Pesti Srácok

Film készült a 90-es évekbeli leszámolásos ügyekről - Videóval!

Film készült a 90-es évekbeli leszámolásos ügyekről - Videóval!

A tervek szerint hamarosan a mozikban is bemutatják a Vérösvény című dokumentum-játékfilmet, amelyet a 90-es évek alvilágáról készített Kisberk Szabolcs, a HírTv egykori Célpont műsorának főszerkesztője. A szerző olyan témához nyúlt, amivel a rendszerváltás óta film formájában senki nem foglalkozott. Komoly, átfogó dokumentumfilm nem készült ugyanis ennek az időszaknak az alvilági figuráiról, a köztük lezajlott hatalomátvételekről, leszámolásokról, az akkor kiépített és egészen a közelmúltig jól működő korrupciós rendszerről és annak haszonélvezőiről. A premier előtti vetítésen jártunk.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A film a 90-es évek leszámolásos ügyeit veszi sorra, az olajozástól kezdve a merényleteken, robbantásokon és kivégzéseken át, egészen az alvilág jelen korig tartó újrafelosztásáig. A filmben megszólalnak egykori gyilkossági nyomozók, politikusok, Portik Tamás anyósa, Vizoviczki egykori testőre, bizalmi embere, illetve a hazai alvilág "nagyöregje", Tasnádi Péter is. De szóba kerül a Cattani-csoport szétverése, az olajszőkítés, a politikai színezetű robbantások, kilóra megvett újságírók, valamint az is, hogy az éjszakai életben szédületes karriert befutó Portik Tamás és Vizoviczki László felemelkedésével szinte egy időben fonódott össze a rendőrség és a politika a maffiával. A mű emellett archív felvételek segítségével részletesen elemzi a magyar alvilági háború legvéresebb leszámolásait, így például az Aranykéz utcai robbantást, Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolását és a milliárdos üzletember, Prisztás József lelövését is.

PestiSracok facebook image
Doszpot Péter a BRFK egykori életvédelmis zsaruja is megszólal Kisberk filmjében Fotó: PS/Vérösvény

Félreállították az energolosra dolgozó nyomozót

A magyar maffiaháborút kirobbantó gyilkosság miatt egyébként az egykori Energol-vezért nem jogerősen néhány héttel ezelőtt ítélte tíz év fegyházbüntetésre a bíróság. A film is rámutat arra a ma már közismert tényre, amire már az akkori nyomozást lezáró, 1997-ben jegyzett összefoglaló jelentés is utalt, hogy a rendőrök már tizenkilenc évvel ezelőtt is tudták, hogy az 1996. november elsejei gyilkosságot Portik Tamás rendelhette meg. Az ügyet tárgyaló bíró az ítélethirdetéskor meg is jegyezte, hogy a korábbi nyomozás feltárta a bűncselekmény indítékát, illetve azokat a személyeket, akik részt vállaltak a merényletben, éppen emiatt érthetetlen, miért nem nyomoztak tovább. Az alkotók többek között utóbbi kérdésre is keresték a választ. A műből például kiderül, hogy milyen módszerrel lehetetlenítik el és „veszik le” Portik-ügyeiről a film egyik főszereplőjét, az Energol-vezér alvilági „karrierjét” jól ismerő idős, tapasztalt nyomozót, aki pontosan tudta, hogy Portik Tamás áll nem csak a milliárdos vállalkozó megölése, hanem több, a közelmúltig megoldatlan maffialeszámolás mögött is.

Mellébeszéltek a „sztárzsaruk”

Külön figyelmet érdemel Portik szerepéről és a leszámolásokról nyilatkozó egykori sztárzsaru, a BRFK életvédelmi alosztályának egykori vezetője, Doszpot Péter. Az alezredes arról beszélt a filmben, hogy "Portik ki lett hallgatva és folyamatosan látókörben volt". Érdekes, hogy egy néhány évvel ezelőtti interjúban még egészen másképpen emlékezett a „sztárzsaru”: a hvg.hu-nak ugyanis arról beszélt, hogy egyik merényletnél sem jött szóba a több gyilkossági ügyben felbujtással vádolt Portik. Utóbbi kijelentése kapcsán egyébként a PestiSrácok.hu leszámolásos ügyekre rálátó, önmagát megnevezni nem kívánó rendőrségi forrása korábban úgy fogalmazott, hogy Doszpot nyilatkozata természetesen „arcátlan hazugság” volt. De mellébeszélt a dokumentumfilmben a „sztárzsaru” elődje, az 1996-ban visszavonult, azóta magánnyomozói irodát működtető Chilkó Ferenc is, aki a Fenyő-gyilkosság miatt került célkeresztbe, miután a leszámolás helyszínéről, a médiavállalkozót ért halálos lövések után felhívta egy albán gengszter, Portik volt testőre, Salihi Mead. Chilkó korábban több fórumon is kikérte magának, hogy őt ebbe az ügyben belerángatták. Kijelentette azt is, hogy kollégáinak már akkor tudni kellett volna, hogy a szlovák-vonal lehet a gyilkosság megoldásának kulcsa.Ehhez képest a több tanúvallomás szerint a merénylet nyomozásának félresiklatásában kulcsszerepet vállaló Chilkó2010-ben még maga is arról beszélt egy, a TV2-nek adott interjújában, hogy jó nyomon járnak a rendőrök, mivel az elkövetők biztosan albánok voltak.

A Fenyő János elleni merénylet is előkerül a Vérösvényben Fotó: PS/Vérösvény

Tasnádi is az Energol-vezérre vallott

Meglepő nyíltsággal beszélt viszont Portik Tamásról és Vizoviczki Lászlóról a jelenleg is súlyos bűncselekmények miatt börtönbüntetését töltő Tasnádi Péter, aki korábbi nyilvános szerepléseikor még egyáltalán nem volt ilyen bőbeszédű a fentebb megnevezett urakkal kapcsolatban. A nehézfiú az alkotóknak elmondta, ő már abban az időben sejtette, hogy a nemrég első fokon tíz évre ítélt Portik áll nemcsak Prisztás József, hanem Seres Zoltán 1999-es kivégzése mögött is. Tasnádi a filmben részletesen beszél Seres és Portik rossz viszonyáról, üzleti-elszámolási vitájukról, továbbá arról, milyen személyes sértettség váltotta ki Portik éktelen haragját. Vizoviczkiről az alvilág „nagyöregje” elmondta, szerinte csupán a rendőri kapcsolatainak köszönhette, hogy befolyással bírt az éjszakában, amit egyébként az éjszaka császárának egykori testőre is megerősített. A férfi Vizoviczki László bizalmasaként közvetlen közelről szemlélhette az éjszaka ura felemelkedését és váratlan bukását. A filmből kiderül az is, hogy mikor és miért ért össze a két maffiózó életútja,és miként szerzett befolyást az Energol-vezér a Hajógyári-sziget ura felett.

Portik és Vizó belső köre is segítette az alkotókat

Kisberk Szabolcs a PestiSrácok.hu-nak elmondta, a film elkészítéséhez rendelkezésre álltak nyomozati anyagok és bírósági jegyzőkönyvek is. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a megszólalókon kívül Portik Tamás és Vizoviczki köreiből is többen beszéltek, ők azonban nem vállalták arcukat és nevüket az alkotáshoz. A másfél éves munkában nagy segítségére volt még a szerzőnek az az egykori rendőr is, akinek személyéből, karakteréből formálták meg a film egyik főszereplőjét.

Címlapfotó: PS/Vérösvény

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.