Pesti Srácok

Tizenhárom évet kapott jogerősen az Aranykéz utcai robbantás miatt Portik Tamás

Tizenhárom évet kapott jogerősen az Aranykéz utcai robbantás miatt Portik Tamás
A bíróság szerint Portik nem tudta, hogy Rohác a célszemélyen kívül másokat is megölhet. Fotó: MTI/ Kovács Tamás

Tizenhárom éves fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság miatt indult másodfokú büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla. Jozef Roháč életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, a Fenyő-ügyben bűnsegédlettel vádolt Ladislav Trnkát pedig felmentette a táblabíróság. Az ítélet jogerős.

Az összevont maffiaper egyik vádpontja szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált Domák Ferencet lőtte fejbe a szlovák Jozef Roháč,a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt korábban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen elítélt Portik Tamás és Ferencsik Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Roháč egy „ismeretlen” személy megbízásából 1998. február 11-én kora este Budán, a Margit utca forgalmas kereszteződésében közvetlen közelről, géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Az ügyészség szerint bűntársa Ladislav Trnka volt, aki a vád szerint a sofőr volt és Jozef Roháč-ot a tetthelyre vitte. A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Roháč egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt az Aranykéz utcában. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József Károly terhelő vallomást tett rá és cégtársaira az olajügyekkel kapcsolatban, valamint elsőként hozta összefüggésbe nevét Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolásával.

Első fokon is tizenhárom évet kapott Portik

Portikék ügyében tavaly március 31-én hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság akkor előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt Jozef Roháč-ot, a magyar és a szlovák alvilág rettegett bérgyilkosát. A Cserni János által vezetett bírói tanács azt is kimondta, hogy utóbbi ügyben Portik Tamás volt Roháč megbízója, ám azt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani a bíróság szerint, hogy Portik tudta, milyen módszerrel végzi ki az elsőrendű vádlott az olajügyek koronatanúját, Boros Tamást, így őt a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A Fenyő-ügy feltételezett bűnsegédjét, Ladislav Trnkát és a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt Ferencsik Attilát – Portikkal és Roháč-csal együtt – a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került a per a Fővárosi Ítélőtáblára, amely már csak Fenyő János meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás ügyében döntött, mivel a vádat másodfokon képviselő Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Cinóber-ügyben úgy ítélte meg, hogy Roháč-ék bűnössége nem bizonyítható.

PestiSracok facebook image

Az ítélet indokolásáról a részletes tudósításunkat itt olvashatják.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.