Pesti Srácok

A felvidéki magyar maffia egyik vezére végzett a dunaszerdahelyi mészárlás szervezőivel

A felvidéki magyar maffia egyik vezére végzett a dunaszerdahelyi mészárlás szervezőivel

A rendőrség a vizsgálati fogságban lévő Nagy Zsoltot, alias Csontit gyanúsítja a 2008-ban eltűnt, majd 2011-ben halottnak nyilvánított Raisz Csaba és Raisz Szilárd meggyilkolásával – erősítette meg a hírt Martin Wäldl, a szlovák Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a parameter.sk-nak. A dunaszerdahelyi mészárlással összefüggésbe hozott testvérpárnak azért kellett meghalnia, mert alkukötés reményében vallottak volna a tömeggyilkosság megrendelőjére, Sátor Lajosra.

Raisz Szilárd és testvére, Csaba a kétezres évek elején öt évet töltöttek vizsgálati fogságban, mivel a bűnüldöző szervek többek között őket – és a szlovákiai keresztapát, Sátor Lajost – hozták összefüggésbe a dunaszerdahelyi Pápay-klán tagjai ellen 1999-ben elkövetett tízes gyilkossággal. A dunaszerdahelyi Raisz-fivérek 2008. szeptember 17-én tűntek el nyom nélkül. Szemtanúk utoljára egy dunaszerdahelyi bevásárlóközpont előtt látták őket aznap délután, ahol egy Mercedes terepjáróba szálltak be, és Nagy Zsolt nyékvárkonyi házába indultak egy találkozóra. A rendőrség 2011 márciusában találta meg a két férfi holttestét az idén májusban kirobbanó maffiaügyek kapcsán tanúskodó Horváth Lehel csótfai telkén.

1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontána bárban lemészárolták a Pápay-bűnbanda tíz tagját. Fotó: Parameter.sk
1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontána bárban lemészárolták a Pápay-bűnbanda tíz tagját. Fotó: parameter.sk

Veszélyes lett volna őket életben hagyni

PestiSracok facebook image

A holttestek felkutatása után a nyomozó hatóság távollétében első körben Sátor Lajost gyanúsította a testvérpár meggyilkolásával. Ekkor azonban ő már halott volt: 2010. december 2-án végeztek vele. Maga Horváth lőtte le azért, mert nem volt más választása: a gyilkosságot kitervelő Kádár Krisztián nem húzta meg a ravaszt, Sátor pedig gyanút fogott, miután Horváth birtokára érkezett. A maffiózó hulláját Horváthnál hantolták el, majd 2010-ben vagy 2011-ben vélhetően kiásták, és Csótfáról Csicsóra szállították, igaz, a hatóság a mai napig nem találta meg az egykori dunaszerdahelyi maffiafőnök földi maradványait. Sátor Lajos állítólag azért dönthetett úgy, hogy likvidálja egykori szövetségeseit, a Raisz-fivéreket, mert Szilárd alkut akart kötni, és a tízes gyilkosság kivitelezésével kapcsolatos vallomásával minden felelősséget Sátorra hárított volna. A 10-15 évig a Csallóközben és a Dunaszerdahelyi járás közelében rejtőzködő Sátor tudta, hogy ha Szilárd ezt leszámolást rákeni, akkor örökre bujkálnia kell. Megjegyzendő, hogy a 99-es dunaszerdahelyi mészárlás ügyében soha nem született bírósági ítélet, mivel a vádlottak meghaltak, a bíróság 2011 októberében megszüntette az eljárást.

Csontit gyanúsítják a gyilkossággal

Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, idén májusban a hatóságok őrizetbe vették az egykori és jelenlegi csallóközi maffia számos tagját. A letartóztatást egyetlen egy személy úszta meg, Nagy Zsolt, aki a parameter.sk információi szerint az évek során strómanjain keresztül jelentős cég- és ingatlanbirodalmat épített fel Dunaszerdahelyen és környékén. Csontit augusztus 16-án kapták el a rendőrök egy csallóközi nyaraló közelében A parameter.sk azt is írta, hogy a jelenleg vizsgálati fogságban lévő Nagy Zsolt a hatóságok szerint sokszoros gyilkos. A rendőrség szerint részt vett Écsi Béla 2003-as kivégzésében, asszisztált a 2006-os Reisz Andor-gyilkossághoz – akinek testét egy malomban felőrölték, majd maradványait a Tőkési ágba szórták –, valamint 2006 és 2010 között meggyilkolt további kettő, egyelőre meg nem nevezett személyt, akiknek holttestét szintén Csótfán ásták el. Ehhez a bűnlajstromhoz adódik hozzá most már a Raisz- fivérek meggyilkolása is, hiszen a nyomozó hatóság szerint Sátor Lajos egykori maffiafőnök és közeli társa, Nagy Zsolt voltak az elkövetők.

Címlapfotó: parameter.sk

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)