Pesti Srácok

Prisztás milliárdjai után kutat a vállalkozó lánya

Prisztás milliárdjai után kutat a vállalkozó lánya

Miután a csaknem 2,7 milliárd forintos örökségéből jóformán kiforgatták, Prisztás Ágnes újra nekifut, hogy visszaszerezze az 1996. november 1-jén meggyilkolt édesapja, Prisztás József vagyonát – értesült a PestiSrácok.hu. A vállalkozó elleni merénylet múlt héten kezdődött büntetőperén kedden vallomást tevő nő azt állította, hogy édesapja élettársa és a mögötte állók vették rá, hogy tizennyolc évesen lemondjon a tetemes összegről.

SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

Igaz, még csak mostanában kezdett újra nekifutni Prisztás Ágnes, hogy visszaszerezze meggyilkolt édesapja tetemes vagyonát, nem kétséges, hogy ebben a Portik elleni nyomozás csillantotta fel az utolsó reményt. Mivel a csaknem 2,7 milliárd forintra becsült vagyontól már 14 éve megfosztották, a nő a Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper keddi tárgyalásán azt állította, hogy azt édesapja élettársa és a mögötte állók tették vele.

PestiSracok facebook image
Prisztás Ágnes reméli, megtalálja igazát

MÉG MINDIG FÁJ APJA ELVESZTÉSE

A keddi tárgyaláson Prisztás Ágnes elmondta, hogy nem élt együtt édesapjával, de éppen halála előtt vette fel a kapcsolatot vele újra, mert megszületett a gyermeke. Megbeszélték, hogy találkoznak, de egy ismerőse azzal hívta fel, hogy édesapját meggyilkolták. Az őszintén megrendült nő mindezt sírva mondta el a bíróságon. Prisztás Ágnes nem tudott beszámolni édesapja konfliktusairól, így meggyilkolásának körülményeiről sem.

HIÉNÁK HORDTÁK SZÉT A VAGYONT

Az óriási hagyaték közül azonban azonnal megjelentek a hiénák. Prisztás Ágnes elmondása szerint édesapja élettársához, Mag Judithoz került a vagyon 99 százaléka, neki pedig 1 százalék jutott. A tanú szerint az élettárs az enyhén szólva is kedvezőtlen elosztást azzal magyarázta, hogy jobb ha az ő nevén van a vagyon, nehogy rajta kérjék számon édesapja kétes üzleteit, mert abból neki baja származhat. Ezt Mag Judit azzal támasztotta alá – így a tanú -, ha Prisztás Józseffel megtették, hogy megölik, akkor vele is megteszik. A nő szerint emiatt el kellett fogadnia az alkut. De voltak háttéremberek, akik szintén azt tanácsolták az akkor 18 éves nőnek, hogy fogadja el az ajánlatot. A bíró kérdésére azt mondta, hogy Muskovszky Gábor ügyvéd, és csapata, Szatai Tibor és Nagy Katalin voltak az úgynevezett „tanácsadók”.

A vállalkozó lánya csak a bűnügyi hírekből ismerte Portik Tamást

EGY SZÁZALÉK A KÉTMILLIÁRDBÓL

A hagyatékról szólva Prisztás Ágnes elmondta, hogy mivel ő 27 millió forintot kapott, így édesapja vagyona, 2,7 milliárd forintra rúghatott. Különböző összeget például úgy csalták ki a vagyonból, hogy bemutattak neki egy 70 millió forintos kölcsönszerződést, amelyben egy Nyerges József nevű férfi adott pénzt édesapjának. Ugyan a szerződésről később kiderült, hogy az fiktív, Prisztás Ágnes állítása szerint mindezek ellenére Mag Judit kivonta a hagyatékból azzal, hogy majd ő azt rendezi. Prisztás Józsefnek számos lakása, ingatlana, részvénye volt. Lánya elmondása szerint édesapja vagy a vecsési családi házban, vagy egy Váci úti lakásban élt. Halála után a vecsési házat – ahol rengeteg festményt, ékszert, egyéb vagyontárgyat tartott – egy Baba becenevű férfi pakolta ki, miközben ő folyamatos fenyegetettségben élt, így nem mert szólni. Bírói kérdésre Prisztás Ágnes elmondta, hogy a fenyegetettségét édesapja korábbi üzlettársa, Hoffmann István tartotta fenn, aki apja halála után Mag Judittal „szerelembe esett”. Így arra a következtetésre jutott, hogy Mag Juditot a háttérből Hoffmann és Muskovszkyék irányíthatják.

TANÚK, AKIKRE NEM VOLTAK KÍVÁNCSIAK

Prisztás Ágnes egyébként úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri a vádlottakat, Portikot is leginkább a sajtóból. Vallomása az indíték tekintetében enyhén árnyalja a vádat, főként annak fényében, hogy a vádirat nem említi, hogy a nyomozásban meghallgatták volna Hoffmann Istvánt, vagy éppen Muskovszky Gábort, vagy akár Mag Juditot. A vádiratban szerepel egy Mag Angéla nevű tanú vallomása, de azt egyelőre nem tudni, hogy ő rokona-e Mag Juditnak. Igaz, van még olyan számmal jelzett tanú, akiről egyelőre még nem derült ki, hogy kicsoda. A bíróság egyébként tanúként idézte Muskovszkyt és Mag Juditot a következő tárgyalásra, csakúgy mint Prisztás József édesanyját, valamint a 70 milliós, fiktív kölcsönszerződés aláíróját, Nyerges Józsefet.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.