. A miniszter szerint Paks körül nincs titok, az ráadásul fontos beruházás is.
“Ma a paksi atomerőmű 11 forintos áron állít elő egy kilowatt áramot, a magyarok pedig 36 forintot fizetnek 1 kilowatt áramért. Németországban, ahol nincs atomerőmű, ott 90 forintot fizetnek a németek 1 kilowatt áramért, amely árban 21 forintnyi állami támogatás van. Ki akarja megfizetni a magasabb árat? Az LMP kivel, kikkel fizettetné meg? Itt merül fel a kérdés, hogy kinek az érdekét szolgálja az LMP?” – szögezte le Lázár János. Hozzátette, ha Paks nincs, akkor nincs olcsó energia, nincs olcsó áram, Magyarország célja az, hogy 50 százalékban az atom, 50 százalékban pedig a zöld energia biztosítsa hazánk energiaigényeit.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Portálunk kérdésére Lázár elárulta, támogatja Budapest kandidálását a 2028-as olimpia megrendezéséért, ehhez persze szükség van arra, hogy a 2024-es nyári játékokat Los Angeles nyerje el, mert akkor 2028-ban Európában lesz olimpia. “Mindig is támogattam a budapesti olimpiát. Én már 2001-ben is aláírást gyűjtöttem a budapesti olimpia mellett. A kormánypártokkal régóta visszük ezt a munkát” – fogalmazott Lázár János. Megkérdeztük, hogy személy szerint a Miniszterelnökség vezetője mit tenne a XIII. kerületben található Lukács György-szoborral, amely megmaradásáért a hétvégén Heller Ágnes és Demszky Gábor is tüntetett. “Lukács György munkásságát tartalmilag mindig is kerültem, ez látszik is rajtam. Nem vagyok a belvárosi liberálisok kedvence” – válaszolta Lázár. Egyértelmű kérdésünkre, hogy van-e helyük köztereken véres kezű kommunistákra emlékező szobroknak, alkotásoknak, Lázár János leszögezte: nincs. “Véres kezű kommunistáknak nincs helyük a köztereken” – egyértelműsítette Lázár János.
A miniszter a Kormányinfón határozottan kikelt az alapjövedelem ellen, és vitába szállt Csuhaj Ildikóval, az ATV újságírójával, aki Lázár ezzel kapcsolatos véleményét megjegyzésekkel illette.
A kormány sem most, sem a jövőben nem kíván bevezetni sem alapjövedelmet, sem más, ehhez hasonló, segélyre alapuló jövedelmezési rendszert – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte, a 2010 óta hivatalban lévő kabinet egyik legfontosabb célkitűzése volt a teljes foglalkoztatottság megteremtése, vagyis az, hogy mindenki dolgozzon, aki tud és aki akar.
“A balliberális oldal azon ötletelése, hogy munka illetve teljesítmény nélkül adjon jövedelmet az embereknek, nevezzük ezt alapjövedelemnek vagy bármi másnak, teljes mértékben szembemegy mindennel, amit a kabinet az utóbbi hét esztendőben képviselt, illetőleg ma is képvisel. Az alapjövedelemhez hasonló elveket, például hogy minden ingyen lesz, dolgozni meg nem kell, nos ezt a kommunizmusban hallottuk. A Fidesz egy antikommunista párt, mert ilyen nincs. A baloldal most azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy munka nélkül lehet boldogulni. Márpedig a jövedelem és a megélhetés munkához kötött. A leghatározottabban elutasítjuk az alapjövedelmet. A leghatározottabban elutasítjuk, hogy sokan azért dolgozzanak, hogy pénzt adjunk azoknak, akik ezt nem teszik ” – tette hozzá a tárcavezető.
A miniszter hangsúlyozta, ha egy ilyen intézkedést, amelyet egyetlen elfogadható érvvel sem lehet igazolni, bevezetnének, akkor ma becsülettel dolgozó emberektől kellene elvonni jövedelmet és azt olyanoknak odaadni, akik nem csinálnak semmit. A kormány álláspontja szerint a társadalomnak továbbra is felelősséget kell vállalnia az elesettek, a magukról gondoskodni nem tudók, illetve a gyermekek irányában, de aki képes arra, hogy dolgozzon, attól joggal elvárható, hogy jövedelméért valóban tegyen is valamit. Lázár János példaként a kormány által bevezetett közmunkaprogram pozitív hatásait emelte ki.
A migrációs válsággal kapcsolatban a miniszter elmondta: a kormány a válsághelyzet szeptember 7-ig tartó fenntartásáról döntött, amire azért van szükség, mert mintegy 800 ezer ember szorult be a balkáni térségbe, akik nem tudnak visszatérni Törökországba. Hangsúlyozta: ehhez kapcsolódik az idegenrendészeti őrizet visszaállítása, valamint a határ megerősítése is. Múlt héten 38 milliárd forintot biztosított erre a kabinet, ebből a május 1-jére elkészülő második kerítés megépítése 28,4 milliárd forintba kerül. 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából – részletezte. Lázár János azt mondta, a magyar-szerb határszakaszon – mintegy 150 kilométer hosszan – a második kerítést úgy építik, hogy azt kamerával, hőkamerával, egyéb technikai eszközökkel is lehessen őrizni. Közölte, a kerítés építésében hétszáz fogvatartott vesz részt és a mostani beruházás 38 milliárd forintos költségével 284 milliárd forintra nő a déli határszakaszon a kerítés költsége.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján elmondott szavaiban semmiféle rasszista indíttatás sem volt.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS