Hatályon kívül helyezték a Prisztás-gyilkosság ítéletét...tárgyalás nélkül
Tárgyalás nélkül hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a Prisztás-ügy elsőfokú ítéletét - tudta meg a PestiSrácok.hu. A portálunk birtokába került, és alább közreadott végzésben a Nehrer Péter vezette tanács arra hivatkozik, az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem várta meg az Aranykéz utcai nyomozás végét, amely üggyel nem csak a Fenyő- gyilkosság perét, hanem a Prisztás-ügyet is egyesíteni kellett volna. A végzés több - nem jogi - sebből vérzik.
SZENVEDI ZOLTÁN - PestiSrácok.hu
Október elején, tanácsülésen hozott végzésében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Prisztás-gyilkosság perében kihirdetett elsőfokú ítéletet - tudta meg a PestiSrácok.hu. A végzést azok után hozta meg a bíróság, hogy korábban már több tárgyalási napot is kitűzött a másodfokú eljárás lefolytatására. Aztán közben az ügyészség vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében, amelyet a Fővárosi Törvényszék a Fenyő-ügy perével egyesített, mivel mindkét eljárásban vádlott Jozef Rohác. A táblabíróság végzésében arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság - amelyet új eljárásra utasított - figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának tizenkettedik oldalán olvasható közleményt, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat. Mint a táblabíróság írta, a nyomozás azóta befejeződött, és a főügyészség szeptember elején vádat emelt Portik és Jozef Rohác ellen, amit a törvényszék egyesített is a Fenyő-üggyel. Azonban - folytatta érvelését az ítélőtábla - ahhoz, hogy a több emberen elkövetett emberölésben el lehessen ítélni Portikot, a törvényi egység elve miatt egy eljárásban kell lefolytatni az emberöléses ügyeit. Az elv miatt ugyanis ez egy bűncselekménynek számít. Tehát, ha a Prisztás-ügyet nem egyesítik a többihez, hanem decemberben jogerősen döntenének róla, az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében folyó elsőfokú eljárást, ítélt dolog címén meg kellene szüntetni. Ezen körülményeket nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság - írta Nehrer Péter tanácselnök -, ezért eljárási szabályt sértett, továbbá nem biztosított lehetőséget az ügyek egyesítésére. Pedig az Aranykéz utcai robbantás nyomozásának befejeződéséig módjában állt volna az elsőfokú bíróságnak a Prisztás-ügy perét felfüggeszteni, mivel az újabb vádemelés kihatással van a cselekmény jogi értékelésére. Ráadásul - érvelt a táblabíróság - a bíróság nem adta magyarázatát annak, miért hagyta figyelmen kívül a fenti körülményeket, így indokolási kötelezettségének sem tett eleget, így az ügy felülbírálatra alkalmatlan. A táblabíróság szerint a tárgyi összefüggés miatt nem csak Portik Tamás, hanem vádlott társai, a tíz év börtönre ítélt Hatvani István, és a felmentett Fazekas Ferenc cselekvősége sem bírálható el külön eljárásban, hanem a többivel együtt.
A bíróság érvelésével elvileg akár egyet is lehet érteni, azonban van néhány olyan körülmény, amely nem került be a határozatba. Mivel egyelőre nem tudtunk az üggyel kapcsolatban senkivel beszélni, kérdéseinket ide írjuk és igyekszünk beszerezni a válaszokat.
Az elsőfokú bíróságnak honnan kellett tudnia egy megkezdett nyomozásról, hogy az egyáltalán vádemeléssel zárul, és miért kellett volna az elfogásuktól az Aranykéz utcai vádemelésig pontosan két évig előzetes letartóztatásba tartani vádlottakat, akik közül végül egyet fel is mentettek?
Mi köze van Hatvani Istvánnak és Fazekas Ferencnek az Aranykéz utcai merénylethez és a Fenyő-gyilkossághoz?
Miért tűzte ki a táblabíróság a Prisztás-ügy másodfokú tárgyalását novemberre és decemberre, ha menet közben mégis meggondolja magát és inkább hatályon kívül helyezi az ügyet? Netán maga is később vette észre a vádiratban lévő, hivatkozott közleményt az Aranykéz utcai nyomozásról?
Fotó: MTI
