Kiderülhet, ki lőtte meg tizennyolc éve Lakatos Csaba hajtót

Újra elővette a Nemzeti Nyomozó Iroda a Lakatos Csaba ellen elkövetett gyilkossági kísérlet ügyét - erősítette meg a PestiSrácok.hu értesüléseit a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség. Prisztás József volt üzlettársára 1996-ban az ügető előtt lőttek rá. A férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A Nemzeti Nyomozó Iroda egy újabb, szintén az 1990-es években elkövetett merénylet ügyében folytat nyomozást - értesült a PestiSrácok.hu a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől. Bagoly Bettina elmondta, az ügyészség a Lakatos-merénylet ügyében szeptember 23-án előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a korábban egyszer már megszüntetett nyomozás folytatását. A szóvivő hozzátette, a jelenleg ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást jövő január 25-ig hosszabbította meg a főügyészség. Mint ismert, egyelőre ismeretlen tettesek nem sokkal Prisztás József likvidálása után, 1996 november 13-án adtak le több lövést Lakatos Csaba hajtóra. A férfi a támadásban súlyosan megsérült, de túlélte a merényletet.

Lenyúlhatta Portik pénzét

A nyomozás beleillik az 1990-es évek leszámolásos ügyeit újra elővevő nyomozócsoport koncepciójába, ugyanis több vallomás született arról, hogy Portik Tamás anyagi-elszámolási vita miatt adhatott megbízást a Prisztás József lovaival is versenyző fogathajtó lelövésére. Információink szerint az Energol-vezértől Lakatos tízmillió forintot vett át abból a célból, hogy fizesse le a vele jó viszonyban lévő, de Portikra és olajos köreire túl sokat dolgozó egykori operatív főnyomozót, Sándor István „Papát”. A kenőpénzt azonban Lakatos állítólag eltette, emiatt a hirtelen haragú Portik bosszút esküdött. A fogathajtó a gyilkossági kísérlet után, noha tudta, kinek állt érdekében megtámadása, nem mert beszélni sem a merénylő, sem a megbízó kilétéről. Arra is csak 2012-ben derült fény, hogy miután aférfit néhány órával – az akkori éjszakai életet is megrázó, 1996. november 1-jei - a Prisztás-gyilkosság után meghallgatták, a versenyző – miként a 2012-es vallomásában elmondta – a folyosón kötetlen beszélgetést folytatott a merénylettel kapcsolatban a körülötte álló rendőrökkel. Ekkor hangzott el Lakatos Csaba „magánvéleménye”, miszerint Portik Tamásnak állhatott érdekében a milliárdos vállalkozó lelövése. Arra Lakatos már nem emlékezett, hogy kik voltak azok a rendőrök, akiknek elmondta a „magánvéleményét”, ahogy arra sem, hogy a közelben tartózkodó, szintén tanúként kihallgatott Hoffmann István hallott-e valamit. Az viszont tény, hogy nem sokkal a Portikra terhelő információ kikotyogása után, több lövéssel, életveszélyesen megsebesítették a hajtót. A Prisztás-gyilkosság vádbeszédében Csicsák Zoltán ügyész is utalt arra, hogy Lakatos Csabát azért akarhatták megölni, mert Portikot összefüggésbe hozta a gyilkossággal. Lakatos emellett mind a nyomozati vallomásában, mind a Prisztás-ügy bírósági tárgyalásán leszögezte, hogy az éjszakai életben jártas emberek közül is többen is elmondták neki, hogy Portik állt lelövetése hátterében.

Szóban és telefonon is figyelmeztették

Lakatos Csaba verzióját K. Györgyi, az olajos egykori „titkárnője”, a Portik-ügyek legfontosabb koronatanúja is megerősítette nyomozati vallomásában. A nő magától Portiktól és a Prisztás lelövéséért első fokon tíz évre ítélt Hatvani Istvántól hallotta, hogy Lakatos a kihallgatásán mondhatott olyan dolgokat, ami Portik és csapata felé terelte a gyanút. A nő úgy tudja, hogy a hajtó a Kékfényben, a Prisztás-gyilkosságról, valamint Lakatos Andrásról tett nyilatkozatai sem tetszettek Portikéknak, ahogy az sem, hogy a gyilkosság után rátapadt Prisztás barátjára, Hoffmann Istvánra, és úgy viselkedett, mintha a legjobb és legnagyobb egyetértésben lévő üzlettársak lennének. Portikéknak az is piszkálta a csőrét, hogy Lakatos szerette kibeszélni a dolgokat, járt a szája, emiatt szóban és telefonon is figyelmeztették. K. Györgyi még annyit tudott elmondani, hogy mielőtt Lakatos Csabára rálőttek a lóversenypályán, a hajtó már napok óta nem mozdult ki az ügetőről, és olyan kijelentéseket tett, hogy az élete egy fillért sem ér, a napjai pedig meg vannak számlálva.

Boros is vallott a merényletről

Prisztás lovaival versenyző hajtóról Boros Tamás is említést tett 1997-es videovallomásában. Boros úgy tudta, a férfi jó kapcsolatokat ápolt az akkor az ORFK-n dolgozó Sándor Istvánnal, azaz Papával, aki Boros szerint Tanyiéknak nagy szálka volt a szemében, hiszen sokat dolgozott rájuk. Egyik alkalommal Tanyi megautóztatta Lakatost, majd megfenyegette, ne csicseregjen róluk és hanyagolja Papával való kapcsolat tartását. Boros a merényletkísérletről annyit tudott, hogy a későbbi sértettet ismerősei kihívták az ügető elé, majd ezután egy tőlük 200 méterre lévő, reflektorral világító autóból tüzet nyitottak a volt fogathajtóra. Boros arra tippelt, hogy a lövéseket a Totka merényletnél is említett albán Mead egyik embere adta le. A rendőrök – Boros szerint – Tanyi két testvérét, Józsefet és Gábort is bevitték a helyszín közeléből, mivel találtak náluk egy célzásra alkalmas távcsövet és egy pisztolyra szerelhető válltámaszt, ám később elengedték őket. Boros itt jegyezte meg, hogy sokszor Tanyiék a bűncselekmények elkövetését és az elkövetőt biztosították távolról, ami azt jelentette, hogy például ők vitték tovább a helyszínről az elkövetéskor használt fegyvert, vagy a tettest. Ezeket Boros azonban talán az újságokban olvashatta. Egy rendőr olvasónk korábbi észrevétele szerint valójában a lövöldözés után a “Salgótarjáni úton ellenőrzött Grand Cherokee-ban a gyilkossági kísérlethez használt lőszerrel azonos, 22-es kaliberű lőszerek, hamisított személyi igazolványok, és egyebek kerültek elő, fegyver a helyszíni szemle idején már nem volt sem az autóban, sem a környékén, mint ahogy pisztolyhoz való válltámasz sem. Lakatos Csabát olyan távolságról lőtték meg, hogy a bűncselekményt csak megfelelő minőségű távcsöves puskával lehetett végrehajtani.”

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu